A német kormányzat tanulmányozza a hazai energiaforrások fokozott felhasználásának lehetőségét arra az esetre, ha Oroszország teljesen leállítja a gázszállítást.
Angela Merkel előző német kancellár a 2011-es fukusimai atomerőmű-balesetet követően ígéretet tett a nukleáris energia használatának fokozatos beszüntetésére, az utolsó reaktorokat e tervek szerint év végére fogják bezárni.
Mint a hatóságok közölték, ezek működtetése és fenntartása a fűtőanyagok és a szakértők korlátozott elérhetősége miatt lehetetlen, a kormány pedig márciusban hangsúlyozta, hogy ez a jogi, biztonsági és felelősségi kérdések miatt is kizárható.
Az atomerőművek a biztonsági kockázatok és a nukleáris hulladék miatt ráadásul továbbra is elfogadhatatlanok a Zöld Párt számára, amelynek gyökerei a hetvenes évek környezetvédelmi mozgalmaihoz nyúlnak vissza.
Ettől függetlenül a szociáldemokrata vezetésű kormánykoalíció liberális tagjainak némelyike és több ellenzéki kereszténydemokrata törvényhozó is azon a véleményen van, hogy mivel az energiaellátási problémák miatt korábban leállított szénerőműveket is újraindítottak, a nukleáris energiára vonatkozó korábbi döntéseket is felül kellene vizsgálni.
Ehhez kapcsolódóan: Recesszióba zuhanhat a német gazdaság a gázválság mélyülésévelMiért van erre szükség?
Az ukrajnai háború februári megindítása óta Németország 55 százalékról 35 százalékra csökkentette az orosz források részesedését teljes gázimportjában, azonban még mindig nagyban függ a behozataltól.
Miközben az Európai Unió az orosz energiaimport visszavágásán dolgozik, Moszkva előző héten negyven százalékkal mérsékelte az Északi Áramlat csővezetéken keresztül Németországba szállított földgáz mennyiségét arra hivatkozva, hogy a nyugati szankciók gátolják az infrastruktúra karbantartását. Ez azonban sokak szerint pusztán ürügy a nyomásgyakorlásra.
Akármi is a valódi ok, a Bundesnetzagentur német hálózati ügynökség figyelmeztetett, hogy zavarok léphetnek fel a lakosság és az ipar ellátásában. Eközben szakértők szerint az áremelkedés is hozzájárul a gazdasági recesszió veszélyéhez.
Ehhez kapcsolódóan: Mi következik az európai orosz gázszállítások csökkentése után?Sokan azt hangoztatják, hogy a hazai és a külföldi szén fokozott használata mellett ebben a helyzetben az atomerőművek is segíthetnének az áramtermelésben, amelynek jelenleg mintegy 15 százalékát a gázerőművek adják.
Alternatív energiaforrások is rendelkezésre állnak, mint a nap- és a szélerőművek, ezek teljesítménye azonban az időjárástól függ.
A német kormány fel akarja pörgetni a cseppfolyósított gáz (LNG) importját, ehhez viszont egyelőre nem állnak készen a szükséges terminálok, ráadásul a nemzetközi kínálat is szűkös.
Az E.ON, az RWE és az EnBW mára mindössze három nukleáris reaktort üzemeltet Németországban, ezek összteljesítménye 4300 megawatt. Három másik erőművet tavaly év végén zártak be, a hat létesítmény együtt az ország teljes áramfogyasztásának 12 százalékát biztosította.
Tizenegy éve történt a világ második legsúlyosabb nukleáris balesete
Jogilag lehetséges lenne-e az atomerőművek fenntartása?
Christian Raetzke lipcsei jogász úgy vélekedett, hogy a működés határidejének néhány évvel történő kiterjesztése jogilag megvalósítható lenne. Szerinte a szükséges politikai akarat megléte esetén gyorsan el lehetne fogadni egy törvényt erre vonatkozóan, még ha ehhez a hatályos jogszabályok módosítására lenne is szükség.
A reaktorokat fenntartó vállalatok üzemeltetési és gazdasági okokból is ellenzik a létesítmények élettartamának meghosszabbítását.
Leonhard Birnbaum, az E.ON vezérigazgatója a dolgozóknak küldött levelében közölte, hogy a kormány megvizsgálta az ügyet, és úgy találta, hogy az atomenergia nem része a problémák megoldásának. „Tiszteletben kell tartanunk ezt a döntést” – írta.
Markus Krebber, az RWE AG vezetője pedig kijelentette: „sajnos már túl késő”.