A harmadik országbeli – Fülöp-szigeteki, indiai, vietnámi, mongol, kirgiz – munkavállalók magyarországi foglalkoztatása alkalmas az érzelmek felkorbácsolására, politikai üzenetek megfogalmazására, főleg választási kampány idején. A Kecsup.hu cikke munkaerő-kölcsönző cégekkel és dolgozókkal folytatott beszélgetések alapján próbált tárgyilagos képet adni a kecskeméti helyzetről.
A mianmari Van egy kecskeméti ipari cégnél dolgozik takarítóként. Otthon, a szülővárosában baptista lelkipásztorként szolgált. Miután végzett az egyetem földrajz szakán, teológia-mesterképzésen folytatta tanulmányait.
„A puccs előtt szép életem volt otthon, boldog voltam szeretett családommal. Mielőtt úgy döntöttem, hogy Magyarországra jövök, először Thaiföldre mentem, és majdnem egy évig ott maradtam személyes problémák és leginkább hazám politikai helyzete miatt. Senkinek nem volt és még most sem biztonságos ott lenni” – magyarázza Van, miért kényszerült elhagyni Mianmart (korábbi nevén Burmát). Mianmarban 2021 elején a hadsereg puccsal átvette a hatalmat, és az ország egyre mélyebben elmerült a polgárháborúban, 2023 végén intenzív összecsapások voltak a felkelők és a hadsereg között.
A mianmari Van lelkipásztorként szolgált szülővárosában a baptista egyháznál. Miután végzett az egyetem földrajz szakán, teológia-mesterképzésen folytatta tanulmányait
Van őszintén bevallja: nem kifejezetten Magyarországra akart jönni, más európai országba készült, de végül jelentkezett itteni munkára, mivel Magyarország az Európai Unió része, és ez segítheti a távolabbi céljaiban. Nagy kihívás volt számára a váltás 2023 februárjában, de megbecsüli, hogy tartósan itt tud élni és dolgozni. Az is motiválta, hogy így anyagilag tudja támogatni a családját.
A 34 éves Southed Laoszból érkezett Magyarországra. Otthon régészetből, történelemből és képzőművészetből szerzett BSc-diplomát angolul. Később egy főiskola tudományos igazgatóhelyettese mellett volt állásban, és angoltanárként is dolgozott. Kecskeméten ő is raktárban takarít.
A 34 éves Southed BSc- (főiskolai) diplomát szerzett régészetből és történelemből, valamint képzőművészetből is angolul. Később egy főiskola akadémiai igazgatóhelyettese mellett volt állásban, és angoltanárként is dolgozott a szülővárosában
„Nagyon nehéz volt a megélhetés, Laoszban napról napra magasabb lett az infláció” – mondja a tavaly március óta itt élő Southed, aki motivációként azt is megemlítette, hogy szeret külföldiekkel élni és dolgozni. Édesanyja legszívesebben nem engedte volna el ilyen messzire, de a testvérei gratuláltak, hogy Európába költözik. A munkalehetőséget a Facebookon látta meg, jelentkezett, majd abban a helyzetben találta magát, hogy már gyorsan a vízumot kellett intéznie. Southednek különösen a közlekedés és az időjárás tetszik Magyarországon. Elárulta, hogy életében Kecskeméten látott először havat.
Van egy thaiföldi ügynökségen keresztül jelentkezett a kecskeméti állásra, mivel akkor már ott élt. Az ügynökség megvette neki a repülőjegyet, és egyedül indult útnak. A jobb fizetés miatt elfogadja, hogy egyelőre takarítói munkát végez, bár diplomája van.
„Tetszik a város. Gyönyörű és békés. Az ország is gyönyörű. Rengeteg látnivaló és felfedezésre váró hely van” – dicséri Kecskemétet Van.
Mindketten úgy látják, hogy a magyarok keveset mosolyognak, nem szívesen állnak szóba ismeretlenekkel. Van néha úgy érzi, hogy gyanakvó szemmel néznek rá.
„Fizikailag nem bántottak, inkább érzelmileg – jegyzi meg. – Úgy érzem, hogy például a buszon másképp bánnak velünk. Mintha lenéznének… Úgy kezelnek, mintha semmit sem tudnánk, olyan »ember, nem kellene itt lenned, milyen ostoba vagy« nézéssel.”
Southed eddig nem találkozott rasszista vagy kellemetlen gesztussal, megnyilvánulással, neki az esett rosszul, amikor egy alkalommal valamilyen ok miatt levontak a fizetéséből, és máig nem tudja, hogy pontosan miért.
„Nagyon kedvesek és segítőkészek. Mindennap beszélgetünk” – ezt már a kollégáiról mondta a laoszi angoltanár.
