A politikában szavakkal lehet valóságot teremteni, de hallgatással is – értékelte Lakner Zoltán politológus, hogy a tusványosi beszédből hiányoztak a hazai gondok. Szerinte ritka, hogy semmi sem szivárgott ki a Magyar–Karácsony-találkozóról, és kockázatos a sajtót bűnbaknak kikiáltó hozzáállás.
Itt tudja megnézni a videópodcastot:
Ha inkább csak hallgatná a beszélgetést, ide kattintson:
Your browser doesn’t support HTML5
Elemző: Orbán nem fogja megnyerni a belpolitikai küzdelmet a globális térből
Öt gondolat a beszélgetésből:
(1) Bár a miniszterelnök igyekszik távol tartani magát a belpolitikai problémáktól, most mégis meglepetésként hathat, hogy a tusványosi beszédben is kerülte a témát – értékelt Lakner Zoltán. 2024 februárja óta nagyot változtak a viszonyok, és erre nem reagált érdemi módon. Mintha továbbra is az lenne a hozzáállása, amit a 2022-es választások után érezhettünk: győzött, nincs több tennivaló a magyar belpolitikában. A globális politikai térből nem fogja megnyerni ezt a belpolitikai küzdelmet – tette hozzá a politológus.
(2) Ahogy a politikában lehet valóságot teremteni szavakkal, úgy valószínűleg hallgatással is – válaszolta Lakner Zoltán a hazai gondok elhallgatásának jelentőségét firtató kérdésre. Ellentmondás, hogy van egy miniszterelnök, aki a 2028-as és ’32-es amerikai elnökválasztást is eldönti egy beszédében, de ugyanez a kormány, amikor gazdasági problémák vannak, megváltoztathatatlan külső okokra hivatkozik. Az is kifejtésre vár, milyen eszközökkel gondolja kiterjeszteni a határon túlra a magyar családtámogatási rendszert, amikor a magyar támogatás adókedvezmény-alapú, a külhoni családok viszont egy másik országban vallják be és fizetik az adójukat.
(3) Jó, ha egy országnak lesz nagy stratégiája – véli a politológus, aki szerint ezek a stratégiai törekvések azonban egyre kevesebb kötelékkel kapcsolódnak a valósághoz. Egyik példaként az Ukrajna–Kína-közeledést említette mint a békemissziónak nevezett körút eredményét. Valóban sor fog kerülni egy ukrán–kínai külügyminiszteri találkozóra, de tavaly is voltak – emlékeztetett Lakner Zoltán, hozzátéve, hogy bár Kína Oroszország szövetségese ebben a kérdésben, de eddig is fenntartotta a diplomáciai kapcsolatot Ukrajnával. A másik megkérdőjelezhető állítás, hogy India is Oroszország pártján állna, miközben Modi indiai elnök tavaly Párizsban és Washingtonban járt. Ha a kiindulási pontokról látjuk, hogy nem úgy vannak, ahogy a kormányfő állítja, akkor jogosan feltételezzük, hogy az ezekből levont következtetések is ingatag lábakon állnak.
(4) A magyar politikában ritka ez a meghökkentően fegyelmezett hallgatás – mondta Lakner Zoltán arról, hogy semmi sem szivárgott ki Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester találkozójáról. Az elemző ebből azt a következtetést vonta le, hogy a felek valószínűleg nem találták feloldhatatlannak az ellentéteket. Ezek szerint valamilyen tárgyalási folyamat zajlik, nem tudni, hogy mekkora esélyekkel vagy optimizmussal közelít a két oldal, de mindenesetre az asztalt nem borították egymásra.
(5) Nyilván nem járul hozzá ahhoz, hogy a tényalapú politizálást szilárdabb alapokra lehessen helyezni a magyar közéletben – értékelte a politológus azt a hangnemet, ahogy Magyar Péter a sajtóról beszél. A Tisza Párt vezetője nem osztotta meg, hogy az általa emlegetett harminc-negyven sajtópert milyen szerkesztőségek és milyen állítások miatt indította, és ezzel általánosan teszi bűnbakká a médiát, miközben amikor szüksége van rá, szívesen használja ki az általuk biztosított nyilvánosságot. Ha ezek a támadások a szerkesztőségek részéről öncenzúrához vezetnek, akkor szabadsághiányos politikai környezet fenntartásának válnak a passzív résztvevőivé, holott a szakma éppen arról szól, hogy átláthatók és ellenőrizhetők legyenek a viszonyok a közéletben, és hogy erről szabadon lehessen véleményt nyilvánítani.