Tíz százalék fölé emelkedett az infláció Magyarországon, és nem látszik csökkenni az áremelkedés üteme. Hiába ígért Varga Judit radikális változást, a párkapcsolati erőszak áldozatai továbbra sem számíthatnak állami segítségre. Magyarországon élő oroszokat kérdeztünk az Ukrajnában zajló háborúról. Heti hírösszefoglalónk.
Húszéves csúcson az infláció
Az éves infláció májusra elérte a 10,7 százalékot – közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. Az élelmiszerek átlagosan 18,6 százalékkal drágultak egy év alatt, de a kenyér, a tej, a tojás és a baromfihús ára mintegy harminc százalékkal emelkedett.
A friss adatokat értékelve arról beszélt egy elemző a Szabad Európának, hogy „a következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, amely az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 16 százalékot”. Suppan Gergely szerint az orosz–ukrán háború érdemben felülírta az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek hatása még nem becsülhető meg teljeskörűen.
Ehhez kapcsolódóan: Elemző: Árstop nélkül 16 százalékra ugrana a hazai inflációDe hiába lőttek ki az élelmiszerárak, nem minden magyar gazda jár jól. Az ukrajnai háború egyik mellékhatása, hogy jelentős mennyiségű, több millió tonna búza ragadt az ország raktáraiban. Ez a mennyiség nagyon hiányzik a piacról, emiatt egekbe szökött a búza ára. Első hallásra ez jó hír a magyar gazdáknak, azonban nem mindenki örülhet, mert szintén a háború miatt jelentősen emelkedtek a költségek is. Vagyis drágábban lehet eladni, de drágább is termelni. Van, aki nagyot nyer, és lesznek vesztesei is az abnormális piaci helyzetnek. A zöldségtermelők és a sertéstenyésztők sem örülhetnek.
Ehhez kapcsolódóan: Kettészakadt az ország: a nyugati gazdák örülnek, mindenki másnak nehéz éve leszSenki nem segít a kapcsolati erőszak áldozatainak, problémák a gyerekvédelemben
Rita egy azon 226 ezer nőből, akik rettegésben élnek ma Magyarországon. Azt mondja, a választások után már nincsenek tévképzetei, tudja, hogy az államtól nem számíthat segítségre, neki kell megvédenie gyermekeit és magát, ha nem akarnak ők is néma tanúk lenni, akiket megölt a partnerük. A Szabad Európa utánajárt, hogyan működik jelenleg az áldozatvédelmi rendszer Magyarországon az isztambuli egyezmény híján. Az eredmény, amire jutottunk, és a statisztika sem túl biztató, főleg annak tekintetében, mekkora eséllyel részesülhet bármilyen védelemben ma a hatóságoktól egy bántalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: A szeretet nem árt, az állam pedig nem segítA sokat támadott gyerekvédelmi szervezet szeretne kikerülni a tiltott kategóriából. „Az, hogy a fiúk nem sírhatnak, nem lehetnek gyengék, nem kérhetnek segítséget, támogatást, ha bajban vannak. Ezekkel az üzenetekkel neveljük fel a fiúkat a mai napig, és ezekkel sajnos az elkövetők dolgát segítjük. Nyilván ezt a szülők nem rosszaságból teszik, csak nem akarják, hogy a gyerekük kilógjon a sorból, megbélyegezzék, anyámasszony katonájának hívják. Jó szándék vezeti őket, mégis az elkövető malmára hajtják a vizet” – mondja dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője.
Ehhez kapcsolódóan: "Nincs olyan, hogy túl rövid szoknya, túl szűk kisnadrág, rossz helyen mentem haza"Félmillió forint 0,4 közbeszerzésért, négyszázmillióval drágább parkfenntartás – átvilágították a zuglói vagyonkezelőt
Tóth Csaba kerületi regnálása alatt a Zuglói Zrt. lett a XIV. kerület legfontosabb cége, az utóbbi években már 4,4 milliárdos költségvetéssel. Egyre több feladatot kebelezett be a Tóth bizalmasai által vezetett cég, a működését érő kritikák miatt viszont elrendelték az átvizsgálását. Pazarlást, túlárazott szerződéseket és átláthatatlan működést találtak, az átvilágítás szerint a tulajdonos önkormányzatnak kevés ráhatása van a cég ügyeire.
Ehhez kapcsolódóan: Átláthatatlanul és pazarlón működik a zuglói vagyonkezelő egy átvizsgálás szerint„Komoly traumaként élik meg, akár mutatják, akár nem”
Sok ezer orosz él Magyarországon. A régebben érkezők inkább Putyin-pártiak, mint azok, akik azóta jöttek, amikor az orosz kormány leverte a százezres tüntetéseket. De beszéltünk olyan tíz éve itt élővel is, aki szerint az USA agressziója miatt volt kénytelen Oroszország megtámadni Ukrajnát.
„Jól tették” – mondja Irina, amikor arról kérdezem, mit szóltak a magyarországi orosz migránsok ahhoz, hogy Európában betiltották a Russia Today orosz propagandatévét. De nem biztos, hogy így gondolja ezt a félig orosz Klára édesanyja, akiről lánya mesél. Szerinte az idősebb itteni oroszok, akik a mostanihoz hasonló rezsimben nőttek fel, Putyin-pártiak. „Nagyon félnek minden változástól, minden újtól. Hiába volt a régi rossz, mégis az a jó.”
Ehhez kapcsolódóan: „Komoly traumaként élik meg, akár mutatják, akár nem” – Mit gondolnak a Magyarországon élő oroszok a háborúról?Ukrajna szerint nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel napokon belül megtisztítanák Szeverodonyecket
Nagy hatótávolságú nyugati tüzérségi fegyverek segíthetnének az ukrán hadseregnek visszaszorítani az orosz erőket, és akkor napokon belül visszavennék az ellenőrzést Szeverodonyeck felett – mondta a luhanszki terület kormányzója csütörtökön. Oroszország Mariupol elfoglalása után Szeverodonyeckre, a stratégiailag fontos ipari központra összpontosította tüzérségi erejét.
Oroszország ukrajnai invázióját világszerte megérzik a gazdaságok, a háború élelmiszerhiányt okoz. Oroszország és Ukrajna egyaránt kulcsfontosságú mezőgazdasági szállító, és a konfliktus – amelyben két jelentős szereplő lényegében kiesik a piacról – még inkább rávilágított a globális élelmiszer-ellátási lánc törékenységére.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrajnai háború globális élelmiszerhiányt okozTörök tisztviselőkkel találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, és egy olyan tervről egyeztetett, amely lehetővé tenné Ukrajnának, hogy a Fekete-tengeren keresztül exportálja gabonáját, miután egyre súlyosabb élelmiszerválság fenyeget. A találkozó után Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter észszerűnek nevezte az ukrán gabonaexport biztosítására szolgáló ENSZ-tervezetet, amelyről szerinte érdemes tovább egyeztetni.
Letartóztatták és pszichiátriai intézetbe zárták Oroszország második legnagyobb városában, Szentpétervárott azt a művészt, aki árcédulákon terjesztett üzeneteket az ukrajnai háborúról a város üzleteiben. A lépés a szovjet idők gyakorlatát idézi, amikor ilyen módszerekkel hallgattattak el másként gondolkodókat.
Rangos szakmai díj a Szabad Európa újságíróinak
Báthory Róbert és Barna-Lipkovski Miklós Rabszolgasors Magyarországon: van, ahol már divat lett a csicskatartás című videója kapta TV/Videó kategóriában a Szegénységről Méltósággal Sajtódíj első díját. Az indoklás szerint az idei díjazottak a szegénység számtalan arcát mutatják be érzékenyen, a modern rabszolgáktól az egyedülálló szülők küzdelmén át az előítéletek jelentette, nehezen átléphető akadályokig. A díjnyertes videót itt tudja megnézni.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb rangos szakmai elismeréssel díjazták a Szabad Európa két újságírójának munkáját