Ehhez kapcsolódóan: Egy jobb jövő reményében: a menekültek világa
Vendégmunkások Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint míg 2015-ben még csak 39 ezer vendégmunkás dolgozott Magyarországon, 2023-ra már több mint kétszer ennyien, 85 ezren. Bács-Kiskunban ez alatt a nyolc év alatt 1900-ról háromezer körülire nőtt a számuk. Közben a megyében csökkent a regisztrált álláskeresők száma, a 2015-ös havi átlag 3200-ról 2600-ra.
Egy tavaly év végén elfogadott törvény alapján külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha arra a pozícióra nincs magyar munkavállaló, és csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van.
A vendégmunkások legfeljebb két évre kapnak tartózkodási engedélyt, ami egyszeri alkalommal, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg – három év a maximum. Amikor az engedély lejár, a foglalkoztatónak gondoskodnia kell arról, hogy a kölcsönzött külföldi munkavállaló hat napon belül elhagyja az országot.
Azt, hogy hány vendégmunkás jöhet Magyarországra évente, a Nemzetgazdasági Minisztérium határozza meg a betöltetlen álláshelyek száma alapján. Rendelet szabja meg azt is, hogy kizárólag mely munkakörökben dolgozhatnak külföldi állampolgárok.
Ugyancsak tavaly év végén egy kormányrendelettel szigorították a külföldi munkavállalók kölcsönzésének szabályait (ennél a foglalkoztatási formánál a vendégmunkás a kölcsönzőcég állományában van), és azokat a feltételeket is, miként nyerhető el a minősített munkaerő-kölcsönző és -közvetítő státusz.
Nógrádi József, az egyik minősített munkaerő-kölcsönző, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója hangsúlyozta a Kecsup.hu-nak: háromszáz olyan munkakör van, amelyben nem lehet vendégmunkást alkalmazni. Ez a teljes munkaerőpiac kétharmadát jelenti.
Szigorúbb feltételek
„Számos új engedélyező hatóság is belép a folyamatba. Ezen eljárások mind időigényesebbé, mind pedig költségesebbé teszik a harmadik országbeliek foglalkoztatását” – mondta el az új törvény kapcsán Nógrádi József. Hozzátette, hogy a változtatások a toborzást nem nehezítik meg, mert eddig is rengeteg dolgozni akaró és képzett vendégmunkás, szakember várakozott arra, hogy Európába, akár Magyarországra jöhessen. Az eljárásrend szigorítása és a költségek növekedése viszont komoly pluszráfordításokra késztet majd minden törvényesen eljáró céget.
„Az idegenrendészeti törvény módosításával a külföldi munkavállalók behozatala még a korábbinál is szabályozottabbá vált, szigorúbbak lettek a feltételek, és még több szűrőn kell átesnie az ideérkezőknek. Ez egész Magyarországra vonatkozik, tehát nincsenek regionális különbségek. A külföldi munkavállalókról azonban nem mondhat le teljes egészében Magyarország, mert vannak olyan munkakörök és pozíciók, amelyekre a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva vagy nem alkalmasak, vagy egyszerűen nem vállalják, hogy ezekben dolgozzanak. Az is megeshet, hogy sokkal nagyobb egy-egy vállalatnak a létszámigénye, mint amennyi munkavállalót tud toborozni” – nyilatkozta megkeresésünkre egy másik munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Mihályi Magdolna.
Főleg a szállodák, éttermek és kávézók várják a szakmunkás képzettségű külföldi munkavállalókat. A fémipari munkások már évek óta eltűntek a piacról, a logisztika szintén nem rendelkezik elég komissiózóval (válogatóval), targoncással, itt a legnagyobb hiány a hidegraktárakban van. Az agrárium is jelezte már az igényét vendégmunkásokra, ahogy a kereskedelem vagy az építőipar, a vegyipar. A Jobtain ügyvezetője szerint az elektronikai és autóiparban, valamint a gépgyártás területén a legnagyobb a munkaerőhiány, emellett az élelmiszeriparban is több olyan pozíció van, amelyben jelenleg is dolgoznak külföldi munkavállalók.
Szívesen vállalnak túlórát is
Sok cég különösen szívesen fogadja például az ázsiai munkavállalókat. „Mindazt képviselik, amit a munkáltatók ideális esetben elvárnak a munkavállalóktól. Segítőkészek, alázatosak, dolgozni akarnak, ha van rá lehetőség, akkor túlórázni, és teszik mindezt mosolyogva, hálásan” – árulta el a Kecsup.hu-nak Nógrádi József. Hozzátette: fontosnak tartják, hogy partnereiket és munkavállalóikat is felkészítsék az eltérő kultúrák találkozására, sok a teendőjük ez ügyben.
A Fülöp-szigetekről érkezők nagy többsége folyékonyan beszél angolul, rendelkezik középiskolai végzettséggel, de az sem ritka, hogy BSc-vel, tehát főiskolai diplomával jelentkeznek gyártósori munkára.
„A Fülöp-szigeteken kultúrája van a külföldi munkavégzésnek, ott kevés a munkalehetőség. Többségük katolikus, fontos számukra a család. Megbízhatók, fegyelmezetten végzik a rájuk bízott munkát – jelentette ki Mihályi Magdolna. – Rendkívül erős bennük a szabálykövetés, amit leírnak nekik akár a munkaköri utasításban, akár a munkaszerződésükben, azt tökéletesen betartják. Magyarországot a Fülöp-szigetekről érkező munkavállalók kellemes, nyugodt, békés országnak tartják” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Vác polgármestere a vendégmunkásokról: Több helyszínt tudok, ahol garázsban laknak
Nem dolgoznak olcsóbban
Gyakran említik az alacsony fluktuációt a külföldi munkavállalók foglalkoztatása melletti érvként, a vendégmunkások nagy többsége ugyanis kitölti a szerződésében vállalt időszakot.
Ugyanakkor sok a negatív szóbeszéd is a vendégmunkások kapcsán. Például arról, hogy azért foglalkoztatnak a cégek ázsiai vendégmunkásokat, mert alacsonyabb fizetéssel is beérik. A munkaerő-kölcsönzők azonban elmondták: a bérezésnél a külföldi munkavállalókra is a magyar jogszabályok vonatkoznak, egy adott vállalatnál a magyar és a külföldi munkaerő is ugyanakkora bért kap azonos munkakörben.
„Amiben különbség van a magyar és a külföldi munkavállalók között, az a túlórázási hajlandóság. Ennek oka, hogy a külföldiek nagy része csak dolgozni jön Magyarországra. A családjától távol minden energiáját erre összpontosítja az alatt az idő alatt, amíg itt van. Így a kötelező munkaidőn kívül egyértelmű, hogy van még szabad kapacitása pluszműszakot vállalni. Ugyanez igaz azokra a magyarokra is, akik szintén a családjuk nélkül mennek külföldre dolgozni, és ott a minél magasabb kereseti lehetőség érdekében kihasználják a túlóra lehetőségét” – emelte ki Mihályi Magdolna.
Az esetleges elbocsátások kapcsán Nógrádi József úgy fogalmazott: ha egy cégnek visszaesnek a megrendelései, döntenie kell, hogy kit küld el. „Azt, akinek az ideérkezéséért is rengeteget fizettek, és egyébként nincs baj a munkájával, vagy azt, aki hazai kölcsönzött, és akinek emiatt eleve számolnia kellett ezzel a kimenetellel. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ma Magyarországon éves szinten kétszázezer ember fordul meg kölcsönzésben, és az a néhány eset, amiről tudunk, és amire azonnal ugrik mindenki, rendkívül kevés, egyáltalán nem neveznénk tendenciának vagy általános jelenségnek” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Tiltakoztak a helyiek és a városvezetés: mégsem lesz konténerváros vendégmunkásoknak Polgár belterületén
Csak ha magyar dolgozó nincs
Ha egy álláshely huzamosabb időn keresztül betöltetlen, akkor jelentik a munkaügyi központnak, hogy erre a pozícióra nem találtak magyar munkavállalót.
„Évek óta alig találnak a cégek embert harmadik műszakba, hétvégékre, éjszakára, ünnepnapokra, sőt egyre kevesebben hajlandók a túlórára is. Jellemzően azok a cégek döntenek a harmadik országbeli munkavállalók mellett, akik egy bizonyos pozíciót nem tudnak és nem is szeretnének megszüntetni. A fluktuáció komoly probléma. Azok a vállalkozások, amelyek valamilyen termelőegységet telepítenek ide, munkaórák ezreit ölik abba, hogy egy-egy munkafolyamatot öt százalékkal gyorsítsanak, vagy egy-két százalékkal csökkentsék a selejtállományt. Ennek azonban az is előfeltétele, hogy ne legyen folyamatos a betanítás a gyártósorokon, hanem menjen a gyártás” – összegezte a helyzetet a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.
A több mint kétszáz oldalas új törvény több kategóriába sorolja a külföldről érkező munkavállalókat: lehet szezonális vendégmunkás, kaphat foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt (harmadik országbeli vállalat itteni cégéhez rendeli kinti dolgozóját), vendégmunkás-tartózkodási engedélyt, és dolgozhat egy beruházás megvalósításán.
A törvény szerint a foglalkoztatót előnyben kell részesíteni, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja.
Cikkünk készítése során megkerestünk több olyan, Kecskeméten működő céget, ahol információink szerint foglalkoztatnak harmadik országbeli munkavállalókat. Arra kértük a vállalkozásokat, hogy mondják el, miért döntöttek vendégmunkások alkalmazása mellett, és osszák meg velünk a tapasztalataikat. Megkeresésünkre egyetlen cégtől sem kaptunk választ.