Olyan egység állt össze a tanár- és diáktiltakozások hatására, amit nagyon nem szeret a Fidesz-kormány, ezért akár komolyabb engedményeket is tehet, hogy elvegye a tüntetések lendületét - mondta a Szabad Európának két politikai elemző. Annak az esélyét ugyanakkor másképp látják, hogy létrejöhet-e, vagy van-e igény egy új politikai formációra, amely kifejlődhet a mozgalomból.
"A vasárnapi tüntetés az elmúlt 12 év egyik legnagyobb kormányellenes megmozdulásának tűnik, és a Fidesz számára a legnehezebben kezelhetőnek; egyre inkább összeáll egy olyan struktúra, ami a legrosszabb forgatókönyv a kormánypártnak, mert széles társadalmi támogatottsággal bír" - mondta Somogyi Zoltán, a Political Capital alapítója. Szerinte a korábbi tanár- és diáktüntetésekhez képest az az újdonság, hogy most a szülők is tömegesen odaállnak a gyerekek mellé. Elmennek a tüntetésekre, odamennek a tankerületi központokhoz, támogatva a tanárokat és a diákokat, vagyis egy olyan összefogás látszik, ami új a Fidesz számára, tette hozzá.
"A mostani tüntetéssorozat ráadásul beékelődik egy olyan válsághelyzetbe, ahol van egy általános elégedetlenség, ami kedvező politikai környezetet teremt a tiltakozásnak, ezt igazolja az a tömeg, amely összegyűlt a vasárnap" - mondta az elemző.
„Nem félünk, nem hátrálunk és nekünk van igazunk” - szolidaritási tüntetés a tanárok mellett
Nehéz megmondani szerinte, hogy meddig juthatnak el a közoktatás reformja terén a tiltakozók, mert az igaz, hogy a követeléseik teljesítése, például a nagyobb tanszabadság és autonómia szembe menne a kormány eddigi központosító politikájával, de Orbán Viktorra nem az a jellemző, hogy ha észrevesz valami bajt a saját területén, akkor ne tudna változtatni rajta, ne tudna módosítani politikai irányokon. Mint mondta, Orbán Viktor arra építette eddig a politikáját, hogy a lehető legváratlanabb pillanatokban hatalmasat fordult.
“Nála annak a lehetősége, hogy rájön, hogy valamin változtatni kell, és elkezd változtatni, az benne van a pakliban, tehát akik úgy gondolják, hogy a Fidesz politikája csak ez, amit itt látunk sok-sok éve, akkor abban tévednek, hogy szerintem ennél rugalmasabb, vagy legalábbis korábban rugalmasabb volt a Fidesz, tehát lehet számítani változásra” - fogalmazott.
Somogyi Zoltán szerint feszültség van a rendszerben, a magyar oktatást egy nagyon rossz irányba vitte el a kormányzat a központosítással, mert egy sikeres oktatási rendszerhez a legnagyobb szabadságot kellene megadni.
A diáktüntetéseken elérhető eredménnyel foglalkoztunk elemzői podcastunkban is: "Nem fantasztikus ördögi terv, hanem kapkodás, ami a rezsi körül megy"
"Az a követelés, amit Karácsony Gergely főpolgármester megfogalmazott a tüntetésen, hogy visszavennék az iskolákat az önkormányzatok, az az egyik fő követelése a tiltakozóknak, ugyanakkor az önkormányzatok költségvetését nézve egy igen megterhelő megoldás lenne" - mondta Somogyi Zoltán. Ez egy nem rendezett állapot, hogy van egy elvi követelés, ami jogos, és van a gyakorlati oldala, hogy az önkormányzatoknak nincs pénze visszavenni az iskolákat. Faramuci helyzet, nem olyan könnyű jó politikai választ adni erre, mint amilyennek látszik, tette hozzá.
Amikor a tanárok nagyobb szabadságot követelnek maguknak, az találkozik a magyar társadalom polgári részének követeléseivel, hogy ők is nagyobb szabadságot, jogbiztonságot szeretnének, jelentette ki.
