Egységes európai fellépésre és a szemben álló felek közötti párbeszéd előmozdítására tett ígéretet az orosz–ukrán feszültség csillapítása érdekében a francia, a német és a lengyel vezetés.
Emmanuel Macron francia elnök Moszkva és Kijev után Berlinbe utazott kedden, ahol azt hangoztatta, hogy a Kremllel való tárgyalások folytatása az egyetlen módja az ukrajnai orosz katonai beavatkozással kapcsolatos félelmek enyhítésének.
„Meg kell találnunk közösen annak a módját, hogy határozott párbeszédet folytassunk Oroszországgal” – jelentette ki, miután Olaf Scholz német kancellárral és Andrzej Duda lengyel államfővel találkozott.
Az ülést követő sajtótájékoztatón Scholz közös célnak nevezte az európai béke megőrzését, a háború megelőzését, amelyhez diplomáciai eszközökre, világos üzenetekre és egységes fellépésre van szükség.
Duda hasonlóan nyilatkozott. „Megoldást kell találnunk a háború elkerülésére. Mint mondtam, jelenleg ez a legfőbb feladatunk. Úgy hiszem, hogy sikerülni fog. Véleményem szerint ma a legfontosabb az egység és a szolidaritás” – mondta.
Macron nem tudott beszámolni áttörésről a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszéléseit követően, azonban úgy vélekedett, hogy a tárgyalások segítettek megakadályozni a helyzet további elmérgesedését.
Ehhez kapcsolódóan: Lehet esélye az ukrán hadseregnek az orosz túlerővel szemben?A francia államfő türelemre intett, és kiemelte, hogy az Ukrajna körüli orosz csapatösszevonások miatti feszültség akár hónapokig is eltarthat. Majd hozzátette: a katonai mozgolódás ellenére Putyin azt mondta neki hétfőn, hogy nem Moszkva lesz az „eszkaláció forrása”, amennyiben arra sor kerül.
Miután pedig Zelenszkijjel találkozott kedden, kijelentette, hogy igenis lát lehetőséget a tárgyalások előmozdítására Oroszország és Ukrajna között, valamint vannak „konkrét, gyakorlati” megoldási javaslatai a kelet–nyugati feszültség lehűtésére.
Jen Psaki, a washingtoni Fehér Ház szóvivője kedden arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnök hamarosan beszélni fog Emmanuel Macronnal, az utóbbi napokban immár harmadjára.
Your browser doesn’t support HTML5
Záhonyi lakosok: ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor menekülnünk kell
Mi járhat Putyin fejében?
Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a feszültség Európában, miután Oroszország több mint százezer katonát vont össze Ukrajna határai közelében. Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva újabb invázióra készülhet azt követően, hogy 2014 márciusában már elfoglalta a Krím félszigetet, illetve támogatást nyújt a keleti Donyec-medence egy részét uraló szakadár, kormányellenes lázadóknak. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban 2014 óta már több mint 13.200 ember halt meg.
A Kreml azt állítja, hogy nem akar háborút, azonban előállt egy, a NATO számára nehezen elfogadható követeléscsomaggal a békéért cserébe. Egyebek mellett biztosítékokat szeretnének látni arra vonatkozóan, hogy Ukrajna és a többi volt szovjet tagköztársaság soha nem lesz tagja a nyugati katonai szervezetnek. Az észak-atlanti szövetség elutasította az orosz követeléseket.
Kijev leszögezte, hogy nem fog engedni az ország területi integritásából, nem fog közvetlenül tárgyalni a kelet-ukrajnai szakadárokkal és nem fogja eltűrni a beavatkozást a külpolitikájába.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia is pusztító gazdasági következményekkel fenyegetett, amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Amerikai tisztviselők szerint Oroszország már 110 ezer katonát telepített Ukrajnával közös határa közelébe, és afelé halad, hogy a hónap közepéig elég nagy, körülbelül 150 ezres erőt gyűjtsön össze egy teljes körű invázióhoz. Moszkva emellett mintegy harmincezer katonát vezényel Belaruszba a február 20-ig tartó közös hadgyakorlat idejére.