Csak Szent István döntése és a kereszténység felvétele ér fel jelentőségében Magyarország EU- és NATO-tagságával – mondja a külpolitikai elemző. Mindig gyanús, ha valaki a békéről szónokol – értékeli a kormányzati retorikát, és furcsállja Kína-barátságunkat, amely szembemegy Trump politikájával.
Itt tudja megnézni a videópodcastot:
Ha inkább meghallgatná a beszélgetést, ide kattintson:
Your browser doesn’t support HTML5
Eörsi Mátyás: A demokrácia azt jelenti, hogy a hibák kijavíthatók
Öt gondolat a beszélgetésből:
(1) A külpolitika célja, hogy az emberek biztonságban és jobb anyagi körülmények között éljenek. Eörsi Mátyás szerint az Orbán-kormány külpolitikája nem teljesítette ezt. Hiába lesz bizonyos körökben sikeres a budapesti CPAC konferencia, hiába jelentkezik be interneten Donald Trump amerikai elnökjelölt másfél percben, hiába lesz ismertebb Orbán Viktor, az ország polgárai ettől nem lesznek jobb helyzetben – véli az elemző.
(2) A demokrácia nem azt jelenti, hogy hibátlan döntések születnek. A demokrácia azt jelenti, hogy a hibás döntéseket korrigálni lehet. Erre bizonyíték a magyar kormányhoz közel álló intézet szervezte brüsszeli Nemzeti Konzervativizmus konferencia körül kialakult helyzet: a kerületvezető rossz döntését gyorsan javította a belga jogállam, és Orbán körei megtarthatták a konferenciát. De történt-e korrekció itthon a betiltott Navalnij-tüntetés vagy a török elnök látogatásakor zaklatott magyar állampolgárok ügyében? – kérdezi.
(3) Olyan típusú vezetők, mint Putyin, mindig voltak, vannak és lesznek. A második világháború előtt Hitler és Sztálin is folyamatosan a békéről beszélt, és mivel senki nem vonta kérdőre őket, ebben csak a puhányságot, gyengeséget látták. Az orosz elnök hat nemzetközi egyezségben, köztük a budapesti memorandumban vállalta, hogy nem támadja meg Ukrajnát, 2022 februárjában mégis lerohanta keleti szomszédunkat – emlékeztet Eörsi Mátyás.
(4) Történelmi jelentőségű volt Magyarország csatlakozása a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, ehhez hasonló jelentőségű csak Szent István döntése és a kereszténység felvétele volt – mondja. Úgy látja, a viszony azért romlott meg az EU-val, mert Brüsszel szerint a támogatások nem jó helyre kerülnek. A járókelők is szívesebben vesznek a kéregetőnek egy falat kenyeret, mint hogy pénzt adjanak – említ egy hétköznapi párhuzamot a helyzetet jellemezve. Hozzáteszi: Magyarország közelebb kerülne az uniós források újbóli megnyitásához, ha belépne az Európai Ügyészségbe. Ezt szorgalmazzák az ellenzéki pártok is, ezért értelmetlennek látja azokat a vádakat, hogy az ország érdekei ellen dolgoznának.
(5) Érdekes paradoxon alakul ki a szuverenitásért vívott harccal – véli a külpolitikai elemző. Szerinte minél több hatáskört kap az Európai Unió vezetése, annál eredményesebben tudja a kontinens érdekeit képviselni a világ újonnan kialakuló erőközpontjaival, Kínával, Indiával szemben. Egy erősebb EU a tagállamok érdekeit is jobban tudja védeni – magyarázza Eörsi, aki afrikai és görögországi példákkal figyelmeztet arra, hogy Kína visszaél erőfölényével a hozzá forduló, gazdasági támogatást kérő országokkal szemben.
(Eörsi Mátyás a Demokratikus Koalíció külpolitikai tanácsadójaként is dolgozik.)