A Skócia északi partjainál található Orkney-szigetek vezetése úgy határozott, hogy számba veszik az „alternatív kormányzási formákat”, mert meglátásuk szerint London és Edinburgh rendkívüli módon elhanyagolta a területet.
A 22 ezres lakosságú, részben viking gyökerekkel rendelkező Orkney-szigetek azzal került a nemzetközi média érdeklődésének homlokterébe, hogy az önkormányzat megszavazta azt a javaslatot, amelynek értelmében megvizsgálják az „alternatív kormányzási formák” lehetőségét.
A tanácsot vezető James Stockan sérelmezte, hogy az egy főre eső állami finanszírozás messze elmarad más brit szigetcsoportokétól .
A tisztségviselő említést tett arról is, hogy akár Orkney „északi kötelékeit is helyreállíthatják”, miután a terület 1472-ig évszázadokon keresztül norvég és dán ellenőrzés alatt állt.
Kiemelte, hogy a kezdeményezés nem a Norvégiához csatlakozásról szól, „hanem a skót és a brit kormány által e közösséggel szemben tanúsított diszkrimináció ellensúlyozásáról”.
„Azt mondom, elég. Azt mondom, itt az ideje, hogy a kormány komolyan vegyen minket, itt az ideje, hogy számba vegyük a lehetőségeinket” – fogalmazott.
Stockan felvetette egyebek mellett a Dániához tartozó, de széles körű autonómiával rendelkező, Skócia és Izland között található Feröer-szigetekéhez hasonló státusz tanulmányozását, valamint kitért a brit koronafüggőségnek számító Csatorna-szigetek példájára is.
Az elöljáró hangoztatta, hogy Orkney sokkal kevesebb támogatást kap a skót kormányzattól, mint más hasonló szigetcsoportok, például a Hebridák, és égető szükségük lenne új kompokra is.
Hasonlóan nyilatkozott egy másik illetékes, Duncan Tullock, aki szerint csak morzsák jutnak nekik. „Soha életemben nem voltam kiábrándultabb a skót és a brit kormányból. Ígéretek és ígéretek követik egymást, és mindegyik üres” – fogalmazott.
London közölte: nincs mechanizmus, amely alkalmas lehet Orkney jogi státuszának megváltoztatására.
A norvég vezetés „belső és alkotmányos brit ügynek” minősítette a kérdést, amelyről Oslónak nincs álláspontja.