Orosz tisztviselők többször hangoztatták, hogy Moszkva átfogó békemegállapodást akar, nem fegyverszünetet az Ukrajna elleni háborúban. Ez vajon azt jelenti, hogy Putyin elnök elutasítja a harmincnapos tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, amelybe Ukrajna beleegyezett a szaúd-arábiai tárgyalásokon? Nem feltétlenül. Nézzük meg, hogyan reagálhat Oroszország, és miért éppen úgy.
Amióta Donald Trump januárban megkezdte második elnökségét, és sürgetni kezdte Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezését, Moszkvára – és nem Kijevre – nehezedik nagyobb amerikai nyomás annak bizonyítása érdekében, hogy elkötelezett a békés megoldás keresése mellett.
Amerikai tisztviselők indultak március 12-én Moszkvába – közölte Trump, miután Ukrajna egy nappal korábban a szaúd-arábiai találkozón beleegyezett az azonnali, meghosszabbítható, harmincnapos tűzszünetről szóló amerikai tervbe. Vajon Oroszország elfogadja-e a javaslatot?
Válaszként a sima nyet az egyik lehetőség, de ez még messze nem biztos. „Miközben a legtöbben úgy gondolják, hogy Oroszország elutasítja a tűzszünetet, én nem sietnék teljesen kizárni – írta egy blogbejegyzésében Sam Greene Oroszország-szakértő. – Attól függően, hogy Moszkva hogyan látja az európai politika alakulását, arra a következtetésre is juthat, hogy érdekében áll a tűzszünet.”
Íme három lehetőség.
Teljes elutasítás
Ha Oroszország tettei követik nyilvános kijelentéseit, akkor messze az elutasítás a legvalószínűbb forgatókönyv. Putyin és más orosz tisztviselők többször hangoztatták, hogy Moszkva nem tűzszünetet akar, hanem egy átfogó békemegállapodást, amely a gyökereinél kezeli a háború kiváltó okait.
Putyin 2022 februárjában Ukrajna leigázására indította el teljes körű támadását. Akkor tett kijelentései azt sugallják, hogy Oroszország nem akarja abbahagyni a harcot, hacsak nem születik egy olyan megállapodás, amelynek révén a Kreml kipipálhatja a céljait – többek között Ukrajna semlegességét, az ukrán hadsereg összezsugorítását vagy legalább Volodimir Zelenszkij elnök távozását.
Oroszország emellett olyan megállapodást szeretne, amely túlmutat Ukrajnán, csökkenti a NATO befolyását Kelet-Európában, és nagyobb befolyást biztosít Moszkvának az egész kontinenst érintő biztonsági döntések meghozatalában; ezek a célok messze meghaladják egy ideiglenes fegyverszünet határait. Mivel az orosz erők lassan, de kitartóan haladnak előre Kelet-Ukrajnában, az ukránok pedig visszavonulnak az orosz Kurszki területen, Putyin most kevés okot lát a háború szüneteltetésére.
Konsztantyin Koszacsev, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke március 12-én finoman utalt is erre, amikor azt mondta: Washingtonnak meg kell értenie, hogy „a valódi megállapodásokat még mindig a frontvonalon írják”.
A határozott elutasítás kedvére volna az orosz háborúbarát bloggereknek is – nem beszélve Putyin körének héjáitól –, akik alighanem megadásnak tekintenék a Kreml részéről a tűzszüneti javaslat elfogadását.
Feltétel nélküli elfogadás
E tényezők alapján nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország feltétel nélkül beleegyezik a tűzszüneti javaslatba. Ha fontolgatja is egy ideiglenes fegyverszünet elfogadását, a Kreml a saját érdekeinek megfelelően alakítaná a megállapodást, rá akarná nyomni a bélyegét. „Bármilyen megállapodás (…) a mi feltételeink szerint fog megszületni, nem amerikai feltételek mentén” – írta Koszacsev a Telegramon.
