Egy vlagyivosztoki fotós megörökítette azt a kísérteties jelenséget, amikor észak-koreai halászhajók sodródnak az orosz Távol-Keleten fekvő Primorszkij körzet partjaira.
Ez az üres észak-koreai halászhajó 2020 tavaszán sodródott partra Oroszország keleti partvidékén. Több ilyen hajó – sok története tragikus – tűnik fel az orosz partokon minden évben.
Natalja Bulkina fotós, aki az orosz távol-keleti Vlagyivosztokban él, 2019 óta kutatja a kísérteties észak-koreai hajóroncsokat.
Az orosz partokra sodródó hajók többsége üres, de némelyiken észak-koreai tengerészek holttesteit vagy a Japán-tengeren gyakran tomboló viharok éhező túlélőit találják.
2018-ban a helyiek kotrógépet hoztak, hogy feltörjék az egyik felfordult hajótestet, amely a Vlagyivosztoktól 150 kilométerre lévő tengerparton a homokba ékelődött, miután zajt hallottak a belsejéből. Amikor feltörték a hajótestet, egy sovány, vörös szemű, koreaiul beszélő halász bukkant elő. Azokat, akik partot érnek Oroszországban, visszatoloncolják Észak-Koreába.
Bulkina, aki Szentpétervár melletti szülővárosából költözött Vlagyivosztokba, a Szabad Európának elmondta, hogy miután a tengerparton tett kalandozásai során több észak-koreai hajót látott, rájött, hogy a hajóroncsok „nem elszigetelt esetek, hanem egy nagyobb jelenség részei”.
A Siberian Times szerint az észak-koreai kalmárhalászok gyakran hajóznak be orosz vizekre, és illegális eresztőhálókat használnak, általában a nyári hónapokban.
Egy 2020-as tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt években a tintahalat orvhalászó hatalmas kínai vonóhálós flották drasztikusan kimerítették az észak-koreai vizek állományát. Mivel a kvótákat teljesíteniük kell, az észak-koreai halászok – elöregedett fahajóikkal – kénytelenek egyre hosszabb és kockázatosabb utakat tenni a tengeren.
Lehetetlen pontosan összeszámolni a sztálinista kegyetlenséggel irányított önkényuralmi állam tengeri halottainak számát. Oroszország nem tartja számon a partjainál partra sodródó hajókat, de a japán hatóságok 2016 és 2020 között közel hatszáz „szellemhajóról” számoltak be, amelyeken többtucatnyi holttestet találtak.
Bulkina azt mondja, hogy az észak-koreai halászhajók megdöbbentő állapota kétségbe ejtette, és elgondolkodtatta a nyílt óceánra kihajózó emberek „reménytelen bátorságáról”.
A koronavírus-járvány kitörése óta Bulkina szerint jelentősen visszaesett az Oroszország keleti partjainál partra sodródó hajók száma. A fotós gyanítja, hogy ez inkább a karanténintézkedésekkel, mintsem a totalitárius ország halászainak javuló biztonsági feltételeivel függ össze.
Bulkina a helyi médiának elmondta, hogy a szellemhajókról készült képek készítése közben „a kétségbeesés, a merészség, a kockázat és a félelem erős érzését élte át”, és hozzátette, hogy a hajók közelében „megérezte ezeknek a kezdetleges hajókon tengerre szálló embereknek a drámáját”.