Nem sok éve van a magyar történelemnek, amikor annyi változás történt, mint 1989-ben, a kommunista pártállam utolsó évében. Az események egyik legfontosabb alakítója Németh Miklós miniszterelnök volt. Kétrészes interjúnkban emlékezik vissza az átmenet néhány aspektusára.
Nagy Imre újratemetése vagy gyilkosa, Kádár János halála csak egy volt a több tucat történelmi jelentőségű esemény és törvény között 1989-ben. Az átmenet miniszterelnöke sikeresen vezette át az országot a pártállamból a demokráciába, az első szabad választásig. Németh Miklós kétrészes interjúnkban emlékezik vissza a szovjet atomfegyverek, majd csapatok kivonására, a határok megnyitására és a keletnémetek kiengedésére.
Your browser doesn’t support HTML5
A történelmi átmenet éve: Németh Miklós volt miniszterelnök visszaemlékezése 1989-re, I. rész
A korábban a kommunista párt, az MSZMP második legfontosabb irányító szervének, a Központi Bizottságnak (KB) gazdaságpolitikai titkáraként, majd az első számú vezető testület, a Politikai Bizottság (PB) tagjaként dolgozó fiatal közgazdász 1988 novemberében lett miniszterelnök.
Az 1956 óta hatalomban lévő, öreg, leépülő és retrográd Kádár János főtitkár megpuccsolásának feladatát 1988 májusában elvégző, de a reformokhoz ellentmondásosan viszonyuló új főtitkár, Grósz Károly Némethet választotta ki arra, hogy két posztja közül az egyiket, a miniszterelnökit átadja 1988 novemberében.
Arra valószínűleg nem számított, hogy a cseppet sem kommunista, hanem vallásos paraszt-, illetve parasztpolgár családból származó Németh Miklós hamar függetleníti magát a párttól – még ha kormányának tagjai jórészt kommunista párttagok voltak is, és posztjából adódóan ő maga is tagja maradt az MSZMP politikai bizottságának. Voltaképp egy technokrata, válságkezelő kormány vezetőjeként kormányozta el az országot az 1990 tavaszán rendezett első szabad választásig, ami után jobboldali pártkoalíció alakíthatott kormányt Antall József vezetésével. De 1988-ban még senki nem sejtette, hogy egy-két éven belül megszűnik a pártállam és a szovjet világbirodalom.
Göncz Árpád köztársasági elnök és Németh Miklós miniszterelnök, közöttük Antall József miniszterelnök a parlamentben 1990. augusztus 3-án
1989-re már megalakultak az új ellenzéki pártok – egyikük, a Fidesz rekordhosszúságú idő óta most is az ország élén áll –, amelyek Ellenzéki Kerekasztal néven egyeztető fórumot hozva létre tárgyalássorozatra kényszerítették a kommunista pártot, hogy kidolgozzák a demokratikus jogállamba és a piacgazdaságba történő átmenet legfontosabb törvényeit.
A Németh Miklós vezette kormány nem ült az asztalnál, a párt és az ellenzék tárgyalt egy mondvacsinált, úgynevezett harmadik oldallal kiegészítve, de a Németh-kormány minisztériumai készítették el és terjesztették be a még lényegében egypárti kommunista parlament elé azokat a törvényeket, amelyek megszavazásával a képviselők saját, évtizedes hatalmukat számolták föl. Megszavazták – és ebben a korábban is a párt reformerei közé tartozó Németh Miklósnak komoly érdemei voltak. Maga a kormány is számtalan törvényhozási és nemzetközi politikai területen volt kezdeményezője a pártállam lebontásának.
Csak felvillanásszerűen néhány törvény és intézkedés a Németh-kormány szűk másfél évéből: a rendszerváltás átmeneti alkotmánya; elindult a szovjet csapatok kivonása, a határ megnyitása a keletnémet menekültek előtt, ami nemsokára a német újraegyesítéshez vezetett; a kormány és a parlament jogi és politikai függetlenítése az MSZMP-től; nyitás Európa és az európai intézmények felé; nagy világcégek, például a Suzuki vagy a General Motors Magyarországra hívása; új katonai doktrína; jelentős honvédelmi kiadás- és létszámcsökkentés; törvények az egyesülési, a gyülekezési és a sztrájkjogról, párttörvény, népszavazási törvény – ezek egyike sem létezett korábban –; aztán a szocialista államellenes bűncselekmények kivétele a Büntető törvénykönyvből, törvény az Alkotmánybíróság és a számvevőszék létrehozásáról, törvény a párt paramilitáris szervezete, a Munkásőrség feloszlatásáról, politikai elítéltek rehabilitálása és részbeni anyagi kárpótlása, munkanélküli-segély bevezetése – és még perceken keresztül sorolhatnánk.
Németh Miklós a kilencvenes években az EBRD, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnökeként dolgozott Londonban. A rendszerváltás óta nem tért vissza a magyar politikába.
A miniszterelnök életútinterjút nem akart adni, de abba belement, hogy néhány témáról kérdezzem, és ezek kapcsán azért egész életéről is beszélt. A Magyarországon lévő szovjet atomfegyverek, a szovjet csapatok kivonása, a határ kinyitása volt a három fő téma, de néhány kérdést a kommunista titkosszolgálatokról is föltettem.
A Németh Miklós volt miniszterelnökkel készült interjút két részletben közöljük előbb hangban, majd írásos formában is. A podcast második részét október 31-én közöljük a Szabad Európa oldalán.