Kaja Kallas szerint a Nyugatnak nem szabad alábecsülnie az orosz katonai képességeket az ukrajnai invázió kezdeti kudarcai miatt, ugyanis Moszkva hosszú távra tervez a kelet-európai országban.
„Hallottam egyeseket arról beszélni, hogy már nincs veszély, mert kimerültek. Nem, nem merültek ki” – mondta a kormányfő az orosz hadseregről az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban.
„Rengeteg katonájuk van, aki csatlakozott a harcokhoz. Nem is számolják az elvesztett emberéleteket. Nem számolják az odaveszett tüzérségi fegyvereket. Ezért úgy gondolom, hogy nem szabad lebecsülnünk őket, hogy hosszabb távon ne tudnák ezt fenntartani” – tette hozzá.
Ezt követően az európai egység megőrzését méltatta az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések terén, és úgy vélekedett: már kezdettől fogva világos volt, hogy a közös front fenntartása idővel egyre nehezebb lesz.
„Eleinte viszonylag egyszerű volt a szankciók elfogadása. Most olyan korlátozások felé tartunk, amelyek sokkal nehezebbek. De eddig sikerült megőrizni az egységet, még ha vannak is nézetkülönbségek – mutatott rá. – Ez normális a demokráciában. Vitatkozunk, egyeztetünk, aztán megoldásra jutunk. Eddig meglepetésként érhette Putyint, hogy még mindig egységesek vagyunk” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: Volt orosz kormányfő: Az ukrajnai győzelem után a Baltikum kerülhet célkeresztbeTeljes elszigetelés
Az Oroszországgal csaknem háromszáz kilométer hosszú közös határral rendelkező Észtország határozott álláspontot képvisel az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A volt szovjet tagköztársaság miniszterelnöke többször is bírálta európai uniós kollégáit, amiért még szóba állnak Vlagyimir Putyin orosz államfővel, ehelyett Moszkva teljes körű elszigetelését sürgette.
Egyes nyugati vezetők korábban azon véleményüknek adtak hangot, hogy tárgyalásos megoldásra kellene jutni a békéről az orosz kormánnyal, még ha ez azt is jelenti, hogy Ukrajnának területeket kell feladnia. Kallas ezt elhibázott megközelítésnek tartja, mondván, hogy pontosan ez történt például a Krím félsziget annektálásánál is.
„Számunkra fontos, hogy ne kövessük el még egyszer azt a hibát, amit a Krím, a Donyec-medence és Georgia esetében. Ugyanazt a hibát követtük el háromszor, azt mondtuk, hogy a tárgyalások, a tárgyalásos béke a cél” – húzta alá.
„Az egyetlen dolog, amit Putyin hall ebből, hogy »megtehetem, mert nem lesz semmilyen megtorlás«. Minden egyes alkalommal nagyobb lesz az emberi szenvedés, mint előtte” – jelentette ki.
Mi a következő lépés? A nemzetközi közvéleményt megosztja, hogy mi legyen Oroszországgal
Kallas hangsúlyozta: Európának biztosítania kell, hogy bíróság elé állítsák a háborús bűncselekmények elkövetőit. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Putyin eddig megúszta a felelősségre vonást a Krím félsziget 2014-es annektálása és a kelet-ukrajnai szakadár erők támogatása miatt.
Úgy vélekedett, hogy a szankciókat az orosz hatalmi elit mellett a lakosságnak is meg kell éreznie, mivel láthatóan továbbra is rendkívül magas az elnök hazai támogatottsága.