„Energiakapcsolatunk van a vízzel, ami a Nyugatnak nincs” – őslakosok gondolatai a klímacsúcs kapcsán

Az ENSZ 29. nemzetközi klímakonferenciája (COP29) kapcsán őslakosok nyilatkoztak arról, hogyan hat a közösségükre az éghajlatváltozás, vagy hogyan segítik a közösségüket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben

„Mint fiatal mapucse, elítélem otthonom, a dél-chilei Ranco-tó szennyezését. A harmadik legnagyobb tónál élek egy szigeten, és nincs ivóvizünk” – Antumalen Ayelen Antillanca Urrutia, 26 éves a chilei Huapí-szigetről, a mapucse huillicse közösségből

„Amikor gyerek voltam, sok hó esett. Játszottunk a ropogós hóban. Labirintust építettünk belőle. Most alig van hó” – Szajna Jekatyerina Szavvinova, 53 éves, a szibériai Jakutszk jakut közösségéből

„Egyfajta energiakapcsolatunk van a tavakkal és általában a vízzel. Kapcsolatunk van a tűzzel, a levegővel és más olyan dolgokkal, amelyekkel ti a Nyugaton nem vagytok kapcsolatban. Tehát vannak megoldásaink az éghajlatváltozásra” – Sydney Males, 27 éves, az ecuadori otavalo kecsua közösség tagja

„Mint a térségben élő etnikai emberek, nem pusztítunk el semmilyen természeti szépséget. Nem vágunk ki fát. Ültetjük őket” – Mingma Chhiri, negyvenéves, a nepáli Khumbu Pasanglhamu serpaközösségéből

„Gondoljunk csak az Amazonasra. Ott vannak fák és folyók, aztán látjuk, hogy a folyók, amelyek sok ember számára a közlekedést jelentik, kiszáradnak” – Puyr dos Santos Tembe, 47 éves, a brazíliai belemi tembe közösségből

„Jelenleg a valaha volt legnagyobb árvizeket éljük át. Kétmillió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét, és ezrek haltak meg” – Hindou Oumarou Ibrahim, 41 éves, N’Djamena, a csádi mbororo közösségből

„A tengerszint emelkedése felemészt minket. Veszélyezteti az élelmezésbiztonságunkat, szennyezi a vízforrásainkat, tönkreteszi az infrastruktúrát, és a nemi erőszak számának emelkedésére is kihat” – Flora Vano, 39 éves, a vanuatui Port Vila melanéz közösségéből