Az ENSZ szerint a tálib hatalomátvétel óta eltelt csaknem egy év alatt az emberi jogok helyzete jelentősen romlott Afganisztánban, annak ellenére, hogy a fegyveres erőszak összességében érezhetően csökkent.
Az ENSZ afganisztáni missziójának (UNAMA) szerdán közzétett „Emberi jogok Afganisztánban” című jelentése kiemeli az afgán nők helyzetét, akiknek jogait drasztikusan korlátozták, mióta a tálib fegyveresek augusztusban visszatértek a hatalomba, azt követően, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi erők kivonultak az országból.
Afganisztán nagy részén a lányok csak a hatodik osztályig járhatnak iskolába. Márciusban a tálibok elrendelték, hogy a lányok középiskoláit bezárják.
Ehhez kapcsolódóan: Háború az oktatás ellen: a tálibok vallási szemináriummá alakítják át a világi iskolákat„2021. augusztus 15-e óta a nők és lányok jogait fokozatosan korlátozták az oktatásban, a munkahelyen és az élet egyéb területein, sok esetben teljesen elvették” - áll a jelentésben.
„Az a döntés, hogy a lányok nem térhetnek vissza a középiskolába, azt jelenti, hogy a lányok egy generációja nem fogja befejezni a teljes, 12 éves alapfokú oktatását. Ugyanakkor a nemi alapú erőszak áldozatai számára korlátozták az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést az igazságszolgáltatási mechanizmusok és menedékhelyek megszüntetésével” – derül ki a jelentésből.
„A lányok és nők oktatása és részvétele a közéletben alapvető fontosságú minden modern társadalom számára. Az ő visszaszorításuk az otthonaikba megfosztja Afganisztánt attól a jelentős hozzájárulástól, amit nyújtani tudnak. A mindenki számára elérhető oktatás nemcsak alapvető emberi jog, hanem egy nemzet haladásának és fejlődésének kulcsa is” - mondta Markus Potzel, az ENSZ-főtitkár afganisztáni különmegbízottja.
Afganisztán távoli részein az iskola megy a gyerekekhez
A jelentés kiemeli azt is, hogy a tálib hatóságok büntetlenül sértik meg az emberi jogait azoknak is, akiket fegyveres csoportokkal való kapcsolattal vádolnak. Őket bírósági eljárás nélküli kivégzik, vagy kegyetlen, embertelen és megalázó büntetéseket alkalmaznak velük szemben.
A jelentés összesen 237 bírósági eljárás nélküli gyilkosságot dokumentált - ezek többsége, 160, az afgán hadsereg és kormány korábbi tagjait célozta. A jelentés szerint az Iszlám Állam feltételezett harcosait és a Nemzeti Ellenállási Front nevű fegyveres ellenzéki csoport tagjait is kivégzik bírósági eljárások nélkül.
Az UNAMA szerint az emberi jogok megsértését felerősítette a példátlan méretű országos gazdasági, pénzügyi és humanitárius válság is, a lakosság csaknem hatvan százaléka humanitárius segítségre szorul.
Ehhez kapcsolódóan: „Még a halál is jobb” – A humanitárius katasztrófa közepette az afgán özvegyek a túlélésért küzdenekA jelentés sürgette a tálib hatóságokat, hogy tegyenek többet az emberi jogi visszaélések azonosításáért, kivizsgálásáért és törvényes megbüntetéséért.
„Az emberi jogok megsértését a hatóságoknak ki kell vizsgálniuk, az elkövetőket felelősségre kell vonniuk, és meg kell akadályozni, hogy az incidensek a jövőben megismétlődjenek” áll a jelentésben.