Az alkotmányügyi szakbizottság után a héten várhatóan az EP plenárisa is támogatni fogja egy uniós szintű etikai testület felállítását, amely egyelőre hét EU-intézményben felügyeli majd a választott politikusokra és tisztviselőkre vonatkozó magatartási szabályok betartását.
Egy semleges és független döntnök felügyelheti a jövőben a lobbiszabályok betartását a kormányok képviselőiből álló tanács kivételével, ha az EP alkotmányügyi bizottsága után a héten a parlament plenáris ülése is jóváhagyja az etikai testület felállításáról szóló intézményközi megállapodást.
Egységes etikai szabályok majdnem minden uniós intézményben
Ezzel EU-szinten először lesznek érvényesek ugyanazok az etikai normák és lobbiszabályok valamennyi részt vevő intézményre. A megállapodást ugyanakkor szoros szavazás előzte meg a szakbizottságban, ahol tizenöt képviselő támogatta, tizenkettő viszont elutasította. Az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt, amely elvi alapon utasította el a testület létrehozását, végül kisebbségben maradt.
„Ahelyett, hogy világos jogi szabályok és sztenderdek kidolgozására fókuszálna, a testület képlékeny erkölcsi definíciók alapján egyénenként fog vizsgálni képviselőket, ami potenciálisan politikai visszaélés előtt nyithatja meg az utat” – nyilatkozta Sven Simon német néppárti képviselő a szavazás után.
Az uniós etikai testületről szóló megállapodásnak nyolc EU-intézmény a részese. Ezek a következők: Európai Parlament, Európai Bizottság, Európai Bíróság (csak megfigyelői státuszban), Európai Központi Bank, Európai Számvevőszék, Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága. Elvileg a tanács is csatlakozni akart, de nem járult hozzá ahhoz, hogy a minimumsztenderdeket a tanács tagjaként tagállami miniszterekre is érvényesítsék, miként ahhoz sem, hogy a közös normák elfogadása során lemondjon vétójogáról. Így a tanács mindaddig nem csatlakozhat, amíg fennállnak ezek a fenntartásai.
Ehhez kapcsolódóan: Itt próbál befolyást szerezni az Egyesült Államokban az Orbán-kormány
Független szakértők ellenőrzik majd a szabályok betartását
A megállapodás értelmében minden részt vevő intézmény egy rangidős tagot delegál az etikai testületbe, amely közös minimális normákat dolgoz ki és fogad el a vagyonnyilatkozatokra (pénzügyi érdekekről szóló nyilatkozat), a másodlagos foglalkoztatásra, az ajándékozás szabályaira, az összeférhetetlenségi szabályokra, a lobbistákkal való érintkezésre és az intézményi szabályok érvényesítésére vonatkozóan. A testületben részt vevő intézményeknek ennek figyelembevételével kell majd módosítaniuk a saját szabályaikat.
A testület levezető elnöki funkcióját az intézmények éves váltással, rotációs alapon töltik majd be. Az intézmények testületbe delegált tagjai egyhangúlag öt független szakértőt választanak, akik az intézmények által rendelkezésükre bocsátott egyéni dossziékat vizsgálhatnak, és ajánlásokkal fordulhatnak az intézményekhez, amelyek döntést hozhatnak az esetleges szankciókról.
A független szakértők kinevezése és ajánlási joggal felruházása nem szerepelt az Európai Bizottság eredeti javaslatában, kifejezetten az EP jelentéstevőinek nyomására került be a jogszabályi szövegbe. „Az uniós intézmények lobbiszabályait végre egy semleges bíró fogja érvényesíteni. Ez minőségi javulás a jelenlegi, az önbevalláson alapuló rendszerhez képest. A lobbiszabályok független ellenőrzése növelni fogja a polgárok európai demokráciába vetett bizalmát” – szögezte le Daniel Freund német zöldpárti politikus, az egyik parlamenti főtárgyaló.
A megerősítő plenáris szavazás, majd az EP elnökének aláírása után az etikai testületről szóló jogszabály júniusban léphet hatályba. A testület azonnal meg is kezdheti a tevékenységét, meg sem kell várnia a közös minimális sztenderdek elfogadását.
Az összes uniós intézményt magában foglaló etikai testület felállítását már régóta szorgalmazta az Európai Parlament, de a több képviselőt érintő korrupciós botrányra, a Katargate-re kellett várni, hogy felgyorsuljon a folyamat.
Ehhez kapcsolódóan: Zöld jelzést adott az Erasmus-pernek az Európai Unió Bírósága