EP-vizsgálóbizottság: Továbbra is vannak problémák az uniós pénzek felhasználásával. Politikai és titkosszolgálati szálak a Magyarországra érkező új orosz cégek mögött. Le kell kerülnie az OTP-nek az ukrán feketelistáról ahhoz, hogy a kormány ne blokkolja az újabb szankciós csomagot. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
EP-vizsgálóbizottság: Továbbra is vannak problémák az uniós pénzek felhasználásával
A pozitív fejlemények mellett számos hiányosságot és aggályos gyakorlatot azonosított az Európai Parlament Költségvetési és Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, amely háromnapos vizsgálatot tartott Magyarországon. Megdöbbentőnek nevezték, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter nem ért rá velük találkozni, miközben az igazságügyi reform az egyik legfontosabb eleme az EU-s feltételeknek a pénzek felszabadításához.
Politikai és titkosszolgálati szálak a Magyarországra érkező új orosz cégek mögött
A háború kitörése után megélénkült az oroszok üzleti aktivitása Magyarországon. Az ideérkező oroszok többsége csak saját vagyonát szeretné biztonságban tudni, azonban a Szabad Európa legalább négy olyan céget talált, ahol a szálak titkosszolgálati és politikai körökbe vezetnek.
Le kell kerülnie az OTP-nek az ukrán listáról ahhoz, hogy a kormány ne blokkolja az újabb szankciós csomagot
Több feltétele van a kormánynak ahhoz, hogy ne blokkolja az Európai Békekeretből újabb félmilliárd euró elkülönítését az ukrajnai fegyverszállításokra, és megszavazza az újabb szankciós csomagot – erről beszélt szerdán Bécsben Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Ukrajna ráadásul egyre ellenségesebben viselkedik Magyarországgal szemben, a napokban már súlyos fenyegetések is elhangzottak Kijevben.
Ukrán gyerekeket deportáló elnököt is védene a szankcióktól a magyar kormány
Három embert nem engedne európai uniós szankciós listára venni Magyarország, köztük az orosz védelmi miniszterhelyettest és az ukrán gyerekek kényszerdeportálását segítő tatár elnököt – értesült a Szabad Európa.
Az EU-s pénzek nélkül nincs csoda: recesszióban a gazdaság
Továbbra sem érkeznek meg az EU-s pénzek, a kamatok az egekben, az infláció húsz százalék felett. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az idei első negyedévben csökkent a hazai gazdaság teljesítménye. A kormány szerint „a veszélyes gazdasági környezetben” is megvédik az embereket.
Eközben az infláció ugrásszerű csökkenését prognosztizálja Magyarországon 2024-re gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság: a 2023-as átlagosan 16,4 százalékról négy százalékra. A javuló makrogazdasági kilátások ellenére Brüsszel magas, négy százalékot meghaladó államháztartási hiánnyal számol jövőre is.
Hogy jelenik meg Magyarország Putyin propagandájában, és fordítva?
Megvizsgáltuk, hogy pár nagyobb magyar és orosz kormányközeli médiakiadvány vonatkozó címeiben milyennek mutatják be az orosz támadást Ukrajnában, hogy jelennek meg a főbb szereplők, illetve Európa két, egy irányba evező „béketeremtője”: Putyin és Orbán. Látszik, hogy a magyar kormány inkább a háború kitörése óta lett érdemben hasznos az orosz állami propagandának. Legfőképp az EU megosztottságát próbálják hangsúlyozni Orbánékra hivatkozva.
A státusztörvényt összhangba kell hozni a magyar kormány EU-nak tett vállalásaival
Az Európai Bizottság árgus szemekkel figyeli a pedagógusok jogállásáról szóló törvény tervezetéről folyó egyeztetéseket a kormány és a szakszervezetek között. A párbeszéd, a konszenzuskeresés és a pedagógusi pálya vonzerejének javítása az a három fő szempont, amely alapján a testület mérlegre teszi majd a törvényt. Úgy tudjuk, hogy Brüsszel a magyar kötelezettségvállalásokkal összhangban egyértelművé tette, milyen kívánalmaknak kell megfelelnie a majdani jogszabálynak.
Ketyeg az óra, mégsem tűnik közelinek az Erasmus-ügy lezárása
A kormány jövő héten tervezi megküldeni hivatalos álláspontját az alapítványi kuratóriumok még nyitott kérdéseiről, a felek ezt követően igyekeznek rövidre zárni a tárgyalásokat – közölte az EU költségvetési biztosával folytatott tárgyalása után Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter, aki látszólag nem tart attól, hogy a felek kifutnak a határidőből. A 2024-es Erasmus programokban való részvételről legkésőbb július második felében kell majd dönteni. Az ehhez szükséges lépésekhez minimum két hónapra lehet szükség, ami meglehetősen szűk időkeretet jelent.
Brüsszeli vizsgálat miatt módosíthatták az autópálya-koncessziós szerződést
Nem a spórolás miatt módosíthatta a kormány az autópálya-koncessziós szerződést, hanem azért, mert attól tarthat, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásként fogja kezelni a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó konzorciumnak történő kifizetéseket.
