Élesen bírálta a Facebookot a vállalat korábbi termékmenedzsere

Élesen bírálta a Facebookot a közösségi oldal korábbi termékmenedzsere az amerikai szenátus meghallgatásán, mondván, a vállalat vezetői a profitmaximalizálást részesítik előnyben a biztonsággal szemben.

Frances Haugen a fogyasztóvédelmi albizottság ülésén kijelentette, hogy szigorúbb kormányzati felügyelettel lehetne mérsékelni a kiskorúakra leselkedő veszélyeket, illetve az erőszakra felbujtás és az álhírek terjedésének kockázatát a portálon.

Az adattudós számos okból bírálta a technológiai óriást, egyebek mellett amiatt, hogy bár tisztában voltak azzal, hogy az Instagram egyes tizenéveseknek súlyos mentális károkat okoz, nem voltak hajlandók módosítani annak működésén. Emellett arról is beszélt, hogy a cég nem veszi kellően komolyan a gyűlöletkeltő és dezinformációs tartalmakkal szembeni fellépést. Állításainak alátámasztására felmondása előtt több tízezer oldalnyi belső dokumentumot másolt le titokban, majd szivárogtatott ki.

Hangsúlyozta, hogy a cégnél pontosan tudják, hogyan korlátozhatnák jobban az álhírek terjedését és a véleménybuborékok kialakulását. Például sokat segítene, ha az algoritmus nem a kiváltott reakciók – a lájkok, megosztások, kommentek száma – alapján rangsorolná a hírfolyamba kerülő tartalmakat, hanem azok egyszerűen időrendi sorrendben jelennének meg.

A törvények módosítására van szükség

„A Facebook termékei ártanak a gyerekeknek, megosztottságot teremtenek, gyengítik a demokráciánkat. A vállalat vezetői tudják, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni a Facebookot és az Instagramot, mégsem hozzák meg a szükséges változtatásokat, mert csillagászati nyereségüket tartják szem előtt, nem az embereket – figyelmeztetett. – A törvényhozás fellépésére van szükség. A válság nem fog megoldódni a kongresszus segítsége nélkül.”

Haugen több javaslatot is tett arra vonatkozóan, hogy miként lehetne biztonságosabbá tenni a platformot. Szerinte a mostani állapotokért leginkább a cégvezetés, így Mark Zuckerberg vezérigazgató megközelítése okolható.

Szerinte fontos lenne az is, ha az Instagramra a jelenlegi 13 éves korhatár helyett csak 16 vagy 18 évesnél idősebbek regisztrálhatnának.

Hozzátette, nem egészséges az sem, hogy a szavazati jogot biztosító részvények több mint 50 százalékát birtokló Zuckerberg jelenleg egyedül saját magának tartozik felelősséggel. Azon véleményének adott hangot, hogy a vezérigazgató tisztában lehetett az Instagram lehetséges negatív hatásait bemutató belső kutatások némelyikével. Ezekből kiolvasható, hogy a tizenéves lányok nagyjából 15 százaléka szerint az Instagram súlyosbítja az öngyilkossági gondolatokat és az evési zavarokat.

A Facebook tagadja a vádakat

A 37 éves nő 2019-ben csatlakozott a Facebookhoz, az azt megelőző 15 évben olyan technológiai vállalatoknál dolgozott, mint a Google, a Pinterest és a Yelp.

Mint közölte, azért vállalt munkát a közösségi oldalnál, mert „a Facebook rendelkezik azzal a potenciállal, hogy a legjobbat hozza ki belőlünk”. Továbbá hozzátette: nem azért szivárogtatott ki iratokat, és nem azért vesz részt a kongresszus meghallgatásán, hogy lerombolja a vállalatot, vagy a feldarabolását sürgesse, ahogy azt teszi számos törvényhozó.

Leszögezte: nem gondolja, hogy szándékosan akartak ilyen romboló hatású platformot létrehozni. „Empatikus vagyok a Facebook iránt. Ezek rendkívül nehéz kérdések, és úgy gondolom, hogy csapdában érezhetik magukat.”

Zuckerberg a cég munkavállalóinak küldött üzenetében vitatta Haugen állításait. „Úgy gondolom, hogy a legtöbben nem ismerünk rá arra a hamis képre, amelyet a vállalatról festenek” – írta.

A Facebook szerint a megfogalmazott vádak félrevezetők, és semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a szóban forgó szabályozás a társadalmi polarizáció elsődleges oka.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.