Olyan nagy a lemorzsolódás és azoknak a végzetteknek az aránya, akik meg sem kezdik a tanári pályát, hogy a jelentkezők száma alapján nem lehet sikerkommunikációt folytatni, mert súlytalan és felelőtlen – mondta Ercse Kriszta oktatáskutató. Arra reagált, hogy a felvételi ponthatárok kihirdetése után a felsőoktatásért felelős miniszter közölte: 2022-höz képest megduplázódott a pedagógusképzésre felvettek száma.
Idén csaknem 13 ezer fiatalt vettek fel a pedagógiai szakokra, kétszer annyit, mint 2022-ben – mondta a felsőoktatásért is felelős Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a felvételi ponthatárok szerda esti kihirdetését követően.
A kormány minden évben azt a számot húzza elő, hogy hányan jelentkeztek pedagógusképzésre, és azt kommunikálja, hogy ez megoldja a tanárhiányt – mondta a Szabad Európának az oktatáskutató. Szerinte azonban nem az az érdekes, hogy hányan jelentkeznek; az a lényeg, hogy hányan fejezik be, hányan lépnek közülük pedagóguspályára, és két év múlva hányan maradnak.
Mint mondta, ismeretei szerint a képzés közben mintegy ötvenszázalékos a lemorzsolódás, a végzetteknek csak kis része kezdi meg a pályát.
Szerinte a pályaelhagyás és a nem elegendő jelentkező oka a pedagógus-munkakörülmények és -munkafeltételek. A magyar oktatási rendszerben a szakmaiságot meghatározó körülmények nem megfelelők, emiatt voltak a tiltakozások az elmúlt években – emlékeztetett.
„Lényegében szalagmunka: kiállnak, és ledarálják az előírt tananyagot megalázó munkakörülmények mellett, a fizetésük pedig nem a szakmai munkájuk, hanem a hatalomhoz való lojalitásuk szerint alakul” – fogalmazott Ercse Kriszta.
Az, hogy akik most jelentkeztek pedagógusképzésre, öt év múlva elkezdik-e a pályát, azon is múlik, hogy mennyire elégedettek a munkakörülményekkel – hangsúlyozta. Szerinte a kormány ezzel nem igazán foglalkozik, nem hallgatta meg a tiltakozók kritikáit.
Korábbi cikkünk a témában: Egyetemi felvételi: az új szabályok miatt lehet több a jelentkező
Valójában semmit sem jelent, hogy mennyien jelentkeztek pedagógusképzésre, mert nagy a lemorzsolódás. Jó pár évvel ezelőtt szintén 13 ezren jelentkeztek, de Ercse Kriszta vizsgálata szerint öt-hat évvel később maximum kétezren maradtak, ami szerinte messze nem oldja meg a súlyos tanárhiányt.
A hiány két oka közül az egyik a drámai elöregedés – a pedagógusok nagyon nagy aránya megy évről évre nyugdíjba –, a másik pedig a pályaelhagyók száma. Ha az elöregedés lenne az egyetlen ok, a pedagógusképzés mostani szintje akkor sem tudná pótolni a nyugdíjba vonuló tanárokat – tette hozzá.
Szerinte a sikerkommunikáció súlytalan és felelőtlen, mert hárítja a problémák kezelését. Az oktatásirányítás nem gondoskodik arról, hogy a mai kornak megfelelő minőségű oktatási környezetet biztosítson, és ezen nem változtat, hogy tízezren vagy 15 ezren jelentkeznek pedagógusképzésre – véli.
Változott a pontszámítás
Az Eduline összefoglalója szerint idén még a legnépszerűbb egyetemeken is csökkentek a ponthatárok, valószínűleg az új pontszámítás miatt. Szerda este – valamivel kevesebben, mint tavaly – 121 ezer felvételiző várta a ponthatárok kihirdetését. Azt még nem lehet pontosan tudni, hányan jutottak be. Az állami ösztöndíjas helyek száma százezerről mintegy kilencvenezerre csökkent.
Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) jelentkeztek a legtöbben, 17 ezren. Tízezer körül van az államilag finanszírozott helyek száma, mintegy 1700-zal kevesebb, mint tavaly. Az ELTE közleménye szerint a felvettek 84 százaléka, 10.019 fő állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat. A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2214) fogadja, amelyet a Gazdaságtudományi Kar (2099), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1345) követ – írja a lap.
Az egyetemen a legmagasabb ponthatár az osztatlan állami ösztöndíjas jogász szakon lett, 476; ez egy ponttal kevesebb, mint tavaly. A pszichológia alapszakon is magas volt, 453; tavaly 455 pont.
Idén megváltozott a felvételi pontok kiosztásának szabályozása. Továbbra is ötszáz a maximum, amiből kétszázat a tanulmányi eredmények, kétszázat az érettségi eredmények és száz pontot az intézmények adnak – ezek a korábbi többletpontok.
Az új pontszámítás nagyobb szabadságot adott az egyetemeknek, ezért előfordulhat, hogy ha valaki ugyanarra a szakra jelentkezett három egyetemen, akkor három különböző pontszáma lett. Emiatt a ponthatárokat is nehezebb összehasonlítani az egyes szakok esetében, mert az intézményi pontok sokat torzíthatnak az eredményen – írja az Eduline.
Az ötszázból 478 pont kellett az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakhoz a Corvinuson. Állami ösztöndíjas alapképzésekre 440 pont alatt nem lehetett bekerülni. A BME-n viszont voltak négyszáz alatti ponthatárok is műszaki képzéseken.
A Semmelweis Egyetemen 424 pont volt a bejutási küszöb az osztatlan általános orvosi képzésre állami ösztöndíjas helyre.
Your browser doesn’t support HTML5
Szakszervezeti alelnök: Pitiáner bosszú zajlik a státusztörvény után visszatérő tanárok ellen