Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Robert Palladino, az amerikai követséget vezető ügyvivő is hiába győzködte a magyar kormánytagokat, hogy szavazzák meg az uniós szankciók meghosszabbítását Oroszországgal szemben – értesült több forrásból a Szabad Európa. Végül piaci alkudozás után született kompromisszum Brüsszelben.
„Elmondtam a külügyminiszter úrnak, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja az Egyesült Államok elnökének és kormányának törekvéseit. Egyetértettünk abban is, hogy annak szajkózása, hogy a háborút folytatni kell, amíg csak lehet, egyrészt nem stratégia, másrészt pedig egy veszélyes álláspont, ugyanis minél tovább folytatódik ez a háború a szomszédságunkban, annál nagyobb az eszkaláció veszélye” – idézte az MTI március 4-én Szijjártó Pétert washingtoni látogatása után, ahol Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel találkozott.
A Szabad Európa több, egymástól független diplomáciai forrásból úgy értesült: a megbeszéléseken az Oroszországgal (egészen pontosan orosz állami vezetőkkel és oligarchákkal) szemben életben lévő európai uniós szankciók is szóba kerültek. Ezek március 15-én éjfélkor járnak le, és mind a 27 tagállam egyetértése kell a meghosszabbításukhoz. Információink szerint Marco Rubio kifejezetten kérte, hogy Magyarország járuljon hozzá a hosszabbításhoz, de Szijjártó Péter nem adott igenlő választ.
Vegyük újra
A téma így ismét szóba került éppen egy héttel később, ezúttal Magyar Levente külügyi államtitkár, valamint Robert Palladino, a budapesti amerikai nagykövetség vezetésére ideiglenesen kinevezett ügyvivő találkozóján. Robert Palladino ismét azt kérte vendéglátójától, hogy a magyar kormány támogassa a szankciók meghosszabbítását, de Magyar Levente sem adott erre pozitív választ információink szerint.
Ehhez kapcsolódóan: November 5. óta többször kikérte Orbán véleményét Trump Ukrajnáról, jöhet az új békemisszió
A két találkozó jelzi, hogy a magyar–amerikai kapcsolatokról szuperlatívuszokban beszélő hivatalos nyilatkozatoknál egyelőre árnyaltabban alakul az Orbán-kormány és a Trump-adminisztráció kapcsolata. Ennek egyik jele egyébként maga Robert Palladino kinevezése is: magyar részről a nyíltan utált David Pressman távozása után abban reménykedtek, hogy gyorsan jöhet egy új, a kormánnyal ideológiailag azonos alapon álló republikánus pártkinevezett, ehhez képest a karrierdiplomata Robert Palladino ideküldése azt jelzi, hogy erre valószínűleg még hónapokig nem kerül sor. (Miközben Lengyelországba például már megvan a kijelölt új nagykövet. Még ki sem nevezték Thomas Rose-t, de már beszólt a Tusk-kabinetnek, hogy vonjanak vissza egy, a techcégek nyereségét megadóztatni célzó javaslatot.)
Szankciók a fű alatt
Január 20-i kinevezése után Donald Trump valóban gyors lépéseket tett, hogy valamilyen formában lezárja az Ukrajna elleni orosz agressziót, de „békepolitikájának” szerves részét képezik az Oroszországgal szembeni szankciók. Már három nappal a beiktatása után arról beszélt, hogy „amennyiben nincs egyezség hamarosan, nincs más választásom, mint nagymértékű adókat, vámokat és szankciókat bevezetni bármire, amit Oroszország az Egyesült Államoknak értékesít”. Ezt nevezte később Orbán Viktor „jó szankcióknak”, amelyek „a béke elérését célozzák”, szemben az uniós „háborús szankciókkal”.
Trump egy napja ismét újabb szankciókkal fenyegette meg Vlagyimir Putyint, miután az orosz elnök – annak ellenére, hogy Ukrajna belement volna – kijelentette: nem kötnek tűzszünetet harminc napra, mivel éppen előrenyomulnak a frontokon. Sőt, mint a Bloomberg nyomán a HVG megírta, „a Trump-kormány csendben hagyta lejárni azt a licencet, amely lehetővé tette bizonyos orosz bankok számára, hogy amerikai dollárban kapjanak energiafizetéseket”, ezzel pedig komoly akadályokat gördített az orosz energiaexport elé.
Ehhez kapcsolódóan: „Kellemetlen” – új kéréssel bővülhet Rogán miatt a kívánságlista Trump asztalán, de más jelentősége nincs az ügynek
Úgy tudjuk, magyar részről csalódottság érzékelhető amiatt, hogy Rogán Antal nem került le hamar az amerikai szankciós listáról – bár Szijjártó Péter szerint Marco Rubio nyitott volt erre. Komolyabban megterhelhette azonban a jól induló magyar–amerikai kormányzati kapcsolatokat a Terrorelhárítási Központ (TEK) tervezett akciója, amelyről a VSquare számolt be: február 26-án egy boszniai bíróság első fokon bűnösnek találta és egy év börtönre ítélte Milorad Dodik boszniai szerb elnököt, aki a vád szerint nem tartotta be a Boszniát ténylegesen irányító nemzetközi közösségi fővédnök rendeleteit.
KiakadTEK
A TEK ekkor 78 emberrel és páncélozott, felfegyverzett járművekkel akciót szervezett a Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral is kiváló kapcsolatot ápoló politikus kimenekítésére az országból. Csakhogy – mint a VSquare írta – a terv kiszivárgott Horvátországhoz és az Egyesült Államokhoz, aki figyelmeztette is a magyar felet, hogy álljon le. „Ez azért nem csak egy szimpla figyelmeztetés volt. Teljes kiakadás volt amerikai részről, hogy hogyan juthatott egyáltalán eszébe bárkinek, hogy Európában egy másik ország területén, mindenki megkérdezése nélkül fegyveres akciót hajtson végre. Ráadásul éppen egy ilyen érzékeny környezetben, mint Bosznia-Hercegovina” – mondta egy nemzetbiztonsági informátorunk. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a balul sikerült akció miatt komoly bizalomvesztés lépett fel a miniszterelnök részéről nemcsak a TEK vezetése, de a BM illetékesei felé is.
A magyar kormány végül március 14-én délelőtt egyezett bele – a szlovákkal együtt – a szankciók meghosszabbításába. Ezt több napon át tartó eredménytelen tárgyalások előzték meg. A magyar kérés ugyanis arról szólt, hogy a szankciók keretében büntetőintézkedésekkel sújtott orosz állampolgárok (több mint 2200 ember) közül nyolcat húzzanak le a listáról. (Ilyet már korábban is tett a kormány, így vétóztak például Kirill pátriárka vagy egy orosz fociklub elnöke esetében.) A kompromisszum végül az lett, hogy a nyolc névből négy maradt a listán.
Kerestük a magyar külügyminisztériumot és a budapesti amerikai nagykövetséget is, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.