Egy űrhajóban utazott volna egy orosz, egy amerikai és egy belarusz asztronauta - a kilövést az utolsó pillanatban fújták le

Biztonsági személyzet őrzi a Szojuz MS–25 űrhajót, amint elhagyja a szerelőhangárt a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtéren március 18-án. A március 21-i indítással Tracy Dyson amerikai, Oleg Novickij orosz és Marina Vasziljevszkaja belarusz űrhajós a Szojuz űrhajó fedélzetén jut el a négyszáz kilométerrel a tengerszint felett lévő Nemzetközi Űrállomásra (ISS)

A csütörtöki start Dyson harmadik, Novickij negyedik és Vasziljevszkaja első űrrepülése. A két utóbbi űrhajós mindössze tizenkét napig lesz távol, április 2-án visszatérnek a Földre egy másik Szojuzzal. Dyson hat hónapig él majd a Föld körül keringő laboratóriumban, szeptemberben tér haza két orosz űrhajóssal, akik egyéves küldetést teljesítenek az ISS-en

Az űrhajó kilövését élőben közvetítik. A Roszkoszmosz, az orosz állami űrügynökség bejelentette, hogy legalább 2025-ig folytatják a közös indításokat a NASA-val, „hogy az ISS egészének megbízhatóságát fenntartsák”

Oroszország ukrajnai inváziója negatív hatással van a világ legnagyobb űrkikötőjének működésére. A Roszkoszmosz monopóliumát a SpaceX amerikai cég konkurenciája is megkérdőjelezi, amely olcsóbb és megbízható indításokat kínál az ISS-re

A dél-kazahsztáni kopár sztyeppén fekvő kiterjedt komplexum közel hét évtizeden át több száz rakétának és ballisztikus rakétának adott otthont, amelyeket az űrbe küldtek, és amelyek szerepet játszottak a történelem legnagyobb űrrepülési eredményeiben, többek között a Szputnyiknak, a világ első műholdjának és Jurij Gagarin küldetésének sikerességében, aki az első ember volt az űrben

Az 1998-ban az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Japán és az Európai Űrügynökség részvételével elindított ISS az egyik legösszetettebb nemzetközi együttműködés, amelyet valaha megkíséreltek. A hidegháborút követő fokozott együttműködés idején jött létre

Kilövés előtt a Szojuz MS–25. A Roszkoszmosz évente mintegy száztizenötmillió dollárt fizet Kazahsztánnak a komplexum bérléséért. Kazahsztán, amelynek összetett a viszonya Oroszországgal, gazdasági és politikai kapcsolatainak diverzifikálása érdekében új kapcsolatokat épít ki más országokkal, különösen az Európai Unión belül

Amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, az űripar – beleértve az úgynevezett keresztrepüléseket, amelyek során különböző nemzetiségű legénységet szállítanak egy űrhajón – továbbra is a Moszkva és Washington közötti szokatlan együttműködés kevés területeinek egyike. Oroszország 2028-ig tervezi használni az űrállomást, miután korábban bejelentette, hogy kilép a Föld körüli pályán keringő tudományos laboratóriumból

Kazahsztánban készületek a Szojuz MS–25 űrhajó kilövésére, amelyen amerikai, orosz és belarusz űrhajósok utaztak volna a Nemzetközi Űrállomásra. A projekt a Moszkva és Washington között megmaradt kevés együttműködés egyike. A csütörtöki startot végül 20 másodperccel a kilövés előtt lefújták.