Hétfőn szavaz az elektori kollégium, hogy ki legyen az Egyesült Államok elnöke. A dolog inkább már csak formaság, mégis ezzel válik gyakorlatilag biztossá Joe Biden elnöksége.

Az elektori kollégium tagjai december 14-én gyűlnek össze az Egyesült Államok szövetségi államaiban, hogy leadják a szavazatukat. A Kongresszus január 6-án fogja hivatalosan összesíteni az elektori szavazatokat, és ezzel végérvényesen Joe Biden demokrata jelölt lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az USA-ban nem az lesz az elnök, akire a legtöbben szavaznak, hanem az elektori kollégiumnak nevezett rendszerrel választanak vezetőt maguknak az amerikaikat.

Ehhez kapcsolódóan: Biden és Harris az év emberei a Time-nál

A győztes is veszíthet, és a vesztes is győzhet

Az elektori kollégium intézményéről az Egyesült Államok alkotmánya rendelkezik. Az elektori rendszerrel azok a kis államok némileg több beleszólást kapnak a választásba, amiket lehet amúgy ignorálnának a jelöltek a kampányuk során. Minden államnak annyi elektori szavazata van, ahány képviselőt delegálhat a kongresszusba, valamint Washington D.C. fővárosnak is van néhány szavazata.

Ehhez kapcsolódóan: Biden-kabinet: rájuk érdemes majd figyelni Európából is

A legtöbb államban az a rendszer, hogy az összes elektor arra a jelöltre szavaz, aki a több szavazatot kapta. Így lehet egy jelölt az egyik államban elsöprő győzelmet alkot, egy másikban épphogy csak veszít, és az övé a több szavazat összesen, mégis kevesebb elektori szavazatot szerez. Összesen 270 elektori szavazat szükséges a győzelemhez.

2016-ban Donald Trump és 2000-ben George W. Bush is úgy lett az Egyesült Államok elnöke, hogy kevesebb szavazatot kaptak, mint az ellenfelük. Joe Biden demokrata jelölt a 2020-as elnökválasztáson mind szavazatszámban, mind elektori szavazatokban győzedelmeskedett az államok által hivatalosan is szentesített eredmény szerint.

Biden új jelszava: "Amerika visszatér"

A csatatérállamok döntenek

Öt olyan választásról is tudni az Egyesült Államok történelmében, amikor olyan lett az elnök, aki kevesebb szavazatot kapott. 2016-ban Hillary Clintonnak 3 millió szavazat előnye volt Donald Trumppal szemben. Trump mégis 304 elektori szavazatot szerzet Clinton 227-jével szemben, hála annak, hogy elnyert bizonyos, kulcsfontosságú államokat. Ezért egyesek, köztük Hillary Clinton is, felvetették, hogy inkább szavazatszám alapján kéne elnököt választani, és nem az elektori rendszerrel.

Az elektori rendszer ettől függetlenül alapjaiban határozza meg a választás arculatát. Vannak olyan államok, amik hagyományosan egy pártra szavaznak, ilyen például Texas vagy Kalifornia. Más államok ingadoznak a pártok között, ezeket nevezik csatatérállamoknak, és jellemzően itt dől el a választás.

Ehhez kapcsolódóan: Szijjártó: érdekünk az EU és az USA szoros kapcsolata

Akár a vesztesre is szavazhatnak az elektorok

Donald Trump az idén több pert is indított a választás eredményének megkérdőjelezésére, mivel – minden bizonyíték nélkül – azt állította, hogy elcsalták azt. Az elnöknek nem sikerült érdemi változtatást elérnie, és a jogi ügyek végére hamar pontot tett az, hogy december 8-áig minden állam köteles véglegesíteni az eredményét.

Az elektori kollégium tagjai amúgy nem kötelesek arra a jelöltre szavazni, aki megnyerte az államukat. De az úgynevezett „hitetlen” elektorok ritkák, és még sohasem befolyásolták a választás eredményét. A legfelsőbb bíróság az idén engedélyt adott rá, hogy az államok jogilag is kötelezzék az elektorokat, hogy a győztesre szavazzanak.

A közvélemény-kutatások szerint egyébként az amerikaiak hajlanának rá, hogy lecseréljék az elektori rendszert, de az Egyesült Államokban nagyon komolyan veszik az alkotmány stabilitását, így ez valószínűleg nem a közeljövőben fog bekövetkezni.

Blinken: karrierdiplomata magyar kötődéssel