Gulyás Gergely a kormányinfón megerősítette, hogy nem tárgyalja újra az Országgyűlés az orvosok bérmegállapodásáról is szóló törvény módosítását, mert a törvény felhatalmazást ad a kormánynak, hogy az összes vitás kérdést, így az egészségügyi dolgozók kirendelésének-vezénylésének a kérdését valamint a másodállás vállalásának szabályozását rendeleti formában szabályozza.
Gulyás Gergely közölte: a kirendelési szabályoknál azt, amit a Magyar Orvosi Kamara kért, a kormány el fogja fogadni és ennek megfelelően fogják a kirendelést szabályozni.
"Elfogadhatatlan passzusok"
Mint arról szerkesztőségünk is beszámolt, a parlamentben október elején szavazták meg az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos törvényt, ami az orvosok béremelését egy új, szolgálati jogviszonyról szóló szerződéshez köti. A törvény szerint az orvosok és az ápolók 1 + 1 évre átvezényelhetők más intézménybe. Az orvosoknak pedig vállalniuk kellene, hogy az állami intézményi praxisukon kívül nem folytatnak más keresőtevékenységet, például nem rendelnek magánklinikán, vagy saját magánrendelőjükben.
Magyarországon az orvosok 52 százaléka rendelkezik valamilyen privát praxissal, amiből sokszor több bevételük származik, mint az állami állásukból.
A kamara elnökségének október 28-án kiadott állásfoglalása úgy fogalmaz, hogy noha a törvény az orvosok felé régi adósságot törleszt az új bértábla elfogadásával és a hálapénz törvényi tiltásával, a törvény megalkotásának módja és az egyeztetés nélkül belekerült elfogadhatatlan passzusok miatt mégsem javította, hanem gyengítette az ágazat hitét és erejét.
"A járvány miatti feszült helyzetben az orvostársadalom bizonytalansága fokozódott, tovább romlott amúgy is ingatag biztonságérzetünk" – áll a kamara közleményében.
A MOK 8 pontban foglalta össze változtatási javaslatait
1. Egészségügyi válsághelyzetben lehet szó kivételes szabályokról, áthelyezhetik az orvosokat máshova, de amikor nincs válsághelyzet, nincs szükség ilyenekre, akkor elég a Munka törvénykönyve általános szabályait alkalmazni.
2. Járványhelyzet alatt naptári évenként legfeljebb 100 munkanapon lehessen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást elrendelni.
3. Védett munkavállalói csoportok tagjait ne lehessen átvezényelni máshova egyoldalú döntéssel. A kamara szerint pontosítani kell, hogy kik számítanak védettnek. A Munka törvénykönyve szerint a terhesek és a 3 évnél kisebb gyereket nevelők, a 16 év alatti gyereket egyedül nevelők, a hozzátartozójukat tartósan gondozók, valamint a legalább 50 százalékban egészségkárosodottak számítanak védettnek, de a kamara szerint akár ki is lehet terjeszteni ezt a kört.
4. A kamara helyesnek tartja, hogy a törvény előírja a kirendelésnél az aránytalan sérelemokozás tilalmát. De azt kérik, rögzítsék a törvényben, hogy milyen konkrét szempontok és munkavállalói érdekek kötik a munkáltatót a kirendelés során.
5. Érdemi kirendelési díjat kell adni, legalább azoknak, akiket hosszú időre küldenek máshova dolgozni.
6. Kötelezzék az egészségügyi intézményeket, hogy szabályzatban rendezzék a kirendelés menetét és feltételeit, és erősítsék meg az üzemi tanács kontrollját.
7. Kaphasson engedélyt minden dolgozó arra, hogy az állami munkahelye működésével nem összeférhetetlen magánorvosi vagy az egészségüggyel nem összefüggő munkát végezzen. Ne legyen megtagadható az engedély kiadása olyan egészségügyi tevékenységre sem, amilyen tevékenységet az adott intézmény nem folytat, és csak rendkívül indokolt esetben tagadhassák meg az engedélyt akkor, ha az engedélyezni kért tevékenység eltér a kórházi szakterülettől.
8. Minden munkáltató legyen köteles saját szabályzatot alkotni az összeférhetetlenségi eljárásról.
Ezekre a javaslatokra mondta azt a kormányinfón Gulyás Gergely, hogy a kormány ennek megfelelően fogja a kirendelést szabályozni.
A MOK szerint eddig semmilyen egyeztetés nem volt
Az ügy előzménye, hogy Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója az ATV-n kedden bejelentette: ismét a parlament elé viszik az egészségügyi törvényt. Azt is mondta, hogy a kormány folyamatosan egyeztet a Magyar Orvosi Kamarával és az orvosoknak megfelelő megegyezés fog születni. Ezt az állítást a Magyar Orvosi Kamara a szervezet portáljára feltöltött nyílt levélben tagadta, a szakmai szervezet elnöke, Kincses Gyula által jegyzett levél szerint "2020. október 6., a törvény megszavazása óta többszörös kérésünk ellenére a 2020. C törvénnyel kapcsolatban semmilyen egyeztetés nem történt".
A kamara elnöke úgy zárja levelét, hogy az egyeztetést és a készülő normaszövegek megismerését véleményezési lehetőségét változatlanul szükségesnek tartják.