Az eredetileg javasolt összeg duplája, több mint hétszázmillió euró jutna Magyarországnak abból a tagállamok által kedden jóváhagyott húszmilliárdos alapból, amelyből az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentését célzó beruházásokat lehet majd finanszírozni.
Egyedül Szlovákia tartózkodott kedden, amikor az EU27-ek elfogadták közös álláspontjukat az új pénzügyi alapot is magában foglaló tervről, amelynek célja a különösen orosz forrásból származó fosszilisenergia-import csökkentéséhez szükséges energetikai beruházások finanszírozása. A REPowerEU-ról szóló, májusi bizottsági javaslattal összehasonlítva magyar szempontból a legkedvezőbb változás, hogy a húszmilliárd eurós pénzügyi keretből a hazánkra jutó rész duplájára nő, 346 millió euróról 701 millió euróra.
Kedvezően változott a pénzek elosztása
A különbség oka, hogy – miként arra előzetesen számítani lehetett – a tanács úgy módosította az új pénzügyi forrás tagállamok közötti elosztásának kulcsait, hogy fokozott mértékben figyelembe veszik a kohéziós politikát, az egyes országok fosszilis fűtőanyagoktól való függőségét és a beruházások költségeinek növekedését. Az Európai Bizottság eredeti javaslata még a Covid-járvány hatásainak mérséklésére létrehozott helyreállításieszköz-elosztási kulcsain alapult, ami sokkal jobban kedvezett a közösség dél-európai tagországainak.
A soros cseh EU-elnökség által javasolt kompromisszumos megoldás végül egy kivételével minden országnak megfelelt. Egyedült Szlovákia volt elégedetlen a felajánlott pénzzel, aminek tartózkodással adott nyomatékot. Ez még nem a végleges eredmény, mert az Európai Parlament társjogalkotóként a következő hetekben megszavazza majd a saját álláspontját, amelyet követően tárgyalások kezdődnek a tanáccsal a végleges jogszabályról.
A húszmilliárd euró friss pénz csak töredéke annak az Európai Bizottság által háromszázmilliárd euróra becsült összegnek, amely az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentéséhez, majd 2026–2027-ig a teljes megszüntetéséhez szükséges. A keret fennmaradó része a legnagyobb uniós helyreállítási alapból (RRF) még kölcsön formájában rendelkezésre álló nagyjából kétszázmilliárd euróból, valamint a tagállamok számára elérhető kohéziós és a vidékfejlesztési források 12 és fél százalékos átcsoportosításából áll majd össze. Ez utóbbi csupán lehetőség.
További változások a tanácsi verzióban
A javaslat az új, húszmilliárdos alapot az egyszerűség kedvéért a helyreállítási eszközhöz rendelte hozzá, annak kiegészítéseként. Ez azt jelenti, hogy csak a már jóváhagyott helyreállítási tervvel rendelkező tagállamok tarthatnának igényt az új támogatási forrásra. Az EU-ban ebben a pillanatban egyedüliként a magyar tervet nem fogadták még el, de erre elvileg még a REPowerEU-ról szóló jogszabály jövő év elejére remélt végleges elfogadása előtt sor kerülhet.
A húszmilliárd eurós pénzügyi alapot az Európai Bizottság a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) piaci stabilitási tartalékából, 250 millió tonna kibocsátási egység elárverezéséből származó bevételekből finanszírozta volna. A tagállamok ehelyett az összeg 75 százalékát az ugyancsak az ETS-bevételekből finanszírozott Innovációs Alapból, 25 százalékát pedig az ETS kibocsátási egységek előrehozott elosztásából teremtenék elő.
A tanácsi verzió értelmében a REPowerEU-hoz nem kellene feltétlenül módosított tervet benyújtaniuk a tagállamoknak, kivéve ha a számukra rögzített kölcsönkereten felüli forrásokhoz szeretnének hozzájutni. Magyar szempontból ugyancsak kedvező változásnak tűnik, hogy a tanács visszaállítaná a 2023. augusztus 31-i végleges határidőt az RRF-en belüli kölcsönkeret megigénylésére. Utóbbi hazánk esetében nagyjából kilencmilliárd euró (a vissza nem térítendő támogatás pedig 5,8 milliárd euró).
Mire lehet költeni a pénzt?
A REPowerEU-tervből a bizottság javaslata alapján az alábbi intézkedéseket lehet majd finanszírozni.
- Az energetikai infrastruktúra és létesítmények feljavítása a kőolaj és a földgáz azonnali ellátásbiztonságának szavatolására, jelesül az ellátás diverzifikálására az unió egészének érdekében.
- Az épületek energiahatékonyságának javítása, az ipar dekarbonizálása, a fenntartható biometán és megújuló vagy fosszilismentes hidrogén előállításának és felhasználásának növelése, valamint a megújuló energiák részarányának növelése.
- A belső és a határokon átnyúló szűk energiaátviteli keresztmetszetek felszámolása és a zéró kibocsátású közlekedés és infrastruktúra támogatása, ideértve a vasúti közlekedést.
- Az első három pontban foglalt célok támogatása a munkaerő gyorsított ütemű átképzésével a zöldképességek felé, továbbá a zöldátálláshoz szükséges kulcsfontosságú nyersanyagok és technológiák értékláncainak támogatása.