Tanártiltakozással és mobiltiltással induló tanév, eszkalálódó közel-keleti háború, élesedő politikai harc Orbán Viktor és Magyar Péter között – a talán sosem volt nyári uborkaszezon után ránk rúgta az ajtót a (világ)politika 2024 őszén. A Szabad Európa összefoglalója.
Tanártiltakozás
Ha szeptember, akkor becsöngetés: az idei tanévkezdet sem múlt el kedélyborzoló kormányzati intézkedések, pedagógustiltakozások nélkül. A kormány egy új rendelettel azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a tanulók és a tanárok bevigyék az osztályterembe a mobiltelefonjukat. Hogy hol legyenek napközben, hogy az adminisztrációt a hivatalos KRÉTA rendszeren keresztül munkájuk részeként használó tanárok miért ne használhassák akár a tanáriban, arra nem született érdemi magyarázat.
Ellenben a budapesti Madách Imre Gimnázium döntéssel szembeszegülő igazgatóját azonnali hatállyal leváltották. Emiatt tüntetést tartottak – akárcsak Szegeden, ahol amiatt tiltakoztak, hogy a kormányhivatal három nappal iskolakezdés előtt vonta meg az Iványi Gábor vezette Evangéliumi Testvérközösség iskoláinak működési jogát.
Tiltakozás Izraelben
Izraelben országszerte lezárásokhoz és fennakadásokhoz vezetett a több százezres munkabeszüntetés, előző este pedig tömegek vonultak utcára a megmaradt túszok hazajuttatását célzó alku megkötését követelve a Hamász terrorszervezettel. A demonstráció közvetlen előzménye, hogy napokkal korábban hat meggyilkolt izraeli túsz holttestére bukkantak: valamennyiüket azelőtt ölték meg, hogy a katonák kiszabadíthatták volna őket.
Évnyitó légitámadással
Tragédiával indult a szeptember Ukrajnában is, az orosz hadsereg drónokkal, manőverező robotrepülőgépekkel és ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet a tanévnyitóra virradóra. Közben Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban is robbanásokat lehetett hallani, kigyulladt egy lakóház és több más épület is helyi sajtóhírek szerint.
Elhunyt Karsai Dániel
Szeptember 2-án elutasította Karsai Dániel fellebbezését az Emberi Jogok Európai Bírósága. A testület jogerős döntése szerint a magyar állam nem sérti a gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász emberi jogait azzal, hogy nem teszi számára lehetővé az aktív eutanáziát. Karsai Dániel szeptember 29-én hunyt el.
Korrupció
Szeptember 5-én jelent meg az Integritás Hatóság vizsgálata, amely megállapította, hogy az Országos Roma Önkormányzat felelőtlen gazdálkodása és az uniós támogatási program akkori irányító hatósága, az Emmi hanyagsága okozta a Híd a munka világába projekt sikertelenségét. A projekttel kapcsolatban 2015-ben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, de 2022 végén eredménytelenül lezárták az eljáró hatóságok – emlékeztettek. A magyar államot 1,6 milliárd forint kár érte.
Egyházi szexbotrány
A Válasz Online írta meg szeptember 6-án, hogy a kalocsa–kecskeméti érsek pénteki hatállyal felfüggesztette papi szolgálata alól Bese Gergő dunavecsei plébánost. „A Szájer-történethez mérhető, csak annál is durvább” – a lap szerint kormánykörökben így minősítették a plébánost leleplező videókat és egyéb bizonyítékokat. Bese Gergő nagy támogatója volt a kormány LMBTQ-ellenes politikájának, hozzá köthető civil szervezetek százmilliós támogatáshoz is jutottak.
Kötcsei piknik
Ha szeptember és politikai szezonkezdet, akkor Fidesz-piknik Kötcsén. Lapunk adott először hírt arról, hogy zárt ajtók mögött mik hangzottak el az eligazításon Orbán Viktortól. A miniszterelnök szidta a lassú magyar bürokráciát, amiért a még rendelkezésre álló tizenkétmilliárd euró uniós forrást sem tudjuk időben felhasználni, elismerte, hogy megszűnt a centrális erőtér a Tisza Párt megerősödésével, és arra biztatta az övéit, hogy álljanak bele a szakpolitikai vitákba Magyar Péterékkel.
Csádi misszió
Szintén a Szabad Európa írta meg elsőként, hogy szeptember 9-én este Budapestre érkezett Mahamat Déby csádi elnök, hogy egyezményt írjon alá, amely utat nyithat a magyar katonák kiküldése előtt az afrikai országba. Novemberben aztán kiderült, hogy a francia csapatoknak távozniuk kell az országból, emiatt több forrásunk szerint a magyar misszió jövője is erősen kérdésessé vált, ugyanis nagyban támaszkodott volna a francia logisztikai háttérre.
Árvíz politikával nyakon öntve
A hónap közepén az évtized legsúlyosabb árvize érte el az országot – szerencsére sem személyi sérülést, sem komolyabb anyagi kárt nem okozott. Ez köszönhető nagyrészt azoknak az elmúlt években jelentős részben uniós forrásból megvalósult fejlesztéseknek is, amelyeket Győrnél, a Szigetközben, a Dunakanyarban vagy Budapesten hajtottak végre – itt voltak az áradás legkritikusabb szakaszai. Természetesen az árvízből is politika lett, Magyar Pétertől kezdve Orbán Viktorig politikusok sora közölt képeket magáról a gáton, Orbán Viktor pedig azt mondta, „az EU semmit sem segített” a bajban.
Eszkalálódó Közel-Kelet
Szeptember végére eszkalálódott Izrael és a Hamász, illetve a Hezbollah háborúja. Szeptember 24-én Izrael széles körben bombázta Libanon déli részét, ahol a Hezbollah állásai találhatók. Bár a civil lakosságot előzőleg távozásra szólították fel, a bombázásoknak így is legkevesebb ötszáz halálos áldozatuk volt. A harcok hetekig húzódtak több ezer civil életét követelve. A Hezbollah meggyengítése ugyanakkor nagyban hozzájárult ahhoz, hogy decemberben meglepetésszerű gyorsasággal összeomlott Bassár el-Asszad diktatúrája Szíriában.
Jön a gazdasági semlegesség
Orbán Viktor szeptember 25-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédében vázolta fel a kormány új gazdasági programját – amely annyira nem is új, hiszen a legtöbb értékelés szerint a korábbi kormányzati szlogeneket csomagolta újra. A kormányfő mindenesetre meghirdette a „gazdasági semlegességet”, ami szerinte azt jelenti, hogy az országnak csak azt kell néznie, kitől vehet fel kedvezményesebben hitelt, és kivel üzletelhet – lehetőleg mindenkivel. Ezenkívül a semlegesség jegyében a jövőben az fektet be az országban, aki akar, és „annak adunk el, aki megveszi”.
Nyomuló szélsőjobb
Szeptember utolsó napján tartották a parlamenti választásokat szövetségi szinten Ausztriában, amit az ország történelmében először a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyert. Orbán Viktor az elsők közt gratulált a Fidesz-szövetséges politikai erőnek. Hamar kiderült azonban, hogy az FPÖ nem fog tudni kormányt alakítani, mert nem szerzett abszolút többséget, koalícióra lépni pedig egyik párt sem hajlandó vele. A kormányt így az eddig is irányító néppárti–zöld koalíció viszi tovább.
Republikánus aggodalmak Budapesten
Október 4-én öt amerikai republikánus szenátorból álló delegáció látogatott Budapestre. „Delegációnk és számos kongresszusi képviselőtársunk egyre nagyobb aggodalommal figyeli Magyarország egyre mélyülő kapcsolatát Oroszországgal, valamint demokratikus intézményeinek folyamatos erózióját. Magyarország továbbra is figyelmen kívül hagyja azokat az aggodalmakat, amelyeket Kínához fűződő kapcsolatainak mélyítése kapcsán fogalmaznak meg szövetségesei és partnerei. Közös érdekünk, hogy országaink szorosan együttműködjenek. Szorgalmazzuk, hogy Magyarország hallgasson a szövetségeseire, és ennek megfelelően járjon el” – mondta a delegációt vezető Jerry Moran szenátor a magyar civil társadalom vezetőivel történt találkozó után.
Magyar Péter és a közmédia
Bojkottot hirdetett „a propaganda minden médiacsápja ellen” az MTVA budapesti székházánál tartott október 5-i tüntetésen Magyar Péter. A Tisza Párt elnökét beengedték az épületbe, de csak azért, hogy közöljék vele: nincs joga ott lenni. A szombati tüntetés gyakorlatilag már pénteken elkezdődött, amikor Magyar Péter kifüggesztette a Tisza Párt 16 pontos követelését az MTVA épületére. Ezek között szerepel, hogy szüntessék meg „a 140 milliárdból kitartott propagandagyárat”, és állítsák vissza a valódi közmédiát; azonnali hatállyal váltsák le Papp Dániel vezérigazgatót; racionalizálják a közmédia költségvetését; állítsák vissza az önálló, független Magyar Távirati Irodát, menesszék a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőit, és szakmai alapon válasszák ki az utódaikat; szüntessék meg a propagandaminisztériumot és állítsák le a kormányzati propaganda finanszírozását; a közmédia legyen független, korrekt, szakmailag igényes, nyújtson valódi tájékoztatást.
