Az OLAF, az EU egyik csalásellenes szervezete tavaly a harmadik legtöbb vizsgálatot indította Magyarországgal kapcsolatban, ami előrelépés az egy évvel korábbihoz képest – igaz, tavaly nem is nagyon jöttek EU-s támogatások a jogállamisági vita miatt. 2019–2023 között összesítve viszont a legszűkebb élmezőnyben szerepelt az ország az OLAF által észlelt szabálytalanságok értékét nézve.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (Office européen de lutte antifraude, OLAF) 2023-as jelentése alapján tavaly is magyarországi ügyekkel kapcsolatban indította az egyik legtöbb vizsgálatot, összesen tizenegyet. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a magyar jogállam működésével kapcsolatos súlyos hiányosságok miatt tavaly lényegesen kevesebb uniós támogatás érkezett az országba. Az élre egyébként Románia került tizenhat üggyel, mögötte Bulgária áll tizennéggyel.
Néhány üggyel tudnak foglalkozni
Fontos tudni, hogy az OLAF nem végezhet saját nyomozást Magyarországon, csak a hozzájuk került iratok, illetve leginkább meghallgatások és helyszíni vizsgálatok alapján álltja össze a javaslatát. Amennyiben ezek alapján úgy ítéli meg, hogy valahol ellophatták az uniós pénzeket (tízezer eurónál, nagyjából 3,9 millió forintnál nagyobb értékben), általában igazságügyi ajánlást tesz az adott ország ügyészségének.
Az OLAF-ot rendszeres éri kritika amiatt, hogy lassú, nem tud elég üggyel foglalkozni, és nem hatékony, hogy csak javaslatot tehet az egyes ügyekben. Az Európai Számvevőszék korábbi adatai szerint az OLAF vizsgálatai csak a csalásgyanús esetek kevesebb mint felében vezettek az elkövetők elleni vádemeléshez, és a jogosulatlanul kifizetett uniós pénzek kevesebb mint harmadát tudták visszafizettetni.
A magyar ügyészség kifejezetten büszke arra, hogy minden, OLAF által letett ajánlás ügyében nyomozást indít, pedig erre nem kötelezi őket az EU. Korábban viszont felmerült olyan gyanú is – például az Elios-ügy kapcsán –, hogy ha rosszhiszeműek a szereplők, akkor egy félrevitt nyomozás és a bűncselekmény hiányának gyors megállapítása sokkal hatékonyabb az egész elsikálására, mint ha nem is indítanak nyomozást.
Az Elios-ügyet lezárták a magyar hatóságok
Az Elios Zrt. olyan nagy, uniós finanszírozású közvilágítási projekteket nyert el a 2010-es évek elején, amelyekkel kapcsolatban később komoly gyanú merült fel, hogy eleve erre a cégre írták ki őket, és a megvalósítás minősége is több városban aggályos volt. Ám a magyar rendőrségnél tett feljelentés után 2016-ban lezárták a nyomozást, mert nem találtak bűncselekményre utaló nyomot. Az OLAF is vizsgálódni kezdett, és a súlyos szabálytalanságok gyanúja miatt végül több mint 13 milliárd forintnyi eurót követeltek vissza Magyarországtól, az eredményeket pedig átadták a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészségnek. Ez 2018-ban nyomozást indított, amelyet a rendőrség még abban az évben újra lezárt bűncselekmény hiányában.
Románia és Bulgária emellett tagja az Európai Ügyészségnek. Ők is nyomozhatnak az ezekben az országokban ellopott uniós pénzek után, a magyar kormány azonban az ország szuverenitásának védelmére hivatkozva mereven elzárkózott a csatlakozástól. Gulyás Gergely miniszter 2018-ban részletesen is kifejtette (a 46. perctől), hogy Magyarországon az ügyészség „a nyomozás ura”, és nem szeretnék, ha más is nyomozhatna az uniós pénzek környékén, noha 2009-ben még a Fidesz is támogatta az Európai Ügyészség létrehozását.
Az OLAF tehát sem nyomozást nem vezethet az uniós országokban, sem a tényleges vádba nem szólhat bele, csak szempontokat ajánlhat. Érdemes észben tartani, hogy bár közvetlenül is hasznos lehet a tevékenységük, nem feltétlenül fogja reprezentatívan megmutatni az uniós pénzek korrupt elköltésének tényleges mértékét. Az OLAF az utóbbi években évente nagyjából az EU-s költségvetés hat százalékánál javasol visszafizettetést.
Arányosan sok helyen egész sok
A szervezet két részre bontotta a 2019–2023 közti számait. Külön vizsgálta egyrészt az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok területén észlelt szabálytalanságokat, illetve az úgynevezett hagyományos saját forrásokat, amelyek alatt leginkább az uniós adójellegű és vámhozzájárulásokat kell érteni. Vámot leginkább az unió külső határországaiban szednek. A beszedő országok megtarthatják az uniós vámbevétel negyedét, a többi megy a közös kasszába.
Előbbinél Magyarország az időszak alatt arányosan értékben a második helyet szerezte meg a szervezet listáján. Ez persze még mindig csak azt jelenti, hogy az OLAF a kifizetések kevesebb mint fél százalékánál talált gondot. Ez egyébként nagyjából megfelel a 2018–2022 közötti időszak arányának, kicsit csökkentette csak a 2023-as év hatása. Ezek a Magyarországon is legjobban ismert közbeszerzési csalásokat, túlárazásokat, összeférhetetlenségi ügyeket jelentették.
Összehasonlításképp meg lehet nézni, hogy nem mindenhol működik sokkal eredményesebben a tagállamok saját csalásfelderítő intézményrendszere a szabálytalanul elköltött uniós pénzek pénzügyi hatásait tekintve.
Utóbbi kategóriában már arányosan nagyobbak voltak a gondok. A hagyományos saját forrásoknál 2019–2023 között a szabálytalanságok pénzügyi hatásai már az összes kifizetés hatodára rúgtak Magyarország esetében.
Az OLAF a vámügy területén leginkább visszaélésre az árutovábbítási eljárásokkal, a dömpingellenes vámok kijátszására, az áruk származásával kapcsolatos csalásra és az áruk alulértékelésére irányuló próbálkozásokat derített fel.
Már volt szó arról, hogy Magyarországon az ügyészség mindig elindítja az eljárást az OLAF hivatalos jelzésére, csak mintha kissé lassan futnának végig a szervezet adatai alapján.
Az is igaz persze, hogy bőven voltak olyan országok, ahol a nemzeti igazságügyi hatóságok sokkal több ügyet utasítottak vissza, ahelyett, hogy vádat emeltek volna. Az élen Olaszország, Belgium és Spanyolország végzett. Igaz, elég kevés lezárt ügyről van szó országonként, Magyarország esetében például háromról, ezért ez az összehasonlítás inkább csak érdekesség, nem feltétlenül mutatja meg sem a helyi igazságszolgáltatás, sem az OLAF működési színvonalát vagy hozzáállását.
A 25. évfordulóját ünneplő OLAF-nak egyébként 2023 lényegesen eredményesebben sikerült uniós szinten, mint a járvány által még részben érintett 2022-es. Tavaly több mint egymilliárd euró értékben derítették fel az uniós pénzek szabálytalan felhasználását, ami több mint a duplája a megelőző évinek. A jövőre nézve – korábbi feladataik mellett – valószínűleg az lesz a legfontosabb, hogy hogyan fognak tudni hatékonyan együttműködni az új szervezettel, az Európai Ügyészséggel.
Ehhez kapcsolódóan: Európai főügyész: A szervezett bűnözés már Európa biztonságát veszélyezteti