A Moszkvától mintegy kilencszáz kilométerre található Alabuga Politechnikum egy iráni támadódrónokat összeszerelő gyárban dolgoztatja tizenéves diákjait. A tanulóknak hosszú munkaidővel és kizsákmányoló körülményekkel kell szembenézniük – derül ki a Szabad Európa riportjából.
A Moszkvától mintegy kilencszáz kilométerre keletre fekvő Tatárföldön egy műszaki iskola egy közeli különleges gazdasági övezet részét képező gyártóüzemeket használ iráni támadódrónok összeszerelésére. De ez még nem minden: egyre inkább kiskorú diákokat vesz igénybe munkásként, akik közül sokan gyakran kizsákmányoló körülmények között dolgoznak.
Az Alabuga Politechnikumban tett leleplezések aggasztó következtetéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy az orosz hatóságok milyen messzire mennek el a háborús erőfeszítések fokozása érdekében, és hogy a fejlett iráni fegyverek – amelyeket egyre gyakrabban használnak ukrán városok bombázására, és csak nemrég kezdtek el Oroszországon belül gyártani – hogyan járulhatnak hozzá a feszültségek eszkalálódásához és a polgári áldozatok emelkedéséhez.
A kiskorú diákok alkalmazásáról dróngyári munkásént és a gyártási létesítmények részleteiről először a Protokol és a Razvorot orosz független médium számolt be, amelyek júliusban közzétettek egy vizsgálatsorozatot.
Azóta a Szabad Európa Idel.Realities nevű regionális szerkesztősége beszélt diákokkal, akik kimerítő munkakörülményekről számoltak be, és több tucat olyan szülővel készített interjút, akiknek gyermeke az Alabuga Politechnikumba jár. Néhányan csak 15 évesek. A szülők elmondták, hogy gyerekeiket rendkívül hosszú munkaidőre kényszerítették, gyakran megfelelő szünetek és étkezés nélkül, ellenséges körülmények között, ami befolyásolta a mentális egészségüket.
„A fiam beiratkozott, és két és fél hónappal később felhívott, hogy vigyem el – mondta a Szabad Európának Zsanna, aki kérte, hogy csak a keresztnevén említsük, hogy megvédjük a megtorlásoktól, amiért beszélt a helyzetről. – Azt mondta a telefonba: Gyere értem, vagy meghalok; ezért azonnal elhoztam.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy lezuhant iráni gyártmányú Sahid–136 kamikazedrón mellett tartja esti videóbeszédét 2022 októberében
Zsanna, aki kérte, hogy kiskorú fia nevét se használják, azt mondja: azért küldte Nyizsnyij Novgorodból az Alabuga Politechnikumba 2022-ben, mert Oroszországon belül vezető műszaki intézménynek számít.
Az iskola lehetőséget kínál a diákoknak – általában 15–18 éves koruk között –, hogy szakképzést szerezzenek egy duális program keretében, amely gyakorlati munkatapasztalattal kombinálja a tantermi oktatást. Azt is ígérték, hogy a szakmai gyakorlat részeként lehetőségük lesz dolgozni és versenyképes jövedelmet szerezni, akár havi hetvenezer rubelt (255 ezer forintot) keresni, ami elősegítheti karrierjük fejlődését.
Ehelyett azonban arra ösztönözték őket – sőt egyes esetekben kényszerítették –, hogy a drónüzemben dolgozzanak, ahol a többnyire fiatalkorú munkások fizetése a szigorú termelési kvóták teljesítésétől függ.
„Ez a kizsákmányolás tankönyvi definíciója – mondta a Szabad Európának Szergei Podszitnyik, a Protokol oknyomozó újságírója, aki a riportsorozaton dolgozott. – A diákok drónokat szerelnek össze, és a munka elsőbbséget élvez a tanulmányaikkal szemben.”
A kvóták teljesítésére irányuló nyomás állítólag megerőltető, közvetlenül egymást követő munkanapokban csúcsosodott ki – egyes műszakok akár 15 órán át is tarthatnak –, és kevés idő jut alvásra vagy megfelelő táplálkozásra. A túlórákat gyakran nem fizetik ki, ami még inkább rávilágít a lehetséges munkaügyi jogsértésekre. A kimerült diákok arról is beszámoltak, hogy nem mindig teljesítették a kvótákat, ami ahhoz vezetett, hogy nem kapták meg az iskola által eredetileg ígért fizetést. Sok diák hátrányos helyzetű családból származik, keresetéből fedezte a tandíj, a szállás és az ellátás költségeit, a fennmaradó összeget pedig hazaküldte.
