Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy elkövettek bizonyos hibákat az új típusú koronavírus elleni oltóanyagok beszerzése kapcsán.
„Még mindig nem tartunk ott, ahol szeretnénk. Későn történt meg az engedélyezés. Túl optimisták voltunk a tömeggyártással kapcsolatban, és talán túl magabiztosak abban, hogy a rendeléseinket ténylegesen le is szállítják majd időben”
– mondta az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.
Több képviselő élesen bírálta a közösségi stratégia végrehajtását, amelynek keretében mielőbb elegendő vakcinát próbálnak beszerezni az Európai Unió 447 millió állampolgárának beoltásához. Miközben a járvány halálos áldozatainak száma már átlépte a félmilliót a kontinensen, sokan kritizálják a vártnál lassabb vakcinaszállításokat, ami főként a korlátozott gyártási kapacitások számlájára írható.
Von der Leyen bizonyos hibák elismerése mellett ugyanakkor határozottan védelmébe vette a közösség átfogó stratégiáját.
Peter Kofod dán jobboldali EP-képviselő kiemelte, hogy az EU csak „tapossa a vizet”, míg más országok, például Nagy-Britannia, az Egyesült Államok vagy Izrael nagy lépésekkel halad előre az oltási kampányban.
„Hogyan hunyászkodhat meg az Európai Bizottság, amikor a gyógyszergyártókkal tárgyal?” – tette fel a kérdést a francia baloldali Manon Aubry.
A közös fellépésnek folytatódnia kell
Az uniós képviselőtestület három legnagyobb frakciója azonban egyetértett Ursula von der Leyennel abban, hogy a huszonhét tagállam közös fellépésének folytatódnia kell.
A bizottság elnöke kiállt amellett, hogy a vakcináknak csak a feltételes forgalomba hozatali engedélyezését kezdeményezték, nem a vészhelyzeti jóváhagyását, mondván, erre a három-négy hétre szükség volt a biztonsági garanciák felállításához és a közbizalom elnyeréséhez.
„Nem köthetünk kompromisszumot, amikor arról van szó, hogy egy egészséges személynek beadunk valamilyen biológiailag aktív anyagot” – szögezte le.
A közös oltóanyag-beszerzést von der Leyen helyes döntésnek nevezte. Szerinte gazdaságilag is értelmetlen lett volna egymással versenyezniük a tagországoknak.
„El sem tudom képzelni, mi lett volna, ha a nagyobb játékosok lerohanták volna a gyártókat, a többiek pedig üres kézzel mentek volna haza. Gazdaságilag értelmetlen lett volna, és azt hiszem, hogy a közösségünk végét jelentette volna”
– jelentette ki.
Készült a BBC, az AP és a dpa tudósításainak felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!