Új nemzetbiztonsági törvényt fogadott el egyhangúlag a helyi parlament, amely tovább csorbíthatja Hongkong autonómiáját, és a jelenleginél is szigorúbb fellépést tesz lehetővé a hatóságok számára a demokráciapárti mozgalommal szemben.
A 23. cikk néven ismert törvénycsomag egyebek mellett olyan bűncselekményeket szankcionál, mint a hazaárulás, a lázadás, az államtitkok eltulajdonítása és a kémkedés. Ennek alapján a hatóságok számára még egyszerűbb lesz a vádemelés például „külső erőkkel való összejátszás” miatt.
Az érintettek ekképp akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújthatók lesznek a március 23-án hatályba lépő, a Kína által korábban bevezetett nemzetbiztonsági törvényre épülő jogszabály alapján.
Utóbbit 2020-ban hagyták jóvá, és már ez is alkalmas volt a tiltakozó hangok szinte teljes elnémítására a fontos térségbeli pénzügyi központnak számító városállamban. A bírálók attól tartanak, hogy a mostani kiegészítés tovább fogja szűkíteni a lakosság szabadságjogait.
Ehhez kapcsolódóan: Megkezdődött az ismert demokráciapárti médiamogul nemzetbiztonsági tárgyalása Hongkongban
A vezetés szerint a törvényre azért volt szükség, hogy betömjék a nemzetbiztonsági rendszer kiskapuit, noha szigorítása óta már eddig is számos demokráciapárti aktivistát bebörtönöztek.
Miután a Pekinghez hű személyekkel feltöltött hongkongi törvényhozás elfogadta a törvényt, John Lee, a helyi kormányzó „történelmi pillanatot” emlegetett.
Andrew Leung, a parlament elnöke úgy vélekedett, hogy minden törvényhozó számára megtiszteltetés volt részt venni ebben a „történelmi küldetésben”. A házelnök korábban általában nem vett részt ilyen szavazásokon, most azonban ő is leadta a voksát, hozzájárulva a teljes egyhangúsághoz.
Ehhez kapcsolódóan: Hongkong gazdasága lassan talpra áll, de a szabadságjogoknak annyi
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa elítélte a jogszabály gyors elfogadását, rámutatva arra, hogy az visszalépés az emberi jogok védelme szempontjából.
Hasonló közleményt adott ki az Európai Unió is, leszögezve, hogy az új törvény jelentős hatással lehet a közösség és a tagországok helyi diplomáciai képviseleteinek működésére, illetve az EU-s vállalatokra, állampolgárokra és szervezetekre.
„Ez kérdéseket vet fel Hongkong hosszú távú vonzerejével szemben nemzetközi üzleti központként is” – írták.
Ehhez kapcsolódóan: Megvétózta Magyarország, hogy az Európai Unió elítélje Kína hongkongi lépéseit
Az egykori brit gyarmat 1997-ben került vissza kínai uralom alá. Legalább ötven évre garantálták a széles körű szabadságjogokat, például a független igazságszolgáltatást az egy ország, két rendszer elv alapján, de mára ebből gyakorlatilag semmi nem maradt, a kormány rendkívüli módon szigorította a fellépést a területtel szemben a 2019-es tömegtüntetéseket követően. A végül 2020-ban elfogadott, széles körben bírált nemzetbiztonsági törvény alapján sokakat bebörtönöztek, elhallgattattak vagy száműzetésbe kényszerítették. Mostanra bármiféle politikai ellenvélemény kinyilvánítása bajba sodorhatja a hongkongiakat, akár egy bejegyzés is a közösségi médiában.
A kínai hatóságok tagadják, hogy csorbultak volna a szabadságjogok, szerintük a gazdasági sikerhez szükséges stabilitás helyreállítása érdekében volt szükség a nemzetbiztonsági törvényre az elhúzódó zavargások után.