Elhunyt Henry Kissinger Nobel-békedíjas amerikai diplomata

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter az amerikai elnökkel folytatott megbeszélésen a Fehér Ház Ovális Irodájában, Washingtonban 2017. október 10-én. Heinz Alfred Kissinger 1923. május 27-én született a németországi Fürthben, 1938-ban költözött családjával az Egyesült Államokba. Nevét Henryre angolosítva Kissinger 1943-ban honosított amerikai állampolgár lett, a második világháborúban a hadseregben szolgált Európában, majd ösztöndíjjal a Harvard Egyetemre járt, ahol 1954-ben doktori címet szerzett

Richard Nixon amerikai elnök 1973 szeptemberében kezet fog Henry Kissinger külügyminiszterrel Washingtonban. Amikor Nixon megnyerte az 1968-as elnökválasztást, nemzetbiztonsági tanácsadóként a Fehér Házba hívta Kissingert, majd 1973-ban külügyminiszterré nevezte ki

Henry Kissinger, Nixon elnök biztonsági ügyekben illetékes különleges tanácsadója újságírókhoz fordul Maurice Schumann-nal készített interjúja után Párizsban 1969. augusztus 4-én. A zsidó származása miatt 1938-ban New Yorkba menekülő Kissinger erőfeszítései vezettek az USA diplomáciai nyitásához Kínával, mérföldkőnek számító amerikai–szovjet fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokhoz, az Izrael és arab szomszédai közötti kibővített kapcsolatokhoz, valamint az Észak-Vietnámmal kötött párizsi békeszerződéshez

Henry Kissinger amerikai külügyminiszter beszédet mond az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai előtt az ENSZ székházában 1973. szeptember 24-én New Yorkban. Az 1973-as Nobel-békedíjat a vietnámi háborúban való amerikai részvétel befejezéséért kapta, de ez volt az egyik legvitatottabb díj. A Nobel-bizottság két tagja lemondott odaítélése miatt, mivel kérdések merültek fel Kambodzsa titkos amerikai bombázásával kapcsolatban. Lê Đức Thọ észak-vietnámi diplomatát választották ki a díj közös átvételére, ám visszautasította

Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó beszél a sajtónak Párizsban 1973-ban. A szovjet befolyás csökkentésére törekedve Kissinger kapcsolatba lépett a legfőbb kommunista rivális Kínával, és két alkalommal is elutazott oda. Ennek eredménye volt Nixon történelmi jelentőségű csúcstalálkozója Pekingben Mao Ce-tung elnökkel, és a két ország közötti kapcsolatok végleges hivatalossá tétele

Egy pekingi szabadtéri képernyőn futó hírműsor Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter halála után, 2023. november 30-án. Kína november 30-án „régi barátként” üdvözölte a néhai Henry Kissingert, tisztelegve a Peking és Washington közötti kapcsolatok kialakításában központi szerepet játszó diplomata előtt

Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára találkozik Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel Moszkvában 1974. március 25-én. A Watergate-botrány, amely Nixont lemondásra kényszerítette, alig érintette Kissingert. 1974 nyarán, amikor Ford hivatalba lépett, továbbra is külügyminiszter maradt. Még abban az évben Forddal együtt elutazott a Szovjetunióba, ahol az elnök találkozott Leonyid Brezsnyev szovjet vezetővel, és megállapodtak egy stratégiai fegyverkezési paktum alapvető kereteiről. A megállapodás az amerikai–szovjet feszültségek enyhüléséhez vezetett

Barack Obama amerikai elnök beszél az új START-szerződésről szóló megbeszélésen, mellette Henry Kissinger volt külügyminiszter a Fehér Ház Roosevelt termében, Washingtonban 2010. november 18-án. Amikor Ford 1976-ban kikapott a demokrata Jimmy Cartertől, Kissinger tanácsadó céget alapított New Yorkban. Külpolitikai és biztonsági fórumokon működött közre, és rendszeres kommentátora lett a nemzetközi ügyeknek

Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel a moszkvai Kremlben tartott találkozójukon, 2001. július 13-án. Az orosz elnök csütörtökön részvétét fejezte ki Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter halála miatt. Kissinger özvegyének, Nancynek küldött táviratában azt írta, hogy „Kissinger neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik egy pragmatikus külpolitikai irányvonallal, amely egykor lehetővé tette a nemzetközi feszültségek enyhítését és a legfontosabb szovjet–amerikai megállapodások megkötését, amelyek hozzájárultak a globális biztonság megerősítéséhez”

Henry Kissinger és felesége, Nancy érkezik a kínai elnök, Hszi Csin-ping állami vacsorájára a Fehér Házba Washingtonban 2015. szeptember 25-én. Kissinger élete végéig aktív volt, részt vett a Fehér Házban tartott megbeszéléseken, könyvet adott ki a vezetői stílusokról, és tanúskodott egy szenátusi bizottság előtt az Észak-Korea által jelentett nukleáris fenyegetésről