Rossz logisztika, rossz személyzeti politika, a magyar légtéren átrepülő ukrán drón miatt azonnali átvilágításra szoruló légvédelem, „egész nap monitorokat bámuló katonák” – többek között ezeket a súlyos kritikákat fogalmazta meg nemrég zárt körben egy szerkesztőségünk birtokába jutott leirat szerint Böröndi Gábor. A vezérkar új főnöke „egy gyakorlat azonnali megkezdését is elrendelte”.
A Szabad Európa négy, egymástól független forrása is hitelesnek minősítette azt a szerkesztőségünkhöz eljutott – és információink szerint a közösségi médiában zárt csoportokban már terjedő – leiratot, amely Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar frissen kinevezett parancsnoka beszédét foglalja össze. (Az altábornagy egyébként éppen cikkünk megjelenésével egy időben, 15.00 órakor tart állománygyűlést zárt körben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen információink szerint.)
Mivel a leiratban Böröndi Gábor utal saját május 2-i parlamenti meghallgatására, a szöveg biztosan ezt követően készült, de május 8-a előtt, mert a beszéd végén ilyen határidővel jelent be intézkedéseket. Egy forrásunk szerint „a szöveg megfogalmazásaiból ítélve ez egy katonai vezetői értekezleten íródott jegyzet, amit az egyik dandár parancsnoka megküldetett alárendelt parancsnokainak. Szerintem hiteles, illik Böröndihez is és a katonai rendszerhez is.”
A család mostantól nem lehet kifogás
Tény, hogy több olyan szófordulatot tartalmaz a leirat, amelyeket Böröndi Gábor a kinevezése óta nyilvános beszédeiben is használt, például azt, hogy az általa tervezett változások „rengeteg fájdalommal járnak majd, de ez a sikerhez vezető út”, vagy hogy „jelenleg háborús helyzetben vagyunk, annak a nulladik szintjén, ami azt jelenti, hogy a háborút megelőző állapotba léptünk”, de elhangzik az is, hogy ha a lakosság esetleg a házak fölött elrepülő harci gépek zajára panaszkodik, azt kell mondani, hogy „ez a szabadság hangja”.
A kemény stílusáról ismert vezérkari főnök ezúttal sem finomkodik, már a beszéd legelején kijelenti a leirat szerint, hogy „a katonalét a család kárára megy, ahogy az az ő esetében is számtalanszor előfordult”, sőt ezúttal is ez történik, hiszen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a brüsszeli NATO-központból hívta haza a Magyar Honvédség parancsnokának, és ő haza is jött, miközben a családja a belga fővárosban maradt.
Ehhez kapcsolódóan: mi köze az új vezérnek a „szittya gondolkodáshoz”?
Emiatt azonban más sem hivatkozhat majd a családi körülményeire, ha valakinek más beosztást ajánl, más városban, akkor az illető köteles lesz elfogadni, vagy távozhat a honvédségtől. Az altábornagy három fő jelszava a felkészítés, kiképzés, gyakorlatok lesz, a működést pedig – ahogy korábbi cikkünkben le is írtuk – három szint jellemzi majd. A stratégiai szint határozza meg, hogy a magyar honvédségnek mit kell tennie, a hadműveleti szint azt, hogy ezt mikor és hol, a harcászati pedig azt, hogy konkrétan hogyan.
„Papírtologatás van”
Böröndi Gábor több nagyon súlyos kritikát is megfogalmazott a honvédség jelenlegi működésével kapcsolatban. Szerinte az orosz–ukrán háború megmutatta, hogy a logisztika mennyire fontos egy modern hadseregnél, ehhez képest ebben „az oroszok gyengék, de mi is azok vagyunk”, később a Magyar Honvédség logisztikai tevékenységét úgy jellemzi, hogy „papírtologatás van”, emiatt ezen a téren „drasztikus változás lesz”.
A másik nagy probléma a honvédség személyzeti politikája. Arról mi is írtunk korábban, hogy a fiatalításnak nevezett folyamatot utólag nagyon sok kritika érte, Böröndi Gábor is azt mondja erről a leirat szerint, hogy „a személyügy nem jól működik. Világos előmenetelt akar, amiben mindenki tudja, meddig jut majd a karrierjében. A katonák azért szerelnek le, mert nem tudják, hogy holnap mi történik majd velük.”
Ehhez kapcsolódóan: inkább orosztalanítás, mint NATO-tlanitás zajlik a honvédségnél.
Később a személyügy kapcsán megemlíti még, hogy „a tiltott kapcsolatoknak gátat kell szabni, például vezető-beosztott között (…) ez etikai kérdés is”. Majd bejelenti, hogy a logisztika és a személyügy mostantól saját „személyes felelősségét” képezi, és „senki ne álljon az útjába ezekben az ügyekben”.
Ezt követően rátér a légvédelemre és légtérellenőrzésre, amit a legfontosabbnak tart a működésben. Felidézi annak az ukrán drónnak az esetét (rakétának nevezve az eszközt), amely tavaly márciusban repült át Románia felől a magyar légtéren, hogy Zágráb külterületén csapódjon földbe.
„Az a rakéta csak átrepült…”
Szerencsére senkit nem sebesített meg, és jelentősebb anyagi kér sem keletkezett, de arra azóta sem adtak választ a magyar hatóságok (és a NATO sem), hogyan repülhetett át gyakorlatilag zavartalanul az ország fölött egy harci eszköz.
Bár a magyar hivatalos közlés szerint a drónt végig követték és ellenőrzésük alatt tartották, ennek ellentmond, hogy a horvát kormány közölte: a magyar légvédelem nem jelezte nekik, hogy a drón minden bizonnyal belép a horvát légtérbe, márpedig ez NATO-tagállamként nyilván alapvető kötelezettség lenne.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar hadsereg is bevásárolhat az oroszok által rettegett amerikai rakétavetőkből.
„Az a rakéta csak átrepült Magyarországon” – mondja ezzel kapcsolatban Böröndi Gábor, úgy jellemezve a magyar légvédelmet, hogy „a legkorszerűbb eszközeink vannak, de fejben nem vagyunk még ott”, emiatt „átvilágítás kezdődik ezen a téren”. Bár a Honvédelmi Minisztérium semmit nem közölt arról, hogy volt-e az esetnek valamilyen következménye, történt-e mulasztás és felelősségre vonás emiatt, Böröndi Gábor szavai arra utalnak, hogy történhetett ilyen.
Az altábornagy a leirat szerint ugyanis megismétli, hogy „az a rakéta csak átrepült Magyarországon (…) de a felelős alezredes úr mögül mindenki kihátrált, holott volt egy parancsnoka, aki engedte, hogy az illető szolgálatot adjon”.
A Honvéd Vezérkar főnökének jelölt Böröndi Gábor altábornagy, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke (j-b) az Országházban 2023. május 2-án
Soha nem tudjuk meg?
Forrásaink ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy a honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központja parancsnoka és a légierő parancsnoka is a helyén maradt az eset után, így ha volt felelősségre vonás, az alacsony szinten történhetett.
Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy sem a magyar és a horvát légvédelem közötti kommunikációról, sem a magyar légvédelem és a területileg a spanyolországi Torrejónban működő NATO légvédelmi központ között lezajlott információcseréről nem tudni semmit, így kívülről máig nagyon nehéz megítélni, mi történt pontosan – és ez valószínűleg így is marad, mert az adatokat soha nem fogja a NATO nyilvánosságra hozni.
Ehhez kapcsolódóan: Érthetetlen titkolózás közepette váltott parancsnokot a kecskeméti repülőtér.
Böröndi Gábor drasztikus átalakítást akar a leirat szerint a légierő működésében is, első körben „a légierő pilótáinak harci kiképzés kell”. Egy forrásunk szerint a kijelentés ugyanakkor nehezen értelmezhető: tény, hogy a magyar légierő gépeivel a kiképzéseken jellemzően nem gyakoroltatnak harci feladatokat, ennek azonban objektív okai vannak: a magyar légtér például egyszerűen túl kicsi ahhoz, hogy két Gripen levegő-levegő rakéták használatával modellezzen egymás elleni műveleteket.