A kormány biztos bevételt ígért a Molnak a hulladékos koncesszióban
Idén áprilisban jelent meg egy rendelet, amely olyan új díjat vezetett be, amely százmilliárdos bevételt hoz a Molnak. Így már érthető, miért jelentkezett a Mol a hulladékgazdálkodási koncesszióra amúgy egyedüli pályázóként. Kiderült, hogy a kormányzat már a tavaly aláírt koncessziós szerződésben megígérte: garantált bevételt fog biztosítani a cégnek.
Mentőszakszervezet: Megrázó statisztika lenne, ha korrekten számítanák a kiérkezési időt
A mentőszolgálat a mentő indításától és nem a segélyhívás fogadásától számítja az időt, csak így tudják tartani a 15 percen belüli kiérkezésről szóló EU-s ajánlást – mondta a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) alelnöke. Szerinte mindaddig nem oldódik meg a létszámhiány, amíg egy sürgősségi osztályon a dupláját megkeresik a szakemberek annak, mint a mentőknél.
Migration Aid: Nagyon magas szinten születhetett döntés arról, hogy nem kell a Madridi úti menekültszálló
Havi húszmillió forintból működik a Migration Aid menekültszállója a Madridi úton, amely az ukrajnai háború kirobbanása óta segíti a Budapestre érkezőket. Most a szálló szorul segítségre, de senkitől sem kapott támogatást a folytatáshoz, ezért június 4-én bezár. A civil szervezet megfeszített munkával próbál elhelyezést találni a szálló mintegy hatvan-hetven jelenlegi lakója, zömében nők és gyermekek számára.
Lakner Zoltán: „Ez nem a spontaneitás világa”
Az autoriter rendszereknek az a sajátosságuk, hogy elszigetelik a vezetést, miközben állandóan a népi felhatalmazásra hivatkoznak – mondja Lakner Zoltán politológus a CPAC konferencia apropóján. De ez szavai szerint nem a spontaneitás világa, ebbe nem fér bele az, hogy megjelennek kritikus szemléletű újságírók, és mindenféle kérdéseket feltesznek. Egyszerűen e felületeket igyekeznek minél inkább leszűkíteni, ez a rendszer sajátossága. Az Elemzőben emellett beszélünk a diákokról, kordonbontásról és az ellenzéki szellemi holdudvar hiányáról is.
Aki egy kicsit is kitűnik a tömegből, az menekül Budapestre – LMBTQ-közösségek Szombathelyen
Két hónap múlva lesz a 28. Budapest Pride, Magyarország legnagyobb LMBTQ-fesztiválja, amely tízezreket mozgat meg, de Magyarországon kevés olyan város van, ahol ilyen, az LMBTQ-közösség számára fontos eseményt rendeznek. Az LMBTQ-közösség tagjai szerint Szombathelyen javult a helyzet, de még mindig nem könnyű boldogulniuk a városban.
„Kedves kollégák! Nincs erre jobb szövegünk?” – Jogszerűtlenül állított kordont véd a rendőrség a Karmelitánál
Bár Orbán Viktor a törvények betartására kérte a munkahelye körül tüntetőket, úgy tűnik, hogy ez a kormánynak sem sikerül. A Miniszterelnökség utcájának lekordonozását munkatársai hol azzal védik, hogy munkaterület, hol azzal, hogy védett személyt/létesítményt biztosítanak. A kormányzati kommunikációban szokatlan bizonytalankodás oka az lehet, hogy egyik sem megfelelő jogalap, ezt az egyikről már bírósági ítélet is kimondta. De ebből még nem következik, hogy a kordon védelme okán tett rendőri intézkedések is szükségszerűen jogszerűtlenek.
Az önkormányzat nyilatkozott, hogy nem nyilatkozik – Újabb nagyberuházás ellen tiltakoznak a budai hegyekben
Budapest egyik legzöldebb részén, a XII. kerület Natura 2000 védettségű területén készül 78 lakásos lakóparkot építeni egy cég. A 155 autót befogadó mélygarázzsal tervezett épületegyüttes kapcsán a környezetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal közmeghallgatást szervezett a beruházás környezeti hatástanulmányáról. Bár a rendezvényt munkaidőben, délelőtt tízkor tartották, a kerület lakosai közül sokan részt vettek rajta, és hosszasan sorolták az aggályaikat. Az egyeztetés végére úgy tűnt, a legtöbben a Pokorni Zoltán vezette önkormányzatot okolják a túl laza kerületi szabályok és a befektetői érdekek előtérbe helyezése miatt.
Európa rábólintott az ukrajnai háborús károk összegzésére a majdani jóvátétel reményében
Több mint negyven ország állapodott meg egy olyan rendszer felállításáról, amely az Oroszország által Ukrajnának okozott károkat összesíti a jóvátétel reményében. Ez fokozza a Kreml előtt álló nemzetközi jogi kihívásokat. A kárjegyzék elsöprő támogatást élvezett a negyvenhat tagú Európa Tanács izlandi csúcstalálkozóján. Összességében a szervezet negyven tagállama csatlakozott vagy fog csatlakozni a közeljövőben. Hat ország, Örményország, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Magyarország és Törökország nem vállalja, legalábbis egyelőre.