Orbán–Magyar–Von der Leyen-csörte
Bár már július 1-jével átvette Magyarország az Európai Unió soros elnöki tisztét, a magyar elnökségi program hivatalos bemutatójára csak október 9-én került sor Strasbourgban, az Európai Parlamentben. Mivel ekkor már Magyar Péter is ott ült a teremben EP-képviselőként, mindenki az ő és Orbán Viktor szócsatájára számított. Orbán Viktor békülékeny hangvételű nyitóbeszédében mellőzte szokásos, uniógyalázó szófordulatait, és azt mondta, a problémákra szeretne koncentrálni.
Magyar Péter, aki öt percet kapott, hosszasan sorolta az Orbán-kormányzat botrányait Orbán Balázs szavaitól kezdve a kegyeleti ügyön át az egészségügy, az oktatás és a vasúti közlekedés válságáig. „Mindketten tudjuk, hogy vége van” – mondta Orbánhoz fordulva, megismételve, hogy „tégláról téglára visszavesszük az országot”. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke élesen bírálta Orbán Viktort oroszbarát politikájáért és azért, mert kimondatlanul is Ukrajnát teszi felelőssé a háborúért. „Vajon a magyarokat hibáztatnánk a szovjetek 1956-os inváziójáért, vagy a cseheket és a szlovákokat 1968-ért, esetleg a litvánokat az 1991-es brutális szovjet elnyomásért?” – fejtegette, hozzátéve, hogy a béke nem egyenlő a megadással.
Lengyel határzár
Emberi jogi és civil csoportok aggodalmuknak adtak hangot október 14-én, miután Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggesztik a menedékjogot a keleti szomszédok, Belarusz és Oroszország állítólagos visszaélései miatt. Tusk megvédte döntését. Azzal érvelt, hogy Finnország is felfüggesztette a menedékkérelmek elfogadását, miután migrációs nyomás keletkezett Oroszországgal közös határán. „A menedékjogot eszközként használják fel ebben a háborúban, semmi köze az emberi jogokhoz. A mi prioritásunk a határellenőrzés és Lengyelország területének biztonsága, és ez így is marad. Döntéseinket és cselekedeteinket teljes mértékben ennek rendeljük alá.”
Mészáros Lőrinc és a jogállam
Megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét. Az erről szóló, azonnal hatályos határozat kihirdetésekor az Építési és Közlekedési Minisztérium képviselője is jelen volt, egy nappal később mégis folyt a munka, és a kihívott rendőrök sem tettek érdemben semmit. Az ítéletet azóta írásban is megkapta a cég, de a munkák ennek ellenére sem álltak le.
Üzengetés a nemzeti ünnepen
Október 23. idén az Orbán Viktor és Magyar Péter közötti üzengetés jegyében telt. Délelőtt a kormányfő a Millenáris parkban azt mondta: az Európai Unió győzelmi tervet szerkesztett Oroszország ellen, amelynek értelmében – ha megvalósul – nemsokára ismét „keletről jött szláv katonák állomásozhatnak Magyarországon”. Kun Bélához és Kádár Jánoshoz hasonlította beszédében Magyar Pétert, aki „a Fidesz által becsapott, megtévesztett” választókhoz szólt hosszan 1956-os megemlékezésében. A Tisza Párt elnöke szerint Orbán Viktor és garnitúrája már rég elárulta 1956 szellemiségét, és kiárusítja a hazát az oroszoknak. Odaszúrt Gyurcsány Ferencnek is.
Orbán álma Georgiában
Október 28-án Szalome Zurabicsvili államfő bejelentette, hogy nem ismeri el a kormányzó Georgiai Álom győzelmét hozó választás eredményét, és azt mondta, hogy országa „orosz különleges művelet” áldozata lett. A választással kapcsolatban sok visszaélésről és szabálytalanságról érkezett bejelentés. Orbán Viktor elsőként utazott oda, hogy személyesen gratuláljon Irakli Kobahidze miniszterelnöknek, aki nem sokkal később bejelentette: országa öt évre felfüggeszti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Georgiában azóta is tüntetések zajlanak.
Szeptember és október történései képekben