Az Európai Parlament (EP) elfogadta azt a határozatot, amely szerint Kína bánásmódja a többnyire muszlim etnikai csoportokkal, például az ujgurokkal, kazahokkal és másokkal szemben az északnyugati Hszincsiang régióban „emberiség elleni bűncselekménynek” minősül, és fennál „a népirtás súlyos veszélye”.
Az Európai Parlament csütörtöki szavazásán elfogadott határozat „a lehető leghatározottabban” elítéli, ahogy Kína bánik az ujgurokkal és más, az északnyugati régióban élő muzulmánokkal.
Bár a dokumentum nem nevezi nyíltan népirtásnak Kína tevékenységét, mégis ez az eddigi leghatározottabb állásfoglalás, és azt jelzi, hogy Brüsszel a korábbinál keményebb hangnemre váltott Pekinggel szemben. Az Egyesült Államok már korábban is népirtásnak és emberiség elleni bűncselekménynek minősítette Kína hszincsiangi tetteit.
Az EP-határozat szerint a kínai ujgur közösséget „szisztematikusan brutális intézkedésekkel nyomják el, beleértve a tömeges deportálást, az erőszakos politikai nevelést, a családok szétválasztását, a vallásszabadság korlátozását, a kultúra megsemmisítését és a széles körű megfigyelést”.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb amerikai szankciók az ujgurokkal szembeni kínai jogsértések miattA dokumentum szerint „hiteles bizonyítékok vannak arra, hogy a születéskorlátozó intézkedések és az ujgur gyermekek elválasztása a családjuktól emberiség elleni bűncselekményeknek minősülnek, és a népirtás komoly veszélyét jelentik”.
A határozat felszólítja a kínai kormányt, hogy azonnal vessen véget a vád, tárgyalás és ítélet nélküli önkényes fogvatartásoknak, amelyeket az ujgurok és más kisebbségek ellen célzottan alkalmaznak, valamint zárjon be minden fogolytábort, és azonnal, feltétel nélkül engedjen szabadon mindenkit, akit ilyen gyakorlat alapján tartott fogva.
Az amerikai külügyminisztérium szerint a nyugat-kínai régióban mintegy kétmillió ujgurt, kazahot és más etnikai kisebbségez tartozót zártak fogolytáborokba.
Ehhez kapcsolódóan: „Totális szégyen”: Dühösek az ujgurok, amiért a külföld nem bünteti KínátKína tagadja, hogy fogolytáborokat működtetnének, szakképző, továbbképző központoknak nevezi azokat. A régióból elmenekült emberek beszámolói szerint azonban kegyetlen módszerekkel erőszakos politikai átnevelés zajlik ezekben a táborokban.
A nem kötelező érvényű határozat bírálta Michelle Bachelet-t, az ENSZ emberi jogi vezetőjét is, aki nemrég Kínába utazott, és Hszincsiangban is járt, ahol „nem vonta egyértelműen felelősségre a kínai kormányt az ujgurok elleni emberi jogi visszaélésekért”.
Bachelet azt mondta: a látogatásán sürgette Pekinget, hogy vizsgálja felül terrorizmusellenes politikáját, hogy az megfeleljen a nemzetközi emberi jogi normáknak. Azt is közölte, hogy hatnapos útja nem Kína emberi jogi politikájának vizsgálata volt, hanem egy lehetőség arra, hogy kapcsolatba lépjen a kormánnyal.
Ehhez kapcsolódóan: Kína Potemkin-faluja? Bírálják az ENSZ emberi jogi főnökének hszincsiangi útját