„Nem tudom, hogy gondolja ezt a vezérkar főnöke, de a gyakorlatozásnak nagyon komoly szakmai kritériumai vannak. És amit mond, az ellentmond ezeknek” – fogalmazott egy, a közelmúltig a minisztériumban dolgozó forrásunk.
„A kiképzésen is meg lehet halni”
Böröndi Gábor ehhez képest a magyar pilótákra vonatkozó szabályozást is meg akarja változtatni, mert szerinte „rossz példa”, hogy a mai szabályok mellett szerinte túl hamar tiltanak le egy pilótát a repülésről, ezért „egyenruhás emberek egész nap monitorokat bámulnak”, ami „nem állapot”.
A vezérkar főnöke szerint ennek is köszönhető, hogy bár a magyar katonák tisztességes és rendes emberek, de „békekatonák”. „Senki sem gondol arra, hogy akár meg is halhat egy háborúban. A hazáért meg kell halni, a kiképzéseken is meg lehet sérülni vagy meg lehet halni” – mondta a leirat szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Tankok, ágyúk, terepjárók – mi látszik a magyar haderőfejlesztésből?
Böröndi Gábor beszélt NATO-kötelezettségeinkről is, a 2014-es walesi NATO-csúcson tett vállalásunkat, egy nehézdandár felállítását könnyen teljesíteni tudjuk, hiszen ahhoz minden megvan, „már csak össze kell rakni” – ezzel az első tagállam lehetünk az egész szövetségben, amelyik maradéktalanul teljesíti a vállalását.
Az altábornagy szerint alapvető fontosságú, hogy a magyar katonák minél többet gyakoroljanak szövetségi kötelékekben. Arra is kitér, hogy féleértették a „szittya gondolkodásra” utaló parlamenti megszólalását, és megerősíti, amit nemrég mi is megírtunk, hogy ez alatt a tartalékos erők és a honvédség gyalogságának együttműködését kell érteni.
Fegyverbe!
Böröndi Gábor érezhetően egy, a lakosság számára sokkal jobban látható honvédséget akar, emiatt több azonnali vagy a közeljövőben életbe lépő intézkedést is bejelentett. Mostantól magyar katonai konvoj csak légvédelmi kísérettel közlekedhet majd.
A katonáknak a laktanyákban május 8-tól egy hónapig munkaidőben kötelező fegyvert viselniük, „konkrétan gépkarabélyt egy tárral, akinek nincs, nyilván pisztolyt”. (Egy olvasónk szerint ennek is köszönhető, hogy több lett az utcán a fegyvert viselő egyenruhás katona: van, aki egyszerűen már így jár dolgozni május 8. óta.)
A légierő katonáinak külön előírta, hogy a fegyvert nemcsak maguknál kell tartaniuk, de a szétszedését és összeszerelését folyamatosan gyakorolni kell, „versenyszinten, természetesen szintidőre”.
A parancsnokoknak külön oda kell figyelniük a ruházatra, csak a szabályos felvarrók lehetnek az egyenruhákon. Még a katonai ünnepségek is szóba kerültek, Böröndi Gábor szerint „az ünnepeket akkor kell megtartani, ha annak valódi értelme van. Egy március 15-i ünnepségnek nem a 12 pontról kell szólnia, hanem arról, hogy szervezték meg annak idején a csapatokat, hogyan vívták meg a csatákat.”
Végül egy gyakorlat azonnali megkezdését is elrendelte, amelyben a légierő is részt vesz majd, és célja „az alakulatok jelenlegi állapotának felmérése annak érdekében, hogy kiderüljön, hol kell javítani”. Egy minisztériumi forrásunk szerint ez azt jelenti, hogy nyár elején kezdődhet meg ténylegesen az eddig nem tervezett gyakorlat, amelyet komoly személyi, szervezeti változások követhetnek.
Az ügyben több kérdést is küldtünk a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályának, válaszaikat közölni fogjuk.