Élet az Iszlám Állam után: hálás, amiért hazatérhet

Szabinella Ajazbajeva nem sokat pihen: amikor nem öt kisgyerekével foglalkozik, akkor pszichológiát tanul a kazahsztáni Karagandi város egyetemén vagy a fiatalok szabadidőközpontjában dolgozik részmunkaidőben. Arra viszont időt szakít, hogy részt vegyen a kazah állam által pénzelt radikalizáció-ellenes kampányban. Ennek célja: ráébreszteni a fiatalokat, hogyan toboroznak a vallást felhasználva a iszlamista szélsőségesek új tagokat az interneten.

A 31 éves Ajazbajeva az Iszlám Állam egyik harcosának özvegye. Öt éven át élt Szíriában, ahol elmondása szerint a dzsihadisták által elkövetett brutális gyilkosságokat és a „borzalmas igazságtalanságokat” látott, miközben rettegett, hogy mikor jöhet egy halálos légicsapás.

A sajtónak adott interjúkban, fellépésein és találkozóin a nő az Iszlám Állam uralma alatt tapasztalt borzalmakról és kiábrándultságáról beszél és reméli, hogy mások „nem követik el azokat a hibákat”, amit ő és férje 2014-ben elkövetett.

Hogyan csábította el őket az Iszlám Állam?

Szíriai útjuk előtt „boldog családi életet éltek, sikeres vállalkozásuk és saját otthonuk volt” – meséli Szabinella. Mindketten vallásukat gyakorló muszlimok voltak, akik eljártak a helyi mecsetbe. Férje azonban az interneten „ultra-tradicionális” iszlám csoportok tagjaival barátkozott össze – emlékszik vissza.

A férj 2014-ben meggyőzte a feleségét, hogy Szíriába kell költözniük és egy iszlám államban kell felnevelniük a gyerekeiket. A házaspár fogta a három – 1 és 6 év közti – gyerekét és otthagyta Kazahsztánt. Rokonaiknak azt mondták, hogy „családi üdülésre” mennek. Néhány hét múlva már Rakkában – a magát „kalifátusnak” nevező dzsihadista államalakulat „fővárosában” – találták magukat. Itt szinte azonnal szembesültek a valósággal.

Ehhez kapcsolódóan: A szélsőséges iszlám toborzói a fiatalokat célozzák

A férjből harcost csináltak és néha napokig nem tért haza. A szinte mindennapos légicsapások miatt az asszony és mások rendszeresen lakóépületük pincéjében húzódtak meg, miközben Ajazbajeva arra gondolt, meddig fog így túlélni? Többször látta, hogy „nők és gyerekek megcsonkított holttesteit vagy kifordult belű embereket húztak ki a törmelék alól a légicsapások után”.

Nem volt lehetőség a hazatérés

A házaspár haza akart térni Szíriából, de rájöttek, hogy nem volt visszaút, „mert az Iszlám Állam mindenkit megölt, aki menekülni akart”. Kazahsztánból pedig rossz hírek érkeztek: Ajazbajeva anyja agyvérzést kapott, amikor megtudta, hová mentek.

A nő további két gyereket szült Rakkában, mielőtt a férje 2017-ben életét vesztette egy légicsapásban. Ajazbajeva a dzsihadisták jóindulatától függött, miközben azok egyre jobban visszaszorultak a szíriai hadsereg és a kurd erők támadásai nyomán. „Aztán 2018-ban beköszöntött a nagy éhínség. Nehéz volt megmagyarázni a gyerekeknek, miért nem volt mit ennünk. Fűből főztem levest” – meséli.

Ajazbajeva és a gyerekek végül egy Baghuz nevű faluban kötöttek ki, amely 2019. elejéig az Iszlám Állam ellenőrzése alatt maradt. Nem sokkal a dzsihadisták bukása előtt a nő átszökött egy kurdok által fenntartott menekülttáborba. Ez fordulópontot hozott az életében.