“Ha a tanárok elhiszik azt, hogy együtt, közösen nagyon is cselekvőképesek, akkor tudnak nagyobb eredményt elérni. Ez egy játékelméleti kérdés, hogy egyszerre mozogjanak és elhiggyék, hogy a társadalom nem hagyja őket cserben, és most mintha a vasárnapi tüntetés ezt az üzenetet is hordozta volna” - fogalmazott.
Amíg azonban nincs egy vezetett tömeg, addig nem kell a Fidesznek aggódnia. Az adja meg egy ilyen tiltakozásnak az erejét, ha irányított, politikailag megfogalmazott üzeneteik vannak, és láthatóak olyan szereplők, akik hosszabb távon képviselik az ügyet, mondta Somogyi Zoltán.
Az ellenzéki pártokról szólva úgy vélte, ki kéne jönniük abból a minőségből, amiben most vannak: bátrabban kellene politizálniuk, hogy ne legyen az az érzése az embernek, hogy ők valamilyen módon “lepacsiztak” a NER-rel. Úgy kéne beszélniük, ahogy azt a szavazóik elvárnák, mert ők sokkal radikálisabbak, mint amennyire keménynek és radikálisnak látjuk most az ellenzéki pártokat. A másik pedig, hogy a belső ügyeik teljesen érdektelenek a választók számára, senkit nem érdekelnek a pártelnökségért folytatott harcok és az önkormányzati választáson az egymással szembeni stratégia. A választók számára fontos kérdésekben kellene megszólalniuk, mondta az elemző.
Az ugyanakkor nem egy helytelen dolog részükről, ha óvatosan, de ők is megszólalnak a tüntetések ügyében, például a Parlamentben képviselik ezeket az álláspontokat és megpróbálnak valahogy a tiltakozásokra rásegíteni, tette hozzá.
“A legsikeresebb nyilván az lenne, ha valamilyen új lendületű, új energiájú dolog kifejlődne politikai értelemben is, de hogyha nem ez az irány, akkor annál egy jobb megoldás, ha vannak politikusok a tiltakozások környékén, mintha nincs senki” - fogalmazott.
Szerinte a kormány stratégiája az lehet, hogy elhallgatja a tiltakozásokat, a médiafelületein ez nem hír, vagy csak úgy hír, hogy azzal megpróbálják lejáratni a szereplőket. Megpróbálják elérni, hogy a Fidesz-szavazókhoz a lehető legkevesebb hír jusson el a tiltakozásokról, valamint az ellenzéket teljesen bezárják egy olyan keretbe, hogy ők kommunisták, nyugati érdekeket kiszolgálók, tönkre tennék az országot. A kormánypárti szavazók ugyan érzékelhetik, hogy rossz az oktatás, de azt az érzetet alakítják ki bennük, hogy ha az ellenzék lenne hatalmon, akkor még rosszabb lenne. A politika egy relatív játék, a választók a kisebb rosszat választják, ezt tudja elérni a Fidesz-kommunikáció, hogy magukat így próbálják beállítani, magyarázta.
"Egy hosszan elhúzódó tiltakozás ennek ellenére is megrendítheti a szavazóikat, de ők a bizonytalanok táborába mennének, és csak akkor szavaznának át, ha az ellenzék képes lenne egy minőségi politikát felmutatni, de ez jelen pillanatban nincs, és amíg nincs alternatíva, addig a legrosszabb minőséget is el tudják fogadni az emberek" – mondta az elemző.
Az oktatáskutatók is megosztottak a várható eredményben: Pénzt kaphatnak a tiltakozó tanárok, de autonómiát nem
“A Momentum az Olimpia elleni aláírásgyűjtéssel emelkedett fel. Most itt van a tanártüntetés, tele fiatallal, egy új kezdeményezés jöhetne a fiatalok közül, jöhetne a kirúgott tanárok közül, jöhetne a szülői oldalról, ezek mind megtörténhetnek, de amíg nincs egy központi figura, aki az élére áll, addig nem lesz ilyen. Most ez a fő kérdés, hogy van-e, és ha igen, akkor ki az, aki ezt a tömeget politikai értelemben a vállára veszi és képviseletet biztosít számára a nyilvánosságban” - fogalmazott Somogyi Zoltán.
