Az elmúlt években kitartóan emelkedőben van az érettségi után azonnal külföldre távozó magyar diákok aránya. Ez jellemzően az elitgimnáziumok végzettjeit érinti. Nem biztos ugyanakkor, hogy egy külföldi alapszak versenyképesebb egy jobb hazai egyeteménél.
A 2019/2020-as tanév végén az budapesti Eötvös-gimnáziumból minden ötödik, a Fazekasból vagy Radnótiból minden harmadik érettségiző külföldi egyetemre iratkozott be, írja az Eduline.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG-ben) tavaly a végzettek 37 százaléka ment végzés után rögtön külföldre, idén a Brexit okozta bizonytalanságok mellett is felment ez az arány 49 százalékra.
A lap szerint az elmúlt években általában is meredeken emelkedett a külföldi egyetemet választó végzősök aránya a vezető gimnáziumokban.
Az érettségi után azonnal külföldre menő diákok elsősorban az ország elitgimnáziumaiból kerülnek ki vagy gazdagabb szülők gyermekei. Jelentős részben azért is, mert az országban a középiskolában végzettek háromnegyede ezer óra nyelvtanulás után sem tanul meg középszinten sem angolul.
"A diákok elsöprő többsége fontosnak és értékesnek tartja a nyelvtudást. De mire eljut az érettségi közelébe, addigra sok diák már rákerült egy olyan rossz pályára, ahonnét a család is csak sok pénzzel és elszántsággal tudja különórákkal kimenteni. Tipikus példa lehet, amikor valaki gyengébb nyelvtudással érkezik a középiskolába, ahol újra elölről is kezdi mindezt egy közepesen felkészült tanárral. A tanárok is cserélődnek, más problémák is előjöhetnek, és a tizedik évfolyam környékére szinte már menthetetlenül azon a pályán van, hogy várhatóan hármassal-négyessel fog átmenni a nem emelt szintű érettségin. Ez nem egy rossz teljesítmény, nem bukott meg, van érettségije, csak a valós nyelvtudása lesz nagyjából A2-es szinten. Ez az a szint, amit egy nyelviskolában három hónap alatt szokás elérni, heti 2-3 óra tanulással. Itt pedig tíz év alatt sikerül"
– mondta el nemrég a Szabad Európának Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarországon tömegével végeznek nulla nyelvtudású mérnökök, állítja a szakértő
A HVG középiskolai rangsorának első tíz helyére jellemzően budapesti gimnáziumok férnek csak oda, plusz a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium. Az idei listán a legjobb húszban viszont már öt vidéki gimnázium is szerepelt.
Az idei listájuk alapján a tíz legjobb magyar gimnázium a holtversenyekkel együtt:
1. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium
1. Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
3. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest)
4. ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)
5. Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium
6. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest)
6. ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest)
8. Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
9. Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola (Budapest)
10. Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium
Your browser doesn’t support HTML5
Hiába zseni a kisfiú, a magyar közoktatásban nincs helye