Közép-ázsiai polgárok százaitól csaltak ki pénzt olyan szélhámosok, akik vízumot és „jól fizető” külföldi munkát kínáló toborzónak, közvetítőnek vagy külföldi cég képviselőjének adták ki magukat.
Az üzbég fővárosban, Taskentben a hatóságok csalók olyan csoportját leplezték le, amely gyanútlan áldozataival összesen közel ötvenezer dollárt fizettetett ki nem létező külföldi állásokért – jelentette júniusban a főügyészség sajtóosztálya.
A közlemény szerint a csalók – üzbég állampolgárok – azt mondták az embereknek, hogy vannak nyugati nagykövetségeken dolgozó ismerőseik, akik munkavállalói vízumot tudnak intézni nekik, és ezért előleget követeltek.
Hasonló eseteket jelentettek a szomszédos Kirgizisztánból és Kazahsztánból is, ahol az álláscsalók többnyire a közösségi médiában hirdetik „szolgáltatásaikat”.
Az ilyen álláscsalások nem új keletűek, de a hamis cégek és az egyéni csalók száma az elmúlt hónapokban megugrott, mivel a koronavírus-járvány után enyhültek a külföldi utazásokra vonatkozó korlátozások – figyelmeztetnek a hatóságok és a szakértők.
A kiszolgáltatott közép-ázsiai álláskeresők Oroszországban is célpontok lettek, ahol a Kreml ukrajnai háborúja miatt bevezetett kemény gazdasági szankciók miatt több millió vendégmunkás bére és munkalehetőségei csökkentek.
Több mint 150 kirgizisztáni migráns fejenként legalább 1600 dollárt fizetett egy moszkvai magáncégnek, amely jól fizető szezonális munkát ígért nekik Európában, de végül hoppon maradtak.
Az Immigration 365 nevű cég a kirgiz állampolgároktól előleget követelt a szolgáltatásaiért, amelyek állítólag a munkavállalási vízum és a munka megszervezését is magában foglalta – mondták el a Szabad Európa kirgiz szolgálatának néhányan az áldozatok közül.
A 44 éves Aizada Muradilova azt állítja, hogy körülbelül kétezer dollárt fizetett az Immigration 365-nek, amely februárban munkát ajánlott neki egy észak-európai országban a mezőgazdasági ágazatban.
„Februárról márciusra, majd áprilisra halasztották – mondja. – Amikor áprilisban bementem az irodájukba, azt mondták, hogy a munkaadó meghívót küldött nekem, és hogy hamarosan indulok Európába. De nem mondták meg, hová.”
A vállalat azt mondta Muradilovának, hogy a vízumát a jekatyerinburgi konzulátuson kell átvennie. Muradilova Moszkvából a mintegy 1670 kilométerre fekvő uráli városba utazott, és ott derült ki, hogy átverték.
A moszkvai kirgiz nagykövetség diplomatái megerősítették, hogy Muradilova és más kirgiz áldozatok segítséget kértek a veszteségek behajtásához és a csalók elfogásához. Az orosz rendőrség büntetőeljárást indított a csalás ügyében – közölte a nagykövetség.
Kirgizisztánban a rendőrség csak az idei év első három hónapjában 32 büntetőeljárást indított hasonló csalások gyanújával, többek között hamis európai, amerikai és dél-koreai állásajánlatokkal kapcsolatban.
„Eperszedés Nagy-Britanniában”
Közép-ázsiaiak ezreit alkalmazták legálisan az elmúlt hónapokban szezonális mezőgazdasági munkákra Nagy-Britanniában, hogy pótolják a nagyrészt a brexit okozta munkaerőhiányt, azaz az EU-s állampolgárok elvándorlását.
A közép-ázsiai munkavállalókat egy harmadik fél – a brit cégekkel szerződésben álló, legálisan bejegyzett munkaerő-közvetítő – segítségével választották ki.
Ezután a közép-ázsiai csalók úgy hirdettek munkalehetőségeket Nagy-Britanniában, mintha ők lettek volna a toborzócég munkatársai.
A kirgiz és üzbég rendőrség szerint a csalók gyakran száz és ezer dollár közötti összeget követelnek az álláskeresőktől, hogy „epret szedjenek Nagy-Britanniában”.
Egy idénymunkás epret szed az angliai Favershamben
Ez arra késztetett néhány brit munkaadót, hogy figyelmeztesse a Közép-Ázsiából érkező potenciális munkavállalókat: óvakodjanak az átverésektől.
A brit Fruitful Jobs vállalat arra kérte a potenciális közép-ázsiai álláskeresőket, hogy az AGRI HR-en, az egyetlen munkaerő-közvetítő cégen keresztül jelentkezzenek, amellyel együttműködnek.
„A számos csalási eset kapcsán (…) szeretnénk tájékoztatni önöket, hogy az Osrodek HR (egy jóváhagyott Fruitful Jobs toborzócég) nem dolgozik és nem rendelkezik meghatalmazott képviselővel Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban, Kirgizisztánban vagy Kazahsztánban” – írta a cég.
„Bármely személy, aki azt állítja, hogy minket képvisel, jogsértő módon lép fel. Kérjük, ne fizessen semmilyen cégnek vagy magánszemélynek díjat, és lépjen velünk közvetlenül kapcsolatba, hogy ezt jelezze” – áll a közleményben.
A közép-ázsiai hatóságok azt tanácsolták az álláskeresőknek, hogy legális csatornákon keresztül keressenek munkát, és alaposan ellenőrizzék a toborzócégeket.
Figyelmeztetik a jelentkezőket, hogy tartsák magukat távol azoktól, amelyek előleget követelnek.
„Az engedély nélkül működő, illegális cégek száma egyre nő” – figyelmeztetett Zohid Aszkarov, az üzbegisztáni foglalkoztatási minisztérium vezető tisztviselője.
„A törvény szerint csak egy hivatalosan bejegyzett cégnek van joga külföldön munkát közvetíteni, ezért arra kérjük az állampolgárainkat, hogy ellenőrizzék a cég tevékenységét, mielőtt fizetnének” – mondta Aszkarov egy taskenti összejövetelen.
A szakértők szerint a csalók kihasználják, hogy az emberek nem ismerik az alapvető munka- és vízumszabályokat, valamint az idegen nyelveket.
„Amikor egy cég azt mondja, hogy két héten belül elintézi a munkavállalási vízumot, és ezért előre pénzt kér, az nonszensz. Általában három-hat hónapig tart a munkavállalási vízum megszerzése” – mondja Danijar Mukanbetov, aki egy munkaközvetítő céget vezet Kirgizisztánban.