Más szülők, például Marina elmondta: úgy döntött, kiveszi a lányát a programból, amikor rájött, hogy nem biztonságos körülmények között dolgozik, és hogy az iskola munkatársai utasították a diákokat, hogy ne szóljanak a szüleiknek a drónösszeszerelési munkáról.
„Ez volt számomra az utolsó csepp a pohárban – mondta a Szabad Európának Marina, aki szintén kérte személyazonossága elhallgatását. – Ez egy veszélyes gyártási folyamat, amely veszélyes vegyi anyagokat használ. Azt is megtiltják a gyerekeknek, hogy bármit is elmondjanak a szüleiknek.”
A Szabad Európa többször is megkereste az Alabuga Politechnikum különböző munkatársait és adminisztrátorait, de nem kapott választ.
Iráni drónok gyártása Oroszországban
Az Alabuga Politechnikumban tapasztalt bonyolult és aggasztó állapotok az Irán és Oroszország közötti növekvő katonai együttműködésből erednek, amely felgyorsult Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta.
Irán azt állítja, hogy a háború kezdete előtt szállított drónokat Oroszországnak, de azóta nem. Az amerikai hírszerzés tisztviselői azonban hónapok óta figyelmeztetnek a Moszkva és Teherán közötti folyamatos szállításokra és elmélyülő együttműködésre, mondván, hogy a két fél vizsgálja, hogyan lehetne egy iráni drónokat gyártó üzemet létrehozni Oroszországon belül.
A The Wall Street Journal szerint egy iráni küldöttség január 5-én a tatárföldi Jelabugába látogatott, és megtekintett egy lehetséges helyszínt egy gyár számára az alabugai különleges gazdasági övezetben, az Alabuga Politechnikum közelében. Amerikai tisztviselők áprilisban műholdképeket tettek közzé az épülő üzemről.
Oroszország már rendelkezik egy sor fegyvertelen légi járművel, angol rövidítéssel UAV-val, amelyeket elsősorban megfigyelésre és tüzérségi célmeghatározásra használnak, de egyre inkább Teherán felé fordul támadódrónokért.
Miután kénytelen volt feladni olyan ukrán területeket, amelyeket csapatai a háború korai szakaszában foglaltak el, Moszkva áttért az ukrán városok elleni könyörtelen légitámadások stratégiájára. Ezek gyakran cirkálórakéták és robbanóanyaggal megrakott öngyilkos drónok kombinációjára támaszkodnak azzal a céllal, hogy megszakítsák az ukrán lakosság áram- és ivóvízellátását.
Irán eddig főként úgynevezett kamikazedrónokkal látta el Oroszországot, például a Sahid–136 néven ismert drónnal, amely csekély mennyiségű robbanóanyagot visz, és akkor robban fel, amikor becsapódik a célpontba – mondják katonai szakértők.
A saját, hazai összeszerelő sor beszerzésével Oroszország drámaian megnövelhetné e viszonylag olcsó, de rendkívül pusztító fegyverrendszerekből álló készletét.
A megállapodás jelentős gazdasági és politikai előnyökkel jár Irán számára is, amely igyekezett semlegesnek mutatkozni az ukrajnai háborúban. Az iráni gyártmányú drónok megjelenése az ukrán városok felett azonban újabb gazdasági szankciókkal való fenyegetést váltott ki a Nyugat részéről. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság az elmúlt hónapokban olyan szabályokat is kiadott, amelyek célja, hogy elvágják a drónalkatrészek Oroszországba és Iránba irányuló áramlását.
A The Washington Post 2022 novemberében meg nem nevezett amerikai hírszerzési tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Irán azért ment bele az iráni drónok tervrajzainak és alkatrészeinek leszállításába oroszországi gyártásra, mert az iráni vezetők azt hitték, hogy a megállapodás lehetővé teszi Teherán számára az új szankciók elkerülését.