„Igen, de…”
Noha a feltétel nélküli elfogadás kizártnak tűnik, Oroszország „arra a következtetésre juthat, hogy érdekében áll a tűzszünet” – írta egy blogbejegyzésében Greene, a King’s Russia Institute professzora, a Center for European Policy Analysis demokratikus ellenálló képességekkel foglalkozó igazgatója. Felvetette, hogy Putyin belemehet, ha úgy látja, hogy ezzel közelebb kerülhet a céljaihoz. „Moszkva legfőbb célja saját uralmának biztosítása Ukrajna felett. Ha ennek elérésére nincs lehetősége a harctéren, beérheti azzal – átmenetileg vagy nem –, hogy újabb agresszió fenyegetésével irányít. (…) A tűzszünet lehetővé teheti Oroszország számára az olyan mértékű ellenőrzést Ukrajna felett, amelyet el akar érni, feltéve, hogy az egyezmény feltételei nem teremtenek valódi elrettentő erőt egy újabb agresszióval szemben.”
Greene hozzátette, hogy az európai haderő esetleges Ukrajnába telepítését kísérő zúgolódást is beépítheti Moszkva a számításaiba. „Ha Moszkva úgy látja, hogy Európa komolyan gondolja a szárazföldi csapatok küldését, akkor fegyverszünetet követelhet, mielőtt Európa megszervezhetné, majd a tűzszünet fenntartásának feltételévé teheti a katonák hiányát.”
Mark Galeotti Oroszország-szakértő, a londoni UCL School of Slavonic and East European Studies tiszteletbeli professzora szerint Putyin nehéz döntés előtt áll. „A háborús héják már azt bizonygatják, hogy ez megtörné Oroszország lendületét a harctéren – írta a The Spectator című folyóiratban. – Ugyanakkor az elutasítás semmivé tenné azt a rendkívüli lehetőséget, amelyet Trump adott nekik, hogy Ukrajna ötödével a kezükben megszilárdítsák a területszerzést, és legalább részben normalizálják a viszonyt az Egyesült Államokkal.”
Putyin úgy számolhat, hogy a tűzszünet elfogadása segíthet csökkenteni az Oroszország elleni nyugati szankciókat – írta Galeotti –, és tarthat attól, hogy az elutasítás épp fordítva működhet: lényegesen keményebb álláspontra késztetheti Trumpot Moszkvával szemben. Március 12-én az amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok további szankciókat léptethet életbe Oroszország ellen, ha makacskodik, de hozzátette: „Remélem, erre nem lesz szükség.”
Más elemzőkhöz hasonlóan Galeotti is azt jósolja, hogy Moszkva feltételekhez köt minden tűzszüneti megállapodást, így például Ukrajna kivonulásához az orosz Kurszki területről, ahol a tavaly augusztusi, Putyint megszégyenítő, meglepetésszerű támadás óta az ukrán csapatok tartják a területeket. „Elképzelhető, hogy Putyin úgy próbálja megoldani a helyzetet, hogy beleegyezik a tűzszünetbe azzal a feltétellel, hogy az ukrán erők, amelyeket már most visszavonulásra kényszerítenek, teljesen kivonulnak Oroszországból” – írta.
Szergej Markov, a Kreml korábbi tanácsadója szerint további lehetséges feltétel lehet a Kijevnek nyújtott nyugati katonai segélyek felfüggesztése a tűzszünet idejére. „Oroszország válasza a tűzszüneti javaslatra vélhetően nem nem lesz, hanem igen, de… – írta Markov a Telegramon –, azaz a harmincnapos fegyverszünetről szóló javaslat elfogadása azzal a feltétellel, hogy fegyverszállítási embargót vezetnek be Ukrajnával szemben erre az időszakra.”
Március 12-én Trump megismételte, hogy reméli, gyorsan sikerül befejezni a háborút, mondván: „Nem akarunk időt vesztegetni, emberek halnak meg.”
De a végleges orosz válasz a tűzszüneti javaslatra korántsem biztos, hogy olyan hamar megérkezik, ahogy az Egyesült Államok és Ukrajna szeretné. „Putyin valószínűleg megpróbálja elhúzni az ukrajnai harcok leállításának elfogadását, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsa Moszkva számára” – közölte a Bloomberg News március 12-én olyan emberekre hivatkozva, akik állítólag jól ismerik a helyzetet.
„A Kreml semmi jelét nem adta annak, hogy érdekelt lenne a tűzszünetben, sőt rengeteg jel arra utal, hogy nem az – írta Greene az X-en. – Bár lehet, hogy mindez csak üres beszéd, valószínűleg megpróbálják befolyásolni Washingtont mind a megegyezés gyorsaságát, mind pedig a körvonalait illetően.”
Ehhez kapcsolódóan: Elemzők szerint az ukrán dróntámadás a békekötésre ösztönözheti Oroszországot