Kína azt követeli az Egyesült Államoktól, hogy vessen véget a beavatkozásnak a jövő hónapban kezdődő pekingi téli olimpiába. A követelés világos válasz Washington és szövetségesei diplomáciai bojkottjára.
Vang Ji külügyminiszter telefonon közölte ezt amerikai kollégájával, Antony Blinkennel pekingi idő szerint csütörtökön – adta hírül a kínai külügyi tárca.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy nem küld magas méltóságokat a február 4-én kezdődő játékokra, tiltakozásul amiatt, hogy Kína több mint egymillió ujgur muszlimot tart őrizetben az ország északnyugati részén fekvő Hszincsiang térségében, és az ország más részein is szigorúan fellép az emberi jogok érvényesülése ellen.
A bojkott nem akadályozza meg az amerikai sportolókat abban, hogy részt vegyenek a játékokon, amelyeket szigorú járványellenes szabályok közepette tartanak. Kína tiltakozott amiatt is, hogy a washingtoni külügyminisztériumban szóba került a munkatársak és hozzátartozóik kivonása is a pekingi nagykövetségről és a Kína-szerte működő amerikai konzulátusokról a szigorodó korlátozások miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Kivannak a kínaiak a pekingi olimpia Covid-intézkedéseitőlKözép-Amerikától a Dél-kínai tengerig
A tárca honlapján csütörtökön közzétett sajtóközlemény szerint Vang azt is szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok vessen véget Tajvan támogatásának, miután az önálló kormánnyal rendelkező szigetet Kína saját területének tekinti.
Kína növekvő öntudatossága az Egyesült Államokkal szemben olyan távolra nyúlik, mint a közép-amerikai országokkal fenntartott kapcsolatok, és olyan közelre, mint a Dél- és Kelet-kínai-tengeren támasztott területi követelések.
A kínai védelmi minisztérium szóvivője csütörtöki, havonkénti tájékoztatóján az ázsiai–csendes-óceáni térségben zajló amerikai katonai mozgásokkal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy a kínai fegyveres erők „teljes mértékben felkészültek bármilyen külföldi provokáció vagy rendkívüli helyzet kezelésére” az olimpia ideje alatt.
Az Egyesült Államok nem ismeri el Kína követeléseinek nagy részét a stratégiailag döntő jelentőségű Dél-kínai-tengeren, és rendszeresen küld hadihajókat és repülőgépeket a kínai kézen lévő szigetek közelébe.
Helytelenül szól és cselekszik
Vang külügyminiszter azt is kifogásolta, hogy Joe Biden elnök kormánya továbbra is fenntartja a korábbi szigorú politikai és gazdasági irányelveket, jóllehet kifejezetten jelezte, hogy kevésbé konfrontatív kapcsolatra vágyik.
„Az Egyesült Államok folyamatosan helytelenül szól és cselekszik Kínával szemben, ami újabb konfliktusokat szül a két ország kapcsolataiban” – idézik Vangot.
A külügyminisztérium rövid közleménye szerint Blinken és Vang véleményt cserélt a stratégiai kockázatok kezeléséről, az egészségügyi biztonságról és az éghajlatváltozásról. Nem került szóba az olimpia vagy Tajvan. Blinken hangsúlyozta az Ukrajna elleni orosz agresszió gazdasági és biztonsági kockázatait – áll a közleményben.
A telefonbeszélgetés azután történt, hogy Nicholas Burns veterán diplomatát nevezték ki az Egyesült Államok új kínai nagykövetévé. A poszt több mint egy éve üresen állt.
Ehhez kapcsolódóan: „Totális szégyen”: Dühösek az ujgurok, amiért a külföld nem bünteti Kínát