Elfogadták az ENSZ 28. nemzetközi klímakonferenciájának (COP28) zárónyilatkozatát, amelyben arra szólították fel a világ országait, hogy kezdjék csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak megelőzése érdekében.
A Dubajban rendezett találkozón csaknem kétszáz állam képviseltette magát, mintegy kétheti tárgyalás után sikerült jóváhagyni a zárónyilatkozatot, amellyel erős jelzést akartak küldeni a beruházóknak és a döntéshozóknak arról, hogy a világ szakítani kíván a fosszilis energiahordozókkal, ami a tudósok szerint az utolsó reményt jelentené a klímakatasztrófa elkerülésére.
A COP28 elnöke, Szultán al-Dzsaber közölte, hogy történelmi megállapodás született, amely „szilárd tervet” kínál azon cél teljesítéséhez, hogy 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalmat megelőző szinthez képest.
Ehhez kapcsolódóan: Sem az amerikai, sem a kínai elnök nem vesz részt az ENSZ idei klímacsúcsán
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a valós siker azon fog múlni, miként ültetik át mindezt a gyakorlatba. „A tetteink határoznak meg bennünket, nem a szavaink (…) Meg kell tennünk a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy kézzelfogható cselekvésre váltsuk ezt az egyezséget” – fogalmazott.
A szöveg a globális megújuló energiakapacitás megháromszorozását is szorgalmazza világviszonylatban 2030-ig, valamint a szénfelhasználás csökkentésének és az új technológiák fejlesztésének felgyorsítását.
Ehhez kapcsolódóan: Mit okoz az átlag 2 Celsius-fokos globális felmelegedés a 1,5 Celsius-fokkal szemben?
Számos ország üdvözölte a konszenzussal elfogadott megállapodást.
„Ez az első alkalom, hogy a világ ilyen egyértelmű szöveg mögött sorakozik fel a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének szükségességéről” – mondta Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, rámutatva, hogy eddig csak kerülgették a forró kását, de végre sikerült nyíltan is megnevezni a problémát.
Diplomáciai források szerint több mint száz állam küzdött a kemény nyelvezet használatáért a kőolaj-, a földgáz- és a szénfelhasználás kivezetésére vonatkozóan, de voltak, akik élesen tiltakoztak ez ellen, elsősorban a Szaúd-Arábia vezette Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC). A csoport leszögezte, hogy a fosszilis energiahordozók kizárása nélkül is mérsékelhető a károsanyag-kibocsátás.
Sebek a kék bolygón – az emberi tevékenység lenyomatai a Földön
Az egyértelmű megfogalmazásokat és a határozott célokat rendkívüli módon támogatták a sérülékeny helyzetben lévő szigetországok, de az olyan nagy kőolaj- és földgáztermelők is, mint az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, illetve az Európai Unió.
A heves viták nyomán az eredetileg tervezettnél egy nappal tovább tartott az értekezlet, és sokan attól tartottak, hogy végül nem sikerül megállapodni semmilyen közös nyilatkozatról.
Dan Jørgensen dán klíma- és energiaügyi miniszter a megállapodás elfogadásának körülményeire hívta fel a figyelmet: „Itt állunk egy olajországban, más olajállamok által körbevéve, és olyan döntést hoztunk, amely kimondja, hogy mozduljunk el a kőolaj és a földgáz felhasználásától.”
Eközben többek részéről bírálatok is elhangzottak. Rachel Cleetus, az Aggódó Tudósok Szövetségének politikai igazgatója például üdvözölte a szöveget, de megjegyezte: nem kötelezi a gazdag országokat arra, hogy több finanszírozást nyújtsanak a fejlődőknek a leváláshoz a fosszilis tüzelőanyagokról.
Sokan hangsúlyozták, hogy kompromisszumos megállapodásról van szó, amely bár enyhe javulás a két nappal korábban közzétett tervezethez képest, nem megy kellőképpen messzire, az általános megfogalmazások eléggé visszafogottak a szénnel kapcsolatban is.
Gyenge lett a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó terv, tüntetnek a dubaji klímacsúcson
„Ez a tervezet nagy előrelépés a legutóbbi változathoz képest, amely joggal váltott ki felháborodást. A fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó megfogalmazás sokat javult, de még mindig nem követeli meg az olaj, a gáz és a szén teljes kivonását” – tudatta Stephen Cornelius, a WWF globális klíma- és energiaügyi vezetőhelyettese.
A zárónyilatkozatot Al Gore egykori amerikai alelnök is üdvözölte, viszont közölte, hogy „az olajállamok befolyása még mindig nyilvánvaló a szövegbe foglalt félmegoldások és kibúvók tükrében”.
A világ teljes károsanyag-kibocsátásának több mint 44 százalékát adó Egyesült Államok és Kína elnöke nem vett részt a konferencián.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan lehet elérni, hogy a Föld se főjön meg, és közben a szélsőségesek se vegyék át az uralmat?
Az utóbbi években a világ súlyosbodó természeti csapásokkal, árvizekkel, szárazsággal, példa nélküli hőhullámokkal néz szembe, ami számos szakember szerint az éghajlatváltozás számlájára írható.
Sokan attól tartanak, hogy a többi válság, mint az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktus, a dübörgő infláció, a koronavírus-járvány utóhatásai háttérbe szoríthatják a klímaváltozás elleni küzdelmet a világpolitika színpadán.