90 éves korában elhunyt G Gordon Liddy, a Watergate-betörés egyik kitervelője. Liddy a lehallgatási botrány miatt 20 évet kapott, tettét nem bánta meg, később azt mondta, újra megtenné az elnökért.
Richard Nixon egykori ügynökének halálhírét szerdán közölte fia, Thomas Liddy. A 90 évesen elhunyt G Gordon Liddy kacskaringós életutat járt be, volt FBI-ügynök, jogász, idősebb korában rádiós személyiség, de leginkább a Watergate-botrány felelőseként vált ismertté.
FBI-ügynökként kezdte
George Gordon Battle Liddy New Yorkban született 1930-ban, a középiskola elvégzése után a koreai háborúban szolgált, ezután jogot tanult a Fordham Egyetemen. Diplomája megszerzése után mégsem ügyvédként, hanem az FBI nyomozójaként kezdett el dolgozni, ahol a nyomozóiroda vezetője, J. Edgar Hoover asszisztense lett.
Bár az FBI-nál sikeres karriert futott be, kollégái önfejűnek és óvatlannak tartották. 1962-ben távozott az irodától, nem sokkal azután, hogy kiderült, az FBI erőforrásait felhasználva saját menyasszonya után kémkedett. Liddy ezt később „rutin biztonsági ellenőrzésnek” nevezte az esküvő előtt, elmondása szerint nem volt mögötte személyes indok.
Ehhez kapcsolódóan: Feltörték az amerikai pénzügy levelezését1962-ben ügyvédként kezdett dolgozni, ekkoriban kezdett el politikával foglalkozni a Republikánus Párt tagjaként. Richard Nixon 1968-as elnökké választása után Liddy az elnök tanácsadója lett, majd az újraválasztásért kampányoló stábban kapott pozíciót. Vezetésével ekkor jött létre az a „vízvezeték-szerelőknek” nevezett csapat, amelynek feladata eredetileg az információkat szivárogtató fehér házi dolgozók lebuktatása volt. Később azonban ennél jóval ellentmondásosabb akciókat is szerveztek Nixon politikai ellenfeleinek lejáratására és „politikai hírszerzésre”.
Nem bánta meg
Liddy az egység vezetőjeként számos törvénytelen akciót is felvetett, amelyek nem valósultak meg: felajánlotta például, hogy megszervezi háborúellenes aktivisták elrablását vagy egy ellenséges think-tank irodájának felgyújtását.
Ezeket Nixon kampányfőnöke, John N. Mitchell megvétózta, 1972-ben viszont már ő bízta meg Liddyt a Watergate-betörés megszervezésével. 1972 nyarán Liddyt és hat társát letartóztatták, miközben megpróbáltak betörni a washingtoni Watergate házba, a Demokrata Párt elnökének irodájába, ahol, mint később kiderült, lehallgató készülékeket próbáltak felszerelni.
Bár Nixon hatalmas fölénnyel megnyerte az 1972-es választást, a Watergate-ügy felgöngyölítésekor kiderült, hogy tudott a betörésről. A botrány Nixon felelősségre vonásához és lemondásához vezetett, a betörés elkövetőit pedig börtönbüntetésre ítélték. Liddy 20 évet kapott, amiből azonban csak 5 évet kellett letöltenie, mivel 1977-ben az új elnök, Jimmy Carter kegyelemben részesítette.
Rádiós és magánynyomozó lett
Szabadulása után Liddy rádiós személyiségként vált ismertté, műsora a ’90-es években az egyik leghallgatottabb volt az Egyesült Államokban. Rádiósként továbbra is a republikánusok mellett kampányolt, radikális jobboldali nézeteket hangoztatott. Hírhedtségét maximálisan kihasználta, rádiós munkája mellett szerepelt több tévésorozatban, például a Miami Vice-ban, többször adott elő egyetemeken, és egy magánnyomozói irodát is létrehozott.
Liddy szabadulása után többször nyilatkozta, egyáltalán nem bánta meg a bűncselekményt. Mint hangoztatta, Nixont nagy államférfinak tartotta, akinek kedvéért „újra megtenné” – a volt elnöknek csak azt rótta fel, hogy szerinte túl puha volt, és hagyta magát lebuktatni ahelyett, hogy megsemmisítette volna a bizonyítékokat.