Béremelés és visszaadott sztrájkjog?
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint az látszik, hogy a kormány érzékeli az elégedetlenséget, nem véletlenül kommunikálja azt, hogy a korábbi tervekhez képest hamarabb megtörténhet a tanárok béremelése, és hogy milyen ütemezéssel történik meg, ez már önmagában egy reakció a tiltakozásokra.
Arra kisebb esély lát, hogy a közoktatás lényegét érintő követelések is teljesüljenek, a központosítás, a tananyag, a tankönyvek, vagy a foglalkoztatás terén. Arra viszont talán lesz lehetőség szerinte, hogy a tanárok sztrájkjoga bővüljön, mert a polgári engedetlenség hatásos eszköznek bizonyult, az így tiltakozó pedagógusokat ért retorziók csak fűtötték az ellenállást. A szülők is odaálltak a tanárok mellé, összekapcsolódtak az elégedetlenkedők, ezt pedig nem szereti a kormány, osztotta Somogyi Zoltán előbbi meglátását Mikecz Dániel is.
Szerinte a mostani tüntetéseknek nem célja, hogy megágyazzon egy új politikai közösségnek, amelynek aztán lehet valamilyen pártpolitikai vetülete. Az elemző úgy véli, a tiltakozások szervezői megállnak az oktatási, szakpolitikai kérdéseknél.
Tudósításunk egy korábbi diákmegmozdulásról: A Karinthy gimnázium tanára: Megdöbbentő volt, mekkora tömeg gyűlt össze
Amennyiben a követelések egy része már teljesül, például a béremelés, akkor az kielégítheti azok igényeit, akik nem világnézeti okból csatlakoztak a tiltakozásokhoz, hanem csak a materiális sérelmeik miatt, mondta. Ez a lépés az oktatással és a tanárok helyzetével elégedetlen Fidesz-szavazókat is megnyugtathatja. A kormánypárt számára fontos, hogy ne bizonytalanodjanak el a szavazói, emellett meg tudja mutatni, hogy teljesültek a főbb követelések, és ami ezen túl van, az már csak az ellenzék balhézása, fogalmazott.
Szerinte néhány követelés teljesítésével a kormány képes demobilizálni ezt a tüntetési hullámot. Egy ilyen tüntetéssorozatnak mindig van egy leszálló ága, még akkor is bekövetkezik egy kifáradás, ha nem történnek eredmények. Az ellenzéki választók viszont szeretik az ilyen tüntetéseket, mert a választási vereség után ilyet nem látnak az ellenzéki pártok részéről, tette hozzá.
Mint mondta, az ellenzéki pártok sem kívánnak erősebben kötődni a tiltakozásokhoz, látják és értik, hogy a civil és szakmai hitelesség fenntartása érdekében szükség van arra, hogy távolságot tartsanak, ugyanakkor ez nem biztos, hogy hatékony, mert a parlamenti arénába a pártokon keresztül tud megjelenni egy ügy, bár vannak kivételek.
“Ez nem a netadós időszak, vagy a 2016-os tüntetések. Most nem látszik, hogy megfogalmazódna egy olyan igény az ellenzéki választók részéről, hogy jöjjön egy vérfrissítés. Ami nem azt jelenti, hogy elégedettek a mostani kínálattal. Annyi ellenzéki párt van most is, hogy ha jönne egy újabb, az még nagyobb káoszt okozna. Itt van a Momentum, megalakult Márki-Zay Péter mozgalma, annyi ellenzéki szereplő van, hogy nem hiszem, hogy az lenne az ellenzéki választók igénye, hogy jöjjön egy újabb formáció” - fogalmazott Mikecz Dániel.
További cikkeink az oktatásban kialakult helyzetről: