Genfben megkezdődtek a tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország küldöttségei között az ukrán–orosz határon növekvő feszültségek miatt. Az első tárgyalási napokon egyik fél sem vár áttörést, miután az ukrán kérdésben az európai NATO-tagok véleményét is meg kell hallgatni.

Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes, az amerikai delegáció vezetője és Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes január 10-én kezdte megbeszélését az Egyesült Államok genfi képviseletén, közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

A megbeszéléseket az ukrán határ közelében zajló orosz csapatösszevonások miatt kezdték el. A nyugati államok szerint a csapatmozgások akár egy Ukrajna elleni invázióhoz is vezethetnek. Oroszország 2014-ben annektálta az ukrajnai Krím félszigetet, és támogatja a kelet-ukrajnai kormányerők ellen harcoló szakadárokat.

Az európai államok álláspontja döntő lehet

A tárgyalások hivatalos kezdete előtt Sherman és Rjabkov január 9-én Genfben munkaebédet adott. A két diplomata „megvitatta azokat a kétoldalú témákat, amelyekkel mindkét fél foglalkozni fog” a január 10-i fő tárgyaláson – közölte a külügyminisztérium január 9-i közleményében. A genfi kétoldalú megbeszéléseket január 12-én Brüsszelben a NATO–Oroszország Tanács ülése, január 13-án pedig Bécsben az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) keretében többoldalú megbeszélések követik.

A külügyminisztérium szerint ugyanakkor Genfben csak bizonyos kétoldalú kérdéseket fognak megvitatni, de az Egyesült Államok „nem fog európai szövetségesei és partnerei nélkül tárgyalni az európai biztonságról”, utalva Oroszországnak az Egyesült Államoktól és a NATO-tól biztonsági garanciákat követelő követeléseire.

„A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy bizonyos témák megvitatását a január 12-én Brüsszelben tartandó NATO–Oroszország Tanács és az EBESZ Állandó Tanács január 13-i bécsi ülésére tartják fenn” – közölte a külügyminisztérium.

Magyarországot is közvetlenül érintik a tárgyalások

Sherman „hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét a szuverenitás, a területi integritás és a szuverén nemzetek szövetségválasztási szabadságának nemzetközi elvei mellett” – áll a közleményben, utalva Ukrajnára és annak NATO-csatlakozási törekvéseire.

Ehhez kapcsolódóan: Fortyog a vulkán, de Ukrajnában az orosz fenyegetés dacára nincs hisztéria

Rjabkov a vacsora után újságíróknak elmondta, hogy a felek érdemi kérdéseket vitattak meg, és arra számít, hogy a január 10-i tárgyalások nehezek lesznek. Joe Biden amerikai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin decemberben két telefonbeszélgetést folytatott, amelyet az Egyesült Államok, európai szövetségesei és Ukrajna, valamint Oroszország tisztségviselőinek részvételével zajló, az e heti három találkozóban csúcsosodó diplomáciai hullám kísér.

Putyin egy sor követelést fogalmazott meg, többek között garanciákat arra, hogy a NATO nem vesz fel olyan volt szovjet államokat, mint Ukrajna és Grúzia. A Kreml azt is szeretné, ha a szövetség az egész egykori keleti blokkot egyfajta ütközőzónának használná, azaz olyan kelet-európai NATO-tagállamokban, mint Lengyelország, Románia vagy Magyarország többé nem tarthatnának hadgyakorlatot, kiképzést, nem hozhatnának létre bázisokat.

Egyik fél sem enged könnyen

Rjabkov úgy fogalmazott, követeléseiktől nem hajlandók elállni, miközben az amerikai fél elfogadhatatlannak nevezte a Kelet-Európával kapcsolatos követeléseket, míg más kérdésekről azt mondta, azokról lehet tárgyalni.

Antony Blinken külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a Moszkvával folytatott tárgyalások nem fognak haladást hozni, amíg Oroszország „fegyvert tart Ukrajna fejéhez”. „A párbeszéd és a diplomácia segítségével megpróbálhatjuk megoldani a konfliktusainkat és elkerülhetjük a konfrontációt.” Megismételte, hogy az Ukrajna elleni agresszió súlyos következményekkel járna Oroszország számára.

Egy külön interjúban január 9-én Blinken azt mondta, hogy Oroszország gazdasági szankciókkal és egyéb következményekkel nézne szembe az Egyesült Államok és szövetségesei részéről, ha megtámadná Ukrajnát. Emellett a NATO „megerősítené pozícióit a keleti szárnyán, az Oroszországgal határos országokban”.

Ehhez kapcsolódóan: Orosz „békefenntartók” Kazahsztánban: egy hete tartanak a tüntetések