Rögtön két kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a szexuális irányultságon alapuló diszkriminációval összefüggésben – jelentették be csütörtökön Brüsszelben.

A melegeket a pedofilokkal összemosó magyar szabályozás kapcsán a Bizottság hat pontban sorolta fel a kifogásait, ezek között van az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának akadályozása, az e-kereskedelmi irányelv és az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelv is.

Ehhez kapcsolódóan: Elfogadták, tilos lesz bárhogyan „megjeleníteni” melegeket kiskorúaknak

Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar jogalkotó elmulasztotta azt alátámasztani, hogy az azonos neműek kapcsolatának bemutatása, ábrázolása miért hat hátrányosan a kiskorúakra. Emellett hangoztatták azt az uniós alapelvet, miszerint senkit sem szabad hátrányosan megkülönböztetni nemi irányultsága alapján.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közleményben szólította fel a magyar kormányt, hogy "haladéktalanul tegyen meg minden jogvédő lépést az Európai Bizottság törvénytelen eljárásával szemben". Úgy fogalmaznak: "Az Európai Bizottság mai lépése a közösségi jog rendelkezéseit sértő politikai döntés, a Bizottság ezzel ismételten politikai bizottsággá változott. A Bizottság Magyarországhoz intézett levelében a magyar gyermekvédelmi törvény tartalmával kapcsolatban megfogalmazott állítások nem felelnek meg a valóságnak, egyértelmű hazugságok. A levélben megfogalmazott 'jogi' érvek megalapozatlanok, jogi nonszensznek számítanak."

A másik ügyben, a Meseország mindenkié című mesekönyvvel kapcsolatos magyar fejleményeket értékelte az uniós testület. Megállapították, hogy az a kötelezettség, mely szerint a könyv borítóján fel kell tüntetni, hogy a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedést” mutat be, sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet és korlátozza a szerző és a kiadó szólásszabadsághoz való jogát.

Lengyelország ellen is eljárás indul

Az Európai Bizottság Lengyelország esetében szintén az LGBTQ-közösség jogainak csorbítása miatt indított eljárást. A testület álláspontja az, hogy a lengyel hatóságok nem adtak teljes körű és kielégítő választ a több lengyel régió és település által elfogadott úgynevezett „LMBTQ-ideológiától mentes övezetek” mibenlétével és hatásával kapcsolatban. Éppen ezért a Bizottság az eljárást új szintre emeli, és tovább folytatja.

Két hónap van a válaszra

Mindkét kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszokat adjon a Bizottság kifogásaira. Amennyiben ezek a válaszok nem lesznek kielégítőek, még egy levélváltásra van lehetőség, amelynek során esetleg közelebb kerülhetnek az álláspontok.

Ha ez a forduló is eredménytelen lesz, akkor az Európai Bíróság elé idéztetheti a két kormányt a brüsszeli bizottság, az eljárás végén pedig a bíróság mondja ki a döntő szót. Addig azonban akár két év is eltelhet.

Az európai pártok reakciói

A nagy európai pártok üdvözölték az eljárás megindítását. Ez nem meglepő, hiszen múlt héten háromnegyedes többséggel fogadtak el egy állásfoglalást, amelyben élesen bírálták a magyar jogszabályt. Terry Reintke, a Zöldek képviselője a Szabad Európához eljuttatott közleményében azt írta, hogy

„a lehető legerősebb fellépésre van szükség ahhoz, hogy kiállhassuk Orbánnak a magyarországi LMBTQ-közösség és az emberek jogai ellen indított támadásait.”

A képviselő hozzátette, hogy ez azonban önmagában kevés lesz, mert a magyar kormány továbbra is szisztematikusan támadja a LMBTIQ-személyeket, menekülteket és kisebbségeket. Ezért az uniós intézményeknek minden lehetséges eszközzel fel kell lépniük ezzel szemben.

Az Európai Bíróság beperelte Magyarországot

A brüsszeli bejelentések közé tartozik, hogy az Európai Bíróság beperelte Magyarországot a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozása miatt. A magyar kormány korábbi gyakorlatát tavaly év végén már jogellenesnek mondta ki az Európai Bíróság, időközben azonban egy új eljárást vezettek be, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság szintén azon az állásponton van, hogy sérti az uniós jogot.

A menekültügyi eljárásokról szóló irányelv értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területükön (a határaikat is beleértve) tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek ténylegesen gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukat. A magyar jog rendelkezései szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel.

A Bizottság úgy véli, hogy ez a szabály a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti. A Bizottság álláspontja szerint a Covid-19-világjárvány kezelése, amely a magyar jog kinyilvánított célja, nem indokolhat ilyen szabályt. Ezért a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot.

A törvénycsomagról

A Szabad Európa több cikkben is beszámolt a gyermekvédelmi törvénycsomagról, amely szigorította a pedofil bűncselekmények elkövetőivel szembeni fellépést, de amelyet a törvény elfogadása előtt szinte az utolsó pillanatban teletűzdeltek az LMBTQ emberek jogait súlyosan sértő passzusokkal.

A törvénymódosítás, amelyet a kormánypártok mellett a Jobbik is megszavazott, megtiltja egyebek között a 18 év alattiak számára a homoszexualitás „népszerűsítését” és bemutatását. A parlamenti szavazás előtt ezrek tiltakoztak a homofób, civil szervezetek szerint orosz mintára készült rendelkezések ellen a Kossuth téren.

Ehhez kapcsolódóan: „Menjenek inkább Ázsiába vagy Afrikába érzékenyíteni”

A kormány azzal érvel, hogy szexuális identitása miatt senkit sem érhet diszkrimináció Magyarországon, a törvény a 18 év alattiak védelmében született, a gyermekek szexuális nevelése pedig kizárólag a szülő joga és kötelessége. A törvény miatt vitát rendeztek az Európai Parlamentben, ezen nem vett részt Orbán Viktor, de a vitával egy időben egy belgrádi sajtótájékoztatón azt állította, és azóta több minisztere is ezt a retorikát használta:

"Az Európai Bizottság azt akarja, hogy Magyarország engedje be az LMBTQ-aktivistákat és -szervezeteket az óvodákba és az iskolákba."

Ezt egy nappal a Magyarország ellen indított eljárások bejelentése előtt közleményben cáfolta az Európai Bizottság.

Ehhez kapcsolódóan: LMBTQ – Közleményben cáfolja Orbán Viktor állítását az Európai Bizottság