Elmarasztalta az Európai Bíróság Magyarországot, amiért válogatás nélkül toloncolták vissza a menekülteket, és a menedékkérelmi eljárás során a tranzitzónának nevezett földszakaszon kellett várakozniuk.
Az Európai Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint Magyarország „nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit”, azaz jogszerűtlenül járt el azokkal, akik menedékkérelmet szerettek volna beadni a déli határon.
Az EB döntése szerint uniós jogi kötelezettségszegésnek minősül:
- a nemzetközi védelemre irányuló eljáráshoz való hozzáférés korlátozása
- az e védelmet kérelmezők tranzitzónákban való szabálytalan őrizete
- és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok átkísérése egy határsávba, anélkül hogy a kiutasítási eljáráshoz kapcsolódó garanciákat tiszteletben tartanák.
Az Európai Bíróság döntése felidézi, hogy Magyarország 2015-ben a szerb–magyar határon található, a menekültügyi eljárások lefolytatásának helyeként szolgáló tranzitzónák létrehozását írta elő. Valamint bevezette a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fogalmát, amely az ilyen helyzetnek a kormány általi elrendelése esetén az általánosaktól eltérő szabályok alkalmazását tette lehetővé.
Jogszerűtlen volt a tömeges visszatoloncolás
2017-ben a kormány kibővítette az ilyen válsághelyzet elrendelését, és átírták az általános rendelkezésektől való eltérést lehetővé tevő előírásokat is. Az Európai Bizottság már a 2015-ös törvénymódosítással kapcsolatban is kétségeket fogalmazott meg, és a 2017. évi módosítást még inkább aggasztónak találta az uniós jog szemszögéből.
„A Bizottság többek között azt kifogásolja Magyarországgal szemben, hogy az „eljárási”, a „befogadási” és a „kiutasítási” irányelvben előírt anyagi jogi és eljárásjogi garanciák figyelmen kívül hagyásával korlátozta a nemzetközi védelmi eljáráshoz való hozzáférést, az e védelmet kérelmezők általános őrizetére vonatkozó rendszert vezetett be, és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat kényszerrel egy határmenti földsávra kísérte, a „kiutasítási” irányelvben előírt garanciák tiszteletben tartása nélkül” – olvasható az ítéletben.
Azaz nem volt szabályos, hogy tömegével kényszerítették vissza a határon menedékkérőket, valamint az sem, hogy azokat, akinek sikerült megkezdenie a menedékkérelmi eljárást, a tranzitzónáknak nevezett területen indokolatlanul tartották őrizetben.
Májusban már hasonló döntés született
Ez lényegében megegyezik azzal a döntéssel, amit még májusban hozott az EB a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt sértettek ügyében, tehát ismét kimondták, hogy jogellenes a menedékkérelmi eljárás idejére a tranzitzónának nevezett senkiföldjére kényszeríteni a menedékkérőket, vagy válogatás nélkül visszatoloncolni őket Szerbiába.
A Helsinki Bizottság szerint négy és fél év alatt a rendőrség adatai szerint közel ötvenezer embert kényszerítettek Szerbiába, sokszor erőszakot alkalmazva.
Az Európai Bíróság most helyt adott a Bizottság keresetének, és kimondta, hogy a fentebb említett gyakorlattal Magyarország megszegte az uniós jogi kötelezettségeit. A Bíróság a döntésében megjegyzi, hogy bár a Helsinki bizottság ügyében hozott döntés után a tranzitzónákat bezárták, de attól még a vizsgált időszakban fennállt a kötelezettségszegés ténye.
A kormány huszárvágással oldotta meg a kérdést
A kormány májusban egyébként úgy reagált a Bíróság döntésére, hogy teljesen a határon kívülre tolta a menedékkérelmek beadását, így megszűntek a tranzitzónák (bár ezt nem kérte az EU), és az új szabályok értelmében csak két külképviseleten kell kérvényt leadni a magyar menekültügyhöz. Ez többek szerint életszerűtlen, és teljesen ellehetetleníti a menedékkérelmek beadását.
Azt még nem tudni, hogy ez összhangban van-e az EU-s joggal, de a döntés meghozatalakor tavasszal Orbán Viktor azt mondta, arra számít, hogy ebbe is „bele fog kötni” az EU. A koronavírus kapcsán indított nemzeti konzultációban amúgy egy kérdésnek álcázva interpretálta a magyar kormány az ügyet, és azt állították, hogy Brüsszel a tranzitzónákkal kapcsolatban hozott döntésével valójában Soros György tervét szolgálja, és azt akarják elérni, hogy ellenőrizetlenül beléphessenek a migránsok az országba.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!