Az új kezdet

A menekülttábor kurd parancsnokai azt mondták neki, hogy Kazahsztán repülőgépet küld, „hogy hazavigye állampolgárait”. Ajazbajeva arra számított, hogy azonnal hazamehet, de heteken át várt. „Hideg volt, de legalább volt mit enni és nem bombáztak bennünket. Könnyebb volt elviselni, mert tudtuk, hogy nem tart örökké és hogy hazamegyünk... A repülő 2019. május 6-án jött és mindenkit hazavitt Kazahsztánba” – mondta.

Ajazbajeva számára felkavaró pillanat volt, amikor egy katonai egyenruhás kazah nő azt mondta neki a reptéren „add ide, viszem a kisbabádat, te alig állsz a lábadon”.

A kazah kormány közel 600 állampolgárát vitte haza a háromlépcsős Zsuszán-műveletben 2019. január-május között. Tavaly februárban egy hasonló program során négy férfit, egy nőt és hét kiskorút vittek haza. A kazah hatóságok szerint legkevesebb 800 állampolgáruk utazott korábban Szíriába és Irakba, hogy ott csatlakozzon a dzsihadistákhoz.

Mi történt a hazatérés után?

A hazatértek közül 2020. májusáig 31 férfit és 12 nőt börtönöztek be terrorizmushoz kötődő vádak alapján, több ember ügyében pedig még tart a nyomozás.

Ajazbajevát és más hazatérőket Aktau város rehabilitációs központjába vitték. Itt orvosi ellenőrzésen estek át, majd pszichológusok és más szakértők bevonásával történő terápiát ajánlottak fel nekik. Innen Karagandi város rehabilitációs központjába került, mielőtt közölték vele, hogy szabad és visszatérhet a normális életbe.

Kopaszra borotválták a fejüket kazah nők a politikai szabadságért

A társadalom vegyes érzelmei

„Két hónapig még mindig azt hittem, hogy álmodom. Az volt az álmom, hogy tető alatt, puha ágyban aludjak” – mondta a nő egyik nyilvános fellépésén. Amikor Ajazbajeva új életet kezdett, a legfontosabb az volt a számára, hogy a gyerekei számára zökkenőmentes legyen az átmenet, elkezdjenek iskolába járni, új barátokat szerezzenek és felújítsák a kapcsolatot a nagyszülőkkel és a rokonokkal.

A nő elmondta: reméli, hogy a gyerekei idővel túl teszik magukat a traumán, amit a háborús övezetben eltöltött öt év okozott nekik. Most a szüleihez közel él és szoros kapcsolatban maradt férje rokonaival is. „A társadalom reakciója jobbára pozitív volt. Például, senki sem nevezett terroristának. De néhány régi barátom távolságot tart és fél kapcsolatban lenni velem” – mondja.

A 18 és félmilliós Kazahsztán lakosságának 70 százaléka muszlim vallású és az állam vezetése tart az otthon nevelkedett terroristáktól. A kormány például szélsőségeseket vádolt meg azzal, hogy 2016-ban, Aktobe városban rátámadtak egy katonai egységre. Illetékesek szerint 20 iszlámista hajtotta végre a támadást, akik először egy fegyverraktárat rohamoztak meg.

Ajazbajeva azt mondja: próbálja megnyugtatni a társadalmat, hogy az olyan emberek, mint ő, nem jelentenek biztonsági kockázatot. „Megértem, hogy én egyesek számára időzített bombának tűnhetek, de ez nem így van. Saját szememmel láttam a borzalmakat. Mindenki másnál jobban értem, hogy nem szabad szélsőséges gondolatokat követnünk” – mondja.

A nő hálás a kazah kormánynak, amiért kapott egy második esélyt és azt mondja, az összes országnak, akiknek az állampolgárai a szíriai táborokban ragadtak, ugyanezt kell tennie. Erről 2019-ben, az Európai Parlament előtt is beszélt. A pandémia miatt törölték egy svájci fellépését, de otthon továbbra is részt vesz terror-ellenes projektekben és találkozókon.

Amikor a vallás kerül szóba, Ajazbajeva elmondja, hogy továbbra is vallását gyakorló muszlim, aki naponta jár mecsetbe és hidzsábot visel. „Nem ábrándultam ki a hitemből” – mondja és nem a vallást okolja azért a „rossz döntésért, hogy Szíriába mentünk”.

Farangis Najibullah és Jelena Veber írása.