A koronavírus-járvány második hulláma az Európai Unió csaknem minden országában súlyosabbá vált, mint a tavaszi első hullám. A legtöbb államban eddig a tavaszi lezárásokhoz képest enyhébb intézkedéseket vezettek csak be, ám több helyen már az akkori helyzethez közelít a szigorítás. A héten bevezetett intézkedéseket megelőzően már több országban is elérték a befogadóképességük határát a kórházak, Belgiumban például olyan súlyossá vált a helyzet, hogy számos beteget német kórházaknak kellett átvenniük, mert Belgiumban már nem maradt több férőhely.
Az elmúlt hónapokban Belgiumban alakult ki az egyik legsúlyosabb járvány, a Magyarországnál kicsivel nagyobb országban már 11 ezer ember halt meg a koronavírus-járvány miatt. A drámai helyzet miatt, csütörtök éjféltől nagyjából egységes korlátozó intézkedéseket vezettek be az országban: a szabályok szerint vásárolni csak egyedül vagy kettesben lehet, és egy ember maximum 30 percig tartózkodhat az üzletben. A kulturális intézményeknek, néhány kivételes program megtartásán kívül zárva kell tartaniuk, és a szabadtéri helyszíneken is kötelező a maszkviselés és a 1,5 méteres távolságtartás. Flandriában éjfél után, Belgium többi részén este 10 óra után pedig általános kijárási tilalom érvényes.
Egy hónapos lezárás Németországban
Németországban egyelőre kisebb ütemben emelkednek az esetszámok, mint a legtöbb európai országban, ennek ellenére nemrég november elejétől december elejéig tartó részleges lezárást jelentettek be. A sajtóban „lockdown light” néven emlegetett szabályok alapján országszerte tilos a külső és belső rendezvények megtartása, a szállodák nem fogadhatnak vendégeket, zárva kell, hogy tartsanak a mozik, színházak, éttermek és szórakozóhelyek, és a sporteseményeket közönség nélkül rendezik meg. Nem zárják le azonban az iskolákat, a templomokat, és bizonyos korlátozások mellett a határok is átjárhatók maradhatnak (de a veszélyesebbnek ítélt területekről, például Magyarország egészéről érkezőknek kötelező karantént írnak elő).
Franciaország: csak kilépőlappal lehet az utcára lépni
Az európai országok közül a legtöbb fertőzést eddig Franciaországban regisztrálták, szombaton 35 ezerrel emelkedett a diagnosztizált esetek száma, a járvány kezdete óta 1,37 millióan fertőződtek meg. Franciaországban városonként és régiónként eltérő szabályozásokat vezettek be, de október végére már a lakosság kétharmada a legszigorúbb járványügyi intézkedések szerint kellet, hogy éljen. Végül a karanténszabályokat kiterjesztették az egész országra: ezek értelmében a karantén alatt tilos a régiók között utazni, és az otthonaikat is csak indokolt esetben, például munkába indulás vagy bevásárlás miatt hagyhatják el az emberek, és az utcára lépéskor egy űrlapon kell megjelölniük az útjuk célját.
Your browser doesn’t support HTML5
Lezárások Európa-szerte
Nagy-Britannia négy hétre szigorít
November 5-től december 2-ig az Angliában élők csak meghatározott indokokkal hagyhatják el otthonaikat. Ezek közé tartozik a sürgősségi vagy a tervezett orvosi ellátás, az alapvető szükségleti cikkek és a gyógyszerek beszerzése, a munkahelyre utazás azok esetében, akik otthonról nem tudják ellátni munkájukat, illetve a szabadtéri testedzés. Ezt az egy háztartásban élők együtt is végezhetik, de mindenki csak egy, vele nem egy fedél alatt lakó emberrel találkozhat közterületen is. A nem alapvető szükségleti cikkeket árusító boltok, valamint a pubok, a bárok és az éttermek négy hétre bezárnak, bár elvitelre és házhozszállításra továbbra is lehet ételt rendelni.
A járvány első, tavaszi hulláma idején elrendelt zárlathoz képest változás, hogy ezúttal az iskolák és az egyetemek a négyheti zárlat idején is nyitva maradnak.
- Olaszországban, ahol tavasszal az egészségügyi ellátás összeomlásához vezetett a járvány, ősszel rekord magas esetszámokat regisztráltak, emiatt több városban és régióban is szigorú korlátozásokat kellett bevezetni. Ennek ellenére az intézkedések több helyen tiltakozásokat váltottak ki, a napokban Firenzében és Bolognában is több százan tiltakoztak a lezárások ellen.
A jelenlegi szabályozások szerint a vendéglátóhelyeknek este hat órakor be kell zárniuk, emellett egész napra bezárták a mozikat, színházakat, uszodákat, edzőtermeket. A leginkább érintett tartományokban éjszakai kijárási tilalom is életbe lépett. A kulcsfontosságú üzletek, szórakozóhelyek és kulturális intézmények december 1-ig zárva tartanak, és az összes egyetemen távoktatás indul. Bár a kormány arra biztatja a munkahelyeket, hogy ha lehet, szervezzék meg a távmunkát, ez nem lesz kötelező jellegű, ahogy az általános és középiskolákban is a hagyományos módon folytatódik az oktatás.
- A héten lezárások kezdődnek Portugália nagy részén is: a több mint 10 milliós ország 70 százalékában csak munkába és iskolában menet, illetve bevásárlás vagy orvosi kezelés céljából hagyhatják el az otthonaikat az emberek. A közösségi rendezvényeket nem lehet megtartani, és az üzleteknek legkésőbb este tízkor be kell zárniuk. Portugáliában szombaton több mint 4000 új fertőzést regisztrálta, 39-en pedig meghaltak koronavírus-fertőzés miatt.
Villamos egy üres lisszaboni utcán 2020. október 31-én.
Ausztria nem fogad vendégeket
Ausztriában november 3-án lépnek életbe hasonló intézkedések: az új szabályok alapján este 8 és reggel 6 között kijárási tilalom lesz érvényben, nem nyithatnak ki a kulturális intézmények és a szórakozóhelyek, az éttermek és kávézók csak elvitekre adhatnak ételt és italt. Hiába kezdődhetne el a síszezon, nem fogadhatnak új vendégeket a szállodák sem, kivéve néhány, speciális céllal érkező utazót. A munkahelyeken, az óvodákban és az általános iskolákban nem rendelnek el kötelező lezárást, a középiskoláknak és egyetemeknek viszont át kell váltaniuk távoktatásra.
Ausztriában sokáig viszonylag enyhe karanténszabályok voltak érvényesek, miután azonban október végén két nap alatt több mint 10 ezerrel nőtt a fertőzöttek száma, a kormány kénytelen volt bejelenteni a lezárásokat, amelyek december 1-ig biztosan érvényben maradnak.
Szlovákiában letesztelték az országot
A Magyarországgal szomszédos országok közül Szlovákiában is részleges lezárások kezdődtek októberben: a legtöbb iskolában bevezették a távoktatást, a lakosok pedig itt is csak indokolt esetben mehetnek az utcára.
A napokban a szlovák egészségügyi szervek gyakorlatilag letesztelték az országot, 5314 tesztelőhelyet alakítottak ki, ezekbe reggel héttől este tízig önkéntes mintavételre mehettek az emberek. Az antigén gyorstesztek eredményére nagyjából fél órát kellett várni, akinek negatív lett a tesztje, az mentesül a kijárási tilalom alól. A mintavételi pontok vasárnap este fél tízig voltak nyitva, aki eddig nem teszteltette le magát, annak továbbra is otthon kell maradnia. A tesztelés sikeres lebonyolítása érdekében a szlovák kormány a környező országoktól is segítséget kért, így az akcióban Magyarországról is részt vett 154 orvostanhallgató és rezidens.
Az InfoRádió pozsonyi tudósítójának beszámolója szerint óriási volt az érdeklődés, a tesztelés első napján 2 581 113 embert teszteltek le országszerte, és 21 850 fertőző személyt találtak, ami a résztvevők szűk 1 százaléka. A résztvevők pontos számát csak hétfőn ismertetik, de az óriási lakossági érdeklődésre való tekintettel a szám minden bizonnyal átlépi a hárommilliót.
Karantén-elleni tüntetés Prágában 2020. október 28-án.
- Csehországban november 20-áig meghosszabbította a november 3-án lejáró szükségállapotot a képviselőház. A kormány eredetileg december 3-ig kérte a hosszabbítást, ezt azonban a képviselőház nemet mondott. Az országban, ahol az egyik legsúlyosabb a járványhelyzet az uniós tagállamok közül, már október elején bezárták a szórakozóhelyeket, az éttermeket, valamint az összes oktatási intézményt az óvodák kivételével. Szintén haza kellett menniük az egyetemi kollégiumok lakóinak. Jelenleg maximum 6 ember gyűlhet össze belső vagy kültéri rendezvényen, és minden közterületen, valamint a tömegközlekedési járműveken is kötelező a maszkviselés. A képviselőház pénteken jóváhagyta a kormány javaslatát, hogy a nyugdíjasok decemberben egyszeri 5000 koronás (67 500 forint) állami támogatást kapjanak.
- Lengyelországban, ahol eddig több mint 5 ezer ember halt meg a járvány miatt, már a legmagasabb járványügyi veszélyhelyzet lépett életbe. Ennek alapján elvileg tiltott minden csoportos rendezvény, az éttermek és a kávézók csak elvitelre adhatnak el ételt és italt, és a legtöbb iskolában átálltak távoktatására.
- Luxemburgban október 30-án hajnaltól érvényes az éjszakai, 23 óra és reggel 6 óra közötti kijárási tilalom. Számos további korlátozás bevezetéséről is döntött október 29-én a parlament, ide tartozik a magánjellegű összejövetelek létszámának csökkentése, az orrot és a szájat eltakaró maszk viselésének szigorúbb szabályozása.
- Görögországban a kormány október 29-én döntött a korlátozások szigorításáról. Éjszakai kijárási tilalmat vezettek be az ország második legnagyobb városában, Szalonikiben a fertőzéses esetek számában bekövetkező ugrásszerű növekedés miatt. Az 1,1 millió lakosú nagyvárosban kötelező a maszkviselés minden