Második fordulót tartanak Moldovában az elnökválasztás során, mert a november 1-jén tartott első fordulón sem az oroszbarát hivatalban lévő Igor Dodon, sem nyugatbarát kihívója Maia Sandu nem tudta elérni az elnökválasztás megnyeréséhez szükséges 50 százalékos többségi küszöböt.
A november 15-i második forduló elkerülhető lett volna, ha valamelyik jelölt az első körben megnyerte volna a szavazatok több mint 50 százalékát.
A szavazatok 99,81 százalékának megszámlálása után a Központi Választási Bizottság november 2-i adatai szerint Sandu a szavazatok 36,1 százalékát, Dodon pedig azok 32,66 százalékát nyerte meg.
Mivel az exit pollok azt mutatták, hogy Dodon elnök több százalékponttal is vezet, meglepetésnek számított, hogy a szavazatok megszámlálása után mégis kihívója áll az élen.
A 2016-os elnökválasztás során, amely csalási vádaktól volt hangos, Dodon a második fordulóban alig 5 százalékos előnnyel győzte le Sandut.
Moszkva vagy az Európai Unió?
A 3 és fél milliós Moldova Európa egyik legszegényebb országa. A lakosság élesen megosztott: vannak, akik szorosabb viszonyt szeretnének fenntartani Oroszországgal, mások az Európai Unióval és különösen a szomszédos Romániával szorgalmazzák a kapcsolatok megerősítését.
Moldova nagy része Romániához tartozott egészen a második világháborúig, amikor a Szovjetunió elcsatolta. A lakosság többsége román nemzetiségű.
Az ország Moszkva által támogatott szakadár területe, a Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság a kilencvenes évek során vívott függetlenségi háború óta, de facto független.
A kampány
Sandu a Világbank egykori közgazdásza és volt miniszterelnök a korrupció ellen és az Európai Unióval való szorosabb kapcsolatokért kampányolt.
Ha megválasztják, Brüsszeltől több pénzügyi támogatást tervez kieszközölni az ország számára.
Dodon kampánya főleg a stabilitásra koncentrált, illetve a Moszkvától származó hitelek és egyéb gazdasági kedvezmények eredményeit hirdette.
Az elnök azt mondta, hogy újraválasztása esetén jövőre rendezni szeretné a Transznisztria néven is ismert Dnyeszter-menti szakadár régió ügyét is.
A jelenleg hivatalban lévő Dodont sok kritika érte a koronavírus-járvány kezelése miatt, miután több mint 55 ezer moldovai fertőződött meg és több mint 1300-an meg is haltak.
A szavazatok 17 százalékának megszerzésével az első fordulóban a Mi Pártunk vezetője, Renato Usatii végzett a harmadik helyen, ő Moldova második legnagyobb városának, Baltinak a polgármestere.