Csaknem egy évtized után először ismét a jobboldali pártoké lett a parlamenti többség Svédországban az előzetes eredmények szerint, amelyek alapján most először a populista Svéd Demokraták (SD) is a hatalom közelébe juthat.
A közzétett, még nem végleges adatok szerint a 349 fős törvényhozásban 175 hely lehet a jobboldalé. A levélszavazatokat, amelyek általában a jobboldalnak kedveznek, még nem számolták össze. A végső eredményre szerdáig kell várni.
Bár a jelenleg is kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt nyerte a választást a voksok 30,5 százalékával, a négypárti baloldali blokk alulmaradt a parlamentbe kerülő négy jobboldali párttal szemben.
A fegyveres erőszak és a bűnözés visszaszorításával kampányoló Svéd Demokraták (SD) a párt eddigi legjobb eredményét hozva majdnem 21 százalékot kapott. Szakemberek szerint a voksolás kimenetele a lövöldözések számának megugrása miatti társadalmi elégedetlenséget is tükrözi.
A jobbközép Mérsékelt Párt a szavazatok 19 százalékát kapta, így vezetője, Ulf Kristersson lehet a miniszterelnök egy kisebbségi kormány élén. Bár az SD vált a jobboldal vezető erejévé, formálisan valószínűleg nem lép majd be a koalícióba, viszont így is nagy beleszólása lehet a kabinet programjába.
Ehhez kapcsolódóan: A svéd miniszterelnök milliárdos rezsicsökkentést ígért a választások előttAmennyiben nem változik az állás, a magát hosszú idő óta a tolerancia védőbástyájának tekintő Svédország várhatóan kevésbé lesz nyitott a bevándorlók előtt.
„Új politikai korszak vár Svédországra” – írta hétfőn a liberális Göteborgs-Posten.
A kormányváltás nyomán nem várható, hogy Stockholm letérjen a NATO-csatlakozás útjáról, ugyanis a belépés támogatottsága rendkívül erős a lakosság körében az ukrajnai orosz támadás megindítása óta.
Az SD, amelynek egyes alapítói a fehér felsőbbrendűség elvét hirdették, mára sokat szelídült, például már nem követeli a kilépést az Európai Unióból, és egyre többen a fősodor részének tartják.
Ehhez kapcsolódóan: Aláírták Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét