A rezsicsökkentés átalakítása miatt brutálisan megugrott a háztartási energiaár – leginkább ennek köszönhető a húsz százalék feletti szeptemberi inflációs adat. De az élelmiszerárak drágulási üteme sem csökkent, folyamatosan emelkednek az árak. A gyenge forint és a vállalatok által fizetett megugró energiaszámlák megjelennek a fogyasztói árakban.
Ahogy várható volt, brutálisan nőttek a fogyasztói árak – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint szeptemberben 20,1 százalékkal tavaly szeptemberhez képest. Egy hónap alatt 4,1 százalékkal gyorsult az infláció.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az inflációt leginkább a háztartási energiaárak 62,1 százalékos emelkedése dobta meg. „Ez önmagában 3,7 százalékponttal növelte az inflációt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széles körű” – vélekedett az elemző.
Szerinte az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 20,7 százalékra ugrott. Ez az index mutatja meg, hogy mekkora a nyomás, vagyis arra lehet számítani, hogy a következő hónapokban tovább folytatódik a fogyasztói árak emelkedése.
Büntet a gyenge forint
Suppan Gergely szerint a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedékiadó-emelése, számos, elsősorban élelmiszer-termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi várakozásokat.
„Az orosz–ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók és a részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen” – tette hozzá.
Az elemző úgy látta, hogy a háború kitörése óta a gáz-, az áram-, és az olajárak elszálltak, ami már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt szeptembertől pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése.
Arra számít, hogy a mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket fog okozni.
Kilőttek az árak
A KSH hivatalos adatai szerint az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (76,2 százalék), a sajt (68 százalék), a tejtermékek, valamint a vaj és a vajkrém (66,3 százalék), a margarin (61,2 százalék), a száraztészta (60,2 százalék) és a tojás (53,7 százalék) drágult.
Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, öt százalékkal az étolaj ára. A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal emelkedett.
A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 21,2, a szobabútorokért 20,1, az új személygépkocsikért 19,9 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5 százalékkal drágultak.
„A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól kezdve az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag-gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz” – tette hozzá.
Az év végéig kissé 21 százalék fölé emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számít az elemző.
Akcióban a rezsidémon
„Ahogy várni lehetett, az infláció extrém mértékben megugrott szeptemberre, hiszen a statisztikai hivatal most számolta el a rezsicsökkentés átalakításának inflációs hatását” – közölte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szakember szerint nem csak az energiaárak jelentették az infláció gyorsulását. Erre utal az is, hogy a volatilis tételektől megtisztított (így például az energiaárak változását is figyelmen kívül hagyó) maginflációs mutató szintén emelkedett, elérve a 20,7 százalékos értéket szeptemberben.
Emellett még az élelmiszerek árának további növekedése jellemzi leginkább az általános áremelkedés erősödését. Az élelmiszerek éves összevetésben már több mint 35 százalékos drágulást mutatnak.
Ehhez kapcsolódóan: Miért emelkedik az infláció kétszeresével az élelmiszerek ára Magyarországon?„Továbbra is egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 61 esetben haladja meg az éves bázisú áremelkedés a húszszázalékos ütemet, vagyis a fogyasztói kosár 44 százalékáról beszélünk” – hangsúlyozta. Az elemző szerint az infláció a fogyasztói kosár 75 százalékában már magasabb, mint tíz százalék.
Még tovább emelkednek az árak
Előre tekintve azt látni, hogy a forint gyengülése érdemben befolyásolja az importált termékek árát, ami így további felfelé mutató nyomást helyezhet az inflációra. Emellett a vállalatok egyre nagyobb aránya szembesül a magasabb energiaszámlákkal, ami újabb átárazási köröket indíthat be.
Ez az ipari termékek és a szolgáltatások árát hajthatja felfelé. Virovácz Péter szerint az aszály hatására a feldolgozatlan élelmiszerek ára is tovább emelkedhet, ami végül a feldolgozott termékek árában is lecsapódik majd.
„Az árstopok az év végéig érvényben vannak, és várhatóan azon túl is érvényben maradnak, így főként az üzemanyagok esetében további, inflációt pörgető közvetlen hatással nem számolunk” – tette hozzá.
Az elemző szerint az idei éves átlagos infláció elérheti a 14 százalékot, jövőre akár ennél is magasabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése.
Itt a saját lista
A Szabad Európa tavaly szeptember óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Az elmúlt egy évben a lapunk által figyelt termékek ára átlagosan negyven százalékkal emelkedett, vagyis 2021 szeptemberéhez képest ennyivel többet kellene a kasszánál hagyni ugyanazon árucikkek megvásárlása esetén. Ezen belül az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben szubjektív, nem reprezentatív listánk szerint.
Nincs megállás: elképesztő ütemben emelkednek az árak, a tojás például egy hónap alatt 69 százalékkal drágult. De szeptemberhez képest októberben többet kellett fizetni a banánért (nyolc százalékkal), a csokiért (15 százalékkal), a tejért (öt százalékkal), a toalettpapírért (három százalékkal) és a mosóporért (két százalékkal) is.