Magyarországon nem az állam mondja meg, hogy kinek kell fizetnie globális minimumadót, hanem a cégeknek kell jelentkezniük, ha úgy gondolják, hogy adóalanyok. Erre év végéig van lehetőségük – amint elkészül a regisztrációs űrlap.
Hiába közeleg az év végi határidő, egyelőre nem tudják regisztrálni magukat azok a cégek, amelyek globális minimumadót fognak fizetni. A magyar parlament tavaly fogadta el a globális minimumadóval kapcsolatos jogszabályt, amely 2024. január 1-jén lépett életbe. Bár csak 2026-ban kell először befizetni az adót, az idei évtől ketyeg az óra.
A magyar jogszabály azért speciális, mert előregisztrációt tartalmaz. A hazai törvény szerint azok, akik Magyarországon az úgynevezett Globe csoporthoz tartozó adóalanynak minősülnek, 2024. december 31-ig be kell jelentkezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) erre a célra rendszeresített formanyomtatványán.
„A probléma az, hogy az adóhatóság még nem tette közzé a formanyomtatványt, így nem tudni, mit kell pontosan bejelenteni – mondta a Szabad Európának Boár György, az Andersen Adótanácsadó Zrt. partnere. Emiatt a cégek szerinte nem tudják, hogy milyen információk beszerzésére lehet szükség a kitöltéséhez. – Az év végéhez közeledve ez azért problémás, mert a globális minimumadóval érintett magyar entitások túlnyomó része nem anyavállalat, hanem leánycég, így a rálátása nem feltétlenül terjed ki arra a csoportra, amelyet elvben be kellene mutatnia az eddig meg nem jelent formanyomtatványon.”
Ehhez kapcsolódóan: Gőzerővel készül a kormány a globális minimumadó bevezetésére
A szakember szerint ha az utolsó pillanatban derül csak ki, hogy milyen adatokat és információkat kell beszerezniük az anyavállalattól, könnyen kicsúszhatnak a határidőből. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a NAV akár ötmillió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat a bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén, kivéve, ha a mulasztással érintett társaság igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. „Most még kérdéses, hogy ebben a helyzetben miként értelmezhető ez a megfogalmazás” – tette hozzá.
A formanyomtatvány mellett azonban egyelőre a Globe törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek is váratnak magukra, feltételezhetően ezekben részletezi majd a jogalkotó a bejelentkezési kötelezettség szabályait. Boár György szerint fontos tudni, hogy a különböző mentességek fennállása esetén is kötelező bejelentkezni.
Megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. A szervezet szerint időben közzé fogják tenni a formanyomtatványt. „A NAV az ügyfelek kötelezettségei teljesítése elősegítése érdekében a határidő betartásához szükséges módon, időben közzéteszi a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény 44. § (1) pontjában szereplő bejelentési kötelezettséghez kapcsolódó űrlapot” – közölték a Szabad Európával.
Többéves huzavona
Franciaország 2018-ban az elsők között tett javaslatot a nagy multinacionális cégek egységes adóztatására. Két évvel ezelőtt Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter azt mondta a Szabad Európának, hogy több mint négy éve dolgoznak a minimumadószinten. „Eljött az idő a döntésre, mert mostanra minden technikai kérdést tisztáztunk. A döntés csak a politikai akaraton múlik.” 2022 júniusában, a francia soros elnökség alatt a megállapodást már csak Lengyelország és Magyarország blokkolta. Végül mindkét tagállam feladta az ellenállást.
Ehhez kapcsolódóan: Előnyös is lehet Magyarországnak a globális minimumadó
Az Európai Tanács végül decemberben fogadta el az erről szóló irányelvet. Az Európai Unió 2023 novemberében bizottsági és tanácsi nyilatkozat elfogadásával egyértelművé tette, hogy az irányelvet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) modellszabályaival összhangban kell értelmezni.
A globális minimumadó minden olyan cég érint, amelynek éves árbevétele legalább kétszer meghaladta a 750 millió eurót az elmúlt négy évben. Nagyon leegyszerűsítve a globális minimumadót azoknak a nagyrészt multinacionális vállalatoknak kell fizetniük, amelyeknek egy adott országban honos tagja, leánycége 15 százaléknál alacsonyabb jövedelemadót fizet.
A globális minimumadó az országok közötti adóversenynek szabna gátat. Magyarországon például csak kilenc százalék a társaságiadó-kulcs, vagyis az itt lévő multik leányvállalatainak a kettő közötti különbséget, azaz hat százalékpontnyi adót kellene befizetniük a magyar államkasszába.
Az eredeti javaslat értelmében ha egy multinacionális vállalatcsoport leányvállalatainak adókötelezettsége egy adott országban nem éri el a minimumadó mértékét, az adókülönbözetet elsődlegesen az anyavállalat országa szedné be az anyavállalattól. Ha például egy német vállalatcsoport magyarországi leányvállalatát a minimumadónál alacsonyabb adó terheli, a fennmaradó adót Németországban fizettetnék meg a német anyavállalattal.
Mivel hazánk bevezette a kiegészítő adót (QDMTT), a magyar adóhivatal fogja beszedni a különbözetet. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a Pénzügyminisztérium számításai szerint ez az összeg 24–160 milliárd forint lehet.
Sok mindent be lehet számítani
A globális minimumadó logikája azt diktálja, hogy ne települjenek át más országba a cégek csak az alacsonyabb adók miatt. Magyarország eleinte hangosan ellenezte az ötletet, mivel mi az alacsonyabban sarcoló országok közé tartozunk a kilencszázalékos társaságiadó-szinttel, és a globális minimumadó rontaná az ország adózási versenyelőnyét.
A kormány azonban ezzel párhuzamosan a háttérben idejében elkezdte kidolgozni a hazai rendszert, a jogszabály ugyanis lehetővé teszi, hogy bizonyos nemzetállami befizetéseket a minimumadó terhére számoljanak el. A magyar szabályozás széles kört fogad el, vagyis vesz figyelembe úgynevezett lefedett adóként, amellyel ki lehet tömni a lukat a kilencszázalékos társasági adó és a 15 százalékos minimumadó között.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány megígérte a multiknak, hogy kárpótolja őket a globális minimumadó miatt
A multinacionális cégek beszámíthatják befizetéseiket a helyi iparűzési adóval, az innovációs járulékkal, a Robin Hooddal, vagyis az energiaellátók jövedelemadójával és egyes szektorális különadókkal kapcsolatban, legalábbis ez volt a Pénzügyminisztérium eredeti terve. Szerettük volna megtudni, mit sikerült ezek közül elfogadtatni a nemzetközi partnerekkel, az OECD tagjaival, a tárca azonban nem válaszolt a kérdéseinkre.