Azerbajdzsán hivatalban lévő erős embere, Ilham Alijev immár az ötödik egymást követő elnöki ciklusára készülhet – derül ki az előrehozott választás csaknem végleges eredményéből. A voksolás a megfigyelők szerint sem szabad, sem tisztességes nem volt.
Alijev, aki a szakadár Hegyi-Karabahban az örmény szeparatisták felett aratott gyors és döntő azeri győzelem után hirdette ki az előrehozott választásokat, nem szembesült valódi ellenféllel a független média elnyomása és igazi versenytárs hiánya miatt.
A Központi Választási Bizottság február 8-án közölte, hogy a szavazatok több mint 93 százalékának összeszámlálása után Alijev 92,05 százalékon áll.
A Musavat és az Azerbajdzsáni Népi Front (APFP), vagyis az a két azeri párt, amely valódi ellenzéke Alijevnek, bojkottálta a választást. Alijev 2003 óta tekintélyelvű vezetője Azerbajdzsánnak – akkor vette át a hatalmat apjától, Hejdartól.
Ehhez kapcsolódóan: Előrehozott elnökválasztás Azerbajdzsánban korlátok közé szorított sajtóval és ellenzékkel
Az APFP február 8-án bejelentette, hogy nem ismeri el a választás eredményét.
„Nem volt ez igazi választás, a voksolás versenytársak nélkül zajlott, a szabadságjogokat teljesen korlátozták, a félelem, a fenyegetettség és adminisztratív terror nyomta rá a bélyegét a szavazásra, a kihirdetett eredmények pedig nem tükrözik a nép akaratát, és törvénytelenek” – áll az APFP közleményében.
A második helyen messze lemaradva Zahid Oruj végzett mindössze 2,19 százalékkal, míg a harmadik Fazil Mustafa lett két százalékkal. A másik négy látszatjelölt egyike sem érte el a két százalékot.
A választási tisztviselők jelentős részvételi arányról számoltak be a szavazásra jogosultak több mint 76 százalékával.
Az elnökválasztást eredetileg csak 2025-re tervezték, de Alijev, akit Hegyi-Karabah visszafoglalása tovább erősített, decemberben előrehozott választást hirdetett ki, hogy kiaknázza a harctéri győzelmet.
„Nem hiszem, hogy egy új Alijevet fogunk látni az új ciklusban” – mondta Berit Lindeman, a Norvég Helsinki Bizottság főtitkára a Szabad Európa azerbajdzsáni szolgálatának.
„Úgy gondolom, hogy pontosan azért nem jövőre, hanem most rendezték meg a választást, mert továbbra is az eddigi úton kíván haladni. Ez újabb lépés a hatalma és mostani vezetési stílusa megszilárdítására. Arra gondolok itt, hogy Alijev egyre tekintélyelvűbbé válik.”
A 62 éves Alijev olyan választások sorozatán keresztül maradt hatalmon, amelyekre szabálytalanságok és csalás gyanúja vetett árnyékot. Tekintélyelvű irányítása alatt jelentősen korlátozták a politikai tevékenységet és az emberi jogokat.
Ehhez kapcsolódóan: A hegyi-karabahi győzelem után a médiát és Washingtont veszi célba az azeri kormány
Az előrehozott választást alig néhány hónappal azután írta ki, hogy az azeri erők szeptemberben villámtámadásban visszafoglalták Hegyi-Karabahot a régiót három évtizeden át irányító örményektől. Az offenzíva több mint százezer etnikai örményt kényszerített arra, hogy elmeneküljön, így Hegyi-Karabah csaknem teljesen kiürült.
Az elnökválasztás során több szabálytalanságot is jelentettek. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelői arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendőrség és egy választási tisztviselő állítólag akadályozta az egyik független megfigyelő munkáját.
A Szabad Európa azerbajdzsáni szolgálata is kapott jelentéseket állítólagos szabálytalanságokról, így szavazók szervezett szállításáról, amikor egyes embereket több szavazóhelyiségbe is elvittek, hogy többször voksoljanak, valamint a szavazatok meghamisításáról.
Stefan Schennach, a választások megfigyelésére meg nem hívott Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (EPCE) osztrák tagja arról beszélt, hogy Alijev a Hegyi-Karabahban aratott diadalt ugródeszkának használta a győzelemhez, de arra figyelmeztetett, hogy nem lesz könnyű a helyzet, amikor a szakadár régió ténylegesen visszakerül azeri irányítás alá.
„Úgy hiszem, Azerbajdzsánnak most sok gondja van az infrastruktúra helyreállításával a korábban megszállt területeken” – mondta a Szabad Európa azerbajdzsáni szolgálatának.
Alijev és családtagjai Karabah fővárosában, Khankendiben (az örmények a várost Sztepanakertnek nevezik) szavaztak, nyilvánvalóan azért, hogy ráirányítsák a figyelmet elnöksége fő vívmányára.
Ahogy Alijev népszerűsége drámaian megnőtt Azerbajdzsán karabahi győzelme után, úgy erősödött fel az országban a fellépés a független média és a demokratikus intézmények ellen.
Több független azerbajdzsáni újságírót bebörtönöztek, miután Baku átvette az irányítást Karabah felett. Az ellenük felhozott különféle vádakat ők és támogatóik koholtnak és politikai indíttatásúnak nevezték.
Egyre több örmény jelentkezik katonai kiképzésre Azerbajdzsán fenyegetése miatt