Hónapról hónapra nőnek az árak, és ezt már a kevésbé tudatos fogyasztók is észreveszik. Az országos és átlagos éves drágulás „csak” 5,3 százalék volt a hivatalos adatok szerint júniusban, de sokan vannak, akik ennél nagyobb áremelkedést tapasztaltak. Ez attól függ, hogy ki mit vásárol.

A járványügyi korlátozások enyhítését követően ma már maszk nélkül lehet az üzleteket is látogatni. Sokkal komfortosabb így a bevásárlás, a kasszánál jön azonban a hideg zuhany: egyre nagyobb a számla végösszege.

„Általában ugyanazt szoktam venni, de amiért eddig tízezer forintot fizettem, azért most 14 ezret kell. Pedig ugyanabba a diszkontüzletbe járok, mint korábban” – mondta egy nyugdíjas a Szabad Európának. Egy édesapa azt tapasztalta, hogy a négyes csomagolású babapopsitörlő januárban még 2 239 forintért volt kint a polcokon, júniusban már 2 549 forint volt a termék alá írva ugyanabban az áruházban.

Ehhez kapcsolódóan: Matolcsy György: Nem egyszeri kamatemelésről van szó

Egyre többen panaszkodnak a magas árakra, és érzik azt, hogy tíz százalék felett emelkedik azoknak a termékeknek az ára, amelyeket rendszeresen vásárolnak. A hivatalos adatok szerint azonban nincs két számjegyű növekedés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közölt adatai szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 5,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Ez az eredmény is több mint nyolcéves rekord, mivel 2012 óta nem nőtt ilyen mértékben az infláció.

A KSH szerint az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk (átlagosan 12,2 százalék) és az üzemanyagok ára (24,2 százalék) emelkedett jelentősen. A részletes adatokat nézve az élelmiszerek inflációja 3,2 százalékra gyorsult, amiben az éttermi étkezés több mint 6,1 százalékos éves bázisú drágulásának is jelentős szerepe van. A leginkább az étolaj drágult, 25,5 százalékkal, a tojás 7,8, míg a liszt 7,7 százalékkal kerül többe, mint tavaly júniusban.

„Az újranyitáshoz köthető, hogy a szolgáltatások inflációja rendkívüli mértékben megugrott. A 3,8 százalékos éves drágulás az üdülési, közlekedési, kulturális és szabadidős szolgáltatások jelentős áremelkedésével magyarázható” – közölte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Ez visszaigazolja az elemző azon várakozását, hogy az újranyitás valós árhatásait a májusi infláció még alig ragadta meg, ezzel szemben a júniusi adatban már tetten érhető.

Ami a többi termékkört illeti, a járműüzemanyagok inflációs hatása az emelkedő bázis miatt némileg mérséklődött, ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek esetében továbbra is gyorsuló inflációval szembesülünk.

„Ez párhuzamba hozható a globális termékhiánnyal, amelyet az ellátási és szállítási láncok akadozása okoz, és a beszerzési és logisztikai költségek emelkedésével komoly költségnövekedést jelent a termelőknek. A gyártók pedig egyre inkább érvényesítik áraikban az emelkedő költségeket” – vélekedett a szakértő.

A júniusi 5,3 százalékos inflációs adat jelentősen felülmúlta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 4,9 százalékos várakozását is. Az elemző szerint Virág Barnabás MNB-alelnök szavaiból kiindulva könnyen lehet, hogy a nagyobb léptékű kamatemelés felé mozdítja a jegybanki döntéshozókat a júliusi ülésen.

Úgy gondolja, hogy a mai inflációs adattal megnőtt annak a valószínűsége, hogy júliusban ismét 30 bázisponttal, 1,2 százalékra emeljék az alapkamat mértékét.

„Különösen érdekes lesz figyelni tehát a jegybanki kommunikációt a következő napokban, amelynek a forint elmúlt napokban mutatott gyengélkedése is aktualitást adhat. Ez utóbbi is inkább abba az irányba terelheti a monetáris politikai döntéshozókat, hogy esetleg a piaci várakozást felülmúló kamatemelést hajtsanak végre három hét múlva” – mondta Virovácz Péter.

Ehhez kapcsolódóan: Tíz év után ismét kamatot emelhet a jegybank

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek azt mondta, hogy a vártnál kedvezőtlenebb inflációs adat miatt szinte biztosra vehető, hogy az MNB júliusban újabb szigorításra kényszerül. A kérdés szerinte csak az, hogy elég lesz-e a 15 bázispontos emelés, vagy ennél határozottabb lépésre lesz szükség.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a következő hónapokban bázishatások miatt némileg csökkenhet az infláció, de így is öt százalék közelében maradhat, a Takarékbank ezért az idei inflációs várakozását érdemben, 4,6 százalékra emelte a tavalyi 3,3 százalék után.

Azért fontos figyelni az MNB-t, mert leginkább neki vannak meg azok az eszközei, amellyel gátat szabhat a fogyasztói áremelkedésnek. A hüvelykujjszabály szerint ha a jegybank emel az alapkamaton, az mérsékli az inflációt. Negatív hatása viszont az, hogy drágábbak lesznek a hitelek törlesztőrészletei. Erről itt írtunk korábban.