Külföldi toborzás és hazafias nevelés
Az Alabuga Politechnikum formálisan nem felsőoktatási intézmény. Minden diákja hivatalosan a közeli jelabugai műszaki főiskolán tanul, az alabugai intézmény papíron olyan speciális programként működik, amely a csúcstechnológiai iparágakba betörni vágyó diákokat célozza meg.
Jelenleg mintegy ezer diák tanul az Alabuga Politechnikumban, közülük több százan – többségük 15 és 17 év közötti – az iráni drónok összeszerelésében vesznek részt.
A drónokon végzett munkán kívül más jelek is arra utalnak, hogy Oroszországban az ukrajnai háború közepette elmosódnak a határok az oktatási rendszer és az ország hadserege között.
Az Alabuga Politechnikum jelenlegi és volt diákjai szerint az iskola által szervezett csapatépítő és tanórán kívüli tevékenységek gyakran hazafias jelleget öltenek, amelyek célja az lehet, hogy a nemzetközi események hivatalos kormányzati narratíváinak bemutatására vagy az állami televízió beszédtémáinak ismétlésére használják a diákokat.
A szervezett paintballjátékok a diákok – különösen az elsőévesek – számára bevett dologgá váltak. Arra ösztönzik őket, hogy versenyezzenek egymással, majd arra, hogy együtt harcoljanak tapasztaltabb külső játékosok ellen. A tanárok és a közigazgatás tisztviselői rendszeresen úgy hivatkoznak a paintballra, mint amire a hazafias oktatás és a tanulmányok technikai aspektusának kiegészítése miatt van szükség.
Egy Sahid kamikazedrón Kijev felett egy orosz támadás során
Egy alkalommal új diákok egy csoportja szovjet katonaként paintballozott a náci Németország csapatainak öltözött külsős játékosok ellen, egy olyan „Megszerezni a zászlót” versenyen, amely a második világháborús sztálingrádi csatát volt hivatott szimulálni. Az egyik diák szerint a náci zászló a NATO katonai szövetség által használt iránytűszimbólumot tartalmazta a német horogkereszt helyett.
A politikai oktatás más esetei nyilvánvalóbbak. A Szabad Európa birtokába jutott június 16-i felvételen hallható, amint egy vezető tisztviselő azt mondja a tizenéveseknek, hogy a NATO még 2011-ben hibrid háborút indított Oroszország ellen, és ez lassan egyre nyíltabbá válik. A férfi ezután azt mondja a diákoknak, hogy a dróngyárban végzett kemény munkájuk és az elnyúló munkanapok a Nyugat elleni országos küzdelem része, és hogy hazafiságukért jutalomban részesülnek.
Több diák és szülő Timur Sagivalejevként azonosította a felvételen szereplő férfit, annak a különleges gazdasági övezetnek a főigazgatójaként, ahol az Alabuga Politechnikum és a dróngyár működik.
Sagivalejev nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére.
A felvételen szereplő férfi ezután azt mondja a diákoknak, hogy ne vegyenek ki szabadságot, folytassák a munkát, „még akkor is, ha anyu születésnapja van”, majd azzal fejezi be beszédét, hogy „Éljen sokáig nagyszerű országunk!”
Több jelenlegi és volt diák elmondta a Szabad Európának, hogy a személyzet gyakran dicséri a dróngyárban dolgozó diákokat, míg azokat, akik a nagy terhelés miatt megtagadták a munkát vagy kérték az áthelyezésüket, sokszor nyilvánosan megszégyenítik. Egyes esetekben – a Szabad Európa által hallott felvételek szerint – a személyzet még arra is bátorítja a diákokat, hogy terrorizáljanak másokat, akiket nem tartanak elég hazafiasnak.
A Protokol és a Razvorot nyomozása szerint az Alabuga Politechnikum külföldi diákokat is elkezdett toborozni. Többségük afrikai országokból jön, de Közép-Ázsiából és Azerbajdzsánból is érkeznek, ahol a duális világtapasztalat-program keretében világszínvonalú fizetést ígérnek nekik.
Ezek a külföldi diákok azonban alacsony képzettséget igénylő és alantas feladatokat kapnak az egyetemen és a különleges gazdasági övezetben, például gondnoki munkát, és az eredetileg ígértnél alacsonyabb fizetést.