A csúcstalálkozót megelőző órákban számos nyilatkozat látott napvilágot, amelyek kivétel nélkül arra buzdították az állam- és kormányfőket, hogy jussanak közös nevezőre és biztosítsák az uniós forrásokat. A tét 1800 milliárd euró, az EU következő hétéves költségvetése és az újjáépítési alap.
V4-országból is próbálnak hatni saját kormányaikra
Levelet írtak például az Európai Szakszervezeti Szövetség lengyel, cseh és magyar tagszervezetei, amelyben amellett érveltek, hogy a költségvetést a jogállamisággal együtt fogadja el valamennyi ország.
“A jogállamiság nem politikai érvelés. Ez az alap, amelyen a demokráciánk, a szakszervezek és a munkavállalók jogai nyugszanak. Egy olyan támpillér, amely nélkül a társadalmunk, a gazdaságunk és a munkaerőpiacunk nem képes működni” - írták a szakszervezeti vezetők.
A lengyel és magyar vétófenyegetést mintegy ellensúlyozva a budapesti és a varsói főpolgármester is közös nyilatkozatot adott ki. Karácsony Gergely és Rafał Trzaskowski állásfoglalása abban a levélben olvasható, amelyet az EU Régiók Bizottsága küldött az uniós döntéshozóknak és amelyben többek között amellett érvelnek, hogy az uniós forrásokra mielőbb szükség van a járvány okozta károk ellensúlyozásához és a fenntartható fejlődés megindításához.
Ugyancsak határozott hangot ütött meg Iratxe Garcia Perez, a Szociáldemokrata EP-frakció vezetője. „Magyarország és Lengyelország kormánya, immár Szlovénia támogatásával is, alááshatja az EU elmúlt hónapokban végzett összes munkáját, és 445 millió európait károsíthat meg, akiknek a helyreállítási csomag mielőbbi végrehajtására van szükség” - írta közleményében.
Majd Angela megoldja...
Mindezek után a témával kapcsolatos legfelsőbb szintű vita mindössze 16 percig tartott. Angela Merkel német kancellár a soros elnökség nevében összefoglalta a helyzetet, majd három kormányfő szólt hozzá: Orbán Viktor magyar, Mateusz Morawiecki lengyel és Janez Jansa szlovén miniszterelnök.
Orbán és Morawiecki azok, akik vétóval fenyegetnek, Jansa pedig az előbbiek pártján áll, de azt nem jelezte egyetlen fórumon sem, hogy egy esetleges szavazás során is hajlandó lenne elutasítani az uniós költségvetést, vagy az újjáépítési alapot.
A kiszivárgott hírek szerint a vita nem volt indulatos, diplomáciai források szerint a lengyel álláspont pedig már nem volt annyira határozott.
Abban egyetértettek a vezetők, hogy a videókonferencia nem alkalmas egy ilyen jelentőségű ügy megtárgyalásához és kitartottak amellett, hogy a júliusi csúcstalálkozón eldöntötteket végre kell hajtani, ehhez azonban megegyezésre van szükség.
Végül Angela Merkel, pontosabban a soros német elnökség kapta azt a feladatot, hogy megtalálja a kivezető utat. A német kancellár a találkozó után azt mondta, hogy kötelességük megegyezésre jutni, az Európai Tanács elnöke pedig határidőnek a “minél hamarabb”-at jelölte meg. Charles Michel hozzáfűzte, hogy a júliusban kötött megállapodást végre kell hajtani, mert szerte Európában erre várnak a munkaválalók és a munkaadók is.
Ehhez kapcsolódóan: Élet a magyar vétó utánCharles Michel nem részletezte a tagállamok álláspontját – bár ezeket lehet tudni -, annyit mondott, hogy az uniós országok nagy többsége egyetért és támogatja a jogállamisági mechanizmust, de vannak páran, akik ezt a többséget nem támogatják.
Arról nem szólt, hogy tűztek-e ki bármilyen következő tárgyalási fordulót, vagy rendkívüli EU-csúcsot, így a jelenlegi ismerek szerint december 10-11-én találkoznak a vezetők, vagy virtuálisan, vagy Brüsszelben.
December második felében jöhet a vakcina
Az előbbinél lényegesen hosszabban tárgyaltak a járvánnyal kapcsolatos koordinációról. Sok szempontból vették sorra a feladatokat, egyetértettek például abban, hogy nagy figyelmet kell fordítani a tesztelésre, legyen szó antigéntesztekról, vagy PCR-vizsgálatokról.
Nagy érdeklődés mutatkozott az ír és szlovák tömeges tesztelés tapasztalataival összefüggésben. Elhangzott, hogy az EU tanult a hibáiból, ezért ha a korlátozások enyhítésére kerül sor, akkor sokkal körültekintőbben és összehangoltabban járnak el a tagállamok.