Mennyiségben nem, de értékben igen komolyan csökkent az orosz fosszilis energiahordozók exportja. Ez jelentős részben az EU energiaszankcióinak is köszönhető, amiben szinte minden uniós ország részt vesz. Kína, India és Törökország után Magyarország az orosz energiahordozók negyedik legnagyobb felvásárlója idén.
Nagyjából a 2023-as évtől léptek életbe az uniós szankciók az orosz olajra, a szénre még tavaly augusztusban, az orosz gázra pedig semmilyen szankció nincs.
Ehhez kapcsolódóan: Olyan szankcióra húzta fel kommunikációs kampányát a kormány, amely soha nem létezett.
Bár az uniós olajembargó és a G7-es országok által kiszabott ársapka nem teljesen tökéletesen működik – elsősorban a csalások miatt –, előző évhez képest így is nagyjából megfelezték a fosszilis energiahordozókból származó orosz exportbevételeket.
Az európai vevők döntő részének kiesésével megerősödött többek között a kínai és indiai vevők alkupozíciója, és az orosz állam csak különösen nyomott áron tudja eladni e termékeit.
Ahol ki tudják cselezni a szankciókat új strómanokkal, kamu kereskedőcégekkel, nyugati tanácsadócégek jogi trükkjeivel és egyebekkel, ezek a felesleges szereplők ott is elvihetik a profit jelentős részét.
Az uniós olajembargóban egyébként lényegében nem vesz részt Magyarország, így a különösen olcsó olajon korábban soha nem látott rekordhaszna lett a Molnak, a Mol különadóztatása révén pedig a magyar költségvetés is jelentős extra bevételhez jutott.
Ehhez kapcsolódóan: Mégis hogy kaszál a háborún ilyen őrült sokat a Mol?
Mindez azt is magával hozta, hogy idén Magyarország lett az egész világon az orosz fosszilis energiahordozók negyedik legnagyobb vevője. Az Európai Unió egyébként 2027-re teljesen leválna minden orosz fosszilis energiahordozóról.
Volumenben egyébként nem esett vissza jelentősen az orosz export, azaz lényegesen olcsóbban tudják csak eladni a termékeiket, mint a szankciók előtt.
Az olaj világpiaci árának felhajtásáért Szaúd-Arábia és Oroszország közösen küzd jelenleg olajkitermelésük visszafogásával.