Az uniós támogatásokról szóló tárgyalások sorsától és a jegybank kamatpolitikájától függ leginkább, hogyan alakul a forint árfolyama. Ha március végéig sikerül a kormánynak előrelépést elérnie az Európai Unióval folyó tárgyalásokon, és a Magyar Nemzeti Bank is kellően szigorú marad, akár 365 forintig is erősödhet a forint az euróval szemben.
„Decemberben sikerült megállapodni az uniós pénzek nagy részéről, és bár március végén kerülhet pont a magyar kormány és az Európai Unió közötti vita végére, a devizapiac pozitívan reagált arra, hogy közel a végleges megállapodás” – mondta a Szabad Európának Kolba Miklós, az ING devizapiaci szakértője.
Ennek köszönhetően a forint árfolyama jelentős erősödésnek indult az év kezdetével. Míg tavaly október 13-án közel 433 forintot kértek a bankközi devizapiacon egy euróért, hétfőn ugyanezért a tranzakcióért csak 377 forintot kellett fizetni.
Kolba Miklós szerint tavaly ősszel, amikor lejtmenetbe kezdett a hazai deviza, a piacon mindenki azt találgatta, mi lesz a Magyarországnak járó uniós forrásokkal, lesz-e megállapodás Brüsszelben a kormány és az Európai Unió között.
Habár a kormány pozitív tartalmú kommunikációt folytat az uniós pénzekkel kapcsolatban, nagyon hiányzott a másik, a küldő oldal megerősítése, hogy nem lesz gond a magyar programmal, és megállapodnak az uniós források felhasználásáról.
„Annak ellenére hogy nincs teljes megállapodás, a decemberi bejelentés azért volt fontos, mert az EU is azt kommunikálta, hogy közeledtek az álláspontok” – tette hozzá. A szakértő szerint a pénzpiac nem szereti a bizonytalanságot, egy idő után már büntet, Magyarország már tavaly ősszel „büntiben” volt.
„Ez jól látszódott a forint árfolyamán, amely képtelen volt bármilyen kamatemelésre vagy monetáris szigorításra erősödni, négyszázas szint alá menni” – tette hozzá.
Kolba Miklós szerint nagy segítséget jelentett a forintnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) két intézkedése. Egyrészt 13 százalékos alapkamat fölé, 18 százalékra emelte az egynapos betétek kamatát, másrészt tavaly októberben elindított egy programot, amelynek során devizát biztosított az energiaimportőröknek.
Ez azt jelentette, hogy az MNB-nél lehetett eurót vagy dollárt váltaniuk azoknak a cégeknek, amelyek energiapiaci számláikat akarták kiegyenlíteni, így nem kellett a devizapiacon beszerezni.
Ehhez kapcsolódóan: Elemző: Annyira gyenge a forint, hogy csak egy brüsszeli védőháló mentheti meg
„Ennek hatására megszűnt a piacon az a természetes érdeklődés, ami a forintot a gyengülés irányába tolta” – mondta Kolba Miklós. A szakértő szerint a „speki” során sok befektető arra fogadott, hogy mikor lehet csúcson a forint, vagyis mikor lehet a leggyengébb az árfolyam.
Amikor eurót vagy dollárt vásárolnak a piacon például az energiaimportőrök, az mindig felfelé, vagyis a gyengülés irányába tolja a forint árfolyamát.
A spekuláns tőke kihasználta a gyengülést, és „bele-beleadogatott a hullámok tetején”. Kolba Miklós szerint az MNB 18 százalékos egynapos betéti eszközének kamata egyszerűen drágává teszi a forint elleni spekulációt, az energiaimportőröknek nyújtott devizavásárlási lehetőség pedig kifogta a „spekisek” vitorlájából a szelet.
A forint árfolyama a szakértő szerint a közeljövőben a 375–385-ös szint között stabilizálódik. „Ha azonban sikerül március 31-ig megállapodni a teljes uniós támogatásokról, akkor nem elképzelhetetlen a 365 forintos euróárfolyam sem” – tette hozzá. De kell a jegybank is. Ha ugyanis az MNB túl korán kezdené el kamatcsökkentési ciklusát, az könnyen a forint gyengüléséhez vezetne.
Még fegyelem van
Az MNB mai kamatdöntő ülésén a Monetáris Tanács a 13 százalékos alapkamat tartása mellett döntött, és nem nyúlt az egynapos betéti eszköz 18 százalékos kamatához sem.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a jegybank a tavaly szeptemberi kamatdöntő ülésen jelentette be a kamatemelési ciklus lezárását. Azt is jelezte az MNB, hogy tartósan fennmaradnak a szigorú monetáris kondíciók, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.
Ehhez kapcsolódóan: Devizaszakértő: Az uniós pénzek körüli bizonytalanság miatt büntetik a forintot
Habár a jegybanknak nincs árfolyamcélja, ezek az intézkedések sokat segítettek abban, hogy a forint árfolyama erősödjön. Suppan Gergely szerint a monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik. Ennek megfelelően októberben emelkedett a kötelező tartalékráta, elindultak a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciók, valamint bevezettek egy hosszabb futamidejű betéti eszközt.
„Emellett a jegybank vállalta, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt. Mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, így az intézkedés érdemben módosítja a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait” – tette hozzá az elemző.
Suppan Gergely szerint az intézkedéseknek köszönhetően az effektív kamatláb átmenetileg az egynapos betét 18 százalékos kamata lett, amelynek fokozatos csökkentésére a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása mellett kerülhet sor, amelyben kulcsszerepe lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos mérföldkövek és horizontális feltételek teljesítésének.
Az elemző arra számít, hogy az egyre erőteljesebb bázishatások és a nyersanyag-, termény- és energiaárak, valamint a szállítási költségek csökkenése miatt az idei év elejétől fordulhat az infláció, míg az energiaárak mérséklődése, az energiapiaci alkalmazkodás, a belső kereslet csökkenése miatt fékeződő import, valamint az új exportkapacitások miatt tovább élénkülő export hatására érdemben javulhat a külső egyensúly.
„Az alapkamat csökkentésére 2023 év közepétől számítunk, ami az infláció mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet az utolsó negyedévében, így év végére kilenc százalékra csökkenhet az alapkamat” – tette hozzá.
„Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe” – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből, amelyet a kamatdöntés után adott ki.
Ahogy a portfolio.hu rámutatott, ez a jegybanki közlemény egyik kulcsmondata, amely jelentősen megváltozott az elmúlt hónapban kiadotthoz képest, amikor még azt írták, hogy „a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését”.
Vagyis elég nagy a kísértés, hogy a javuló fizetési mérlegadatok és az infláció csillapodása láttán a jegybank hamarabb kezdi el kamatcsökkentési ciklusát, mint amit a piacok optimálisnak gondolnának. Mindenesetre a forint árfolyamán ez azonnal meg fog látszódni.
Ehhez kapcsolódóan: Közel 26 százalékos infláció volt januárban, úgy néz ki, ez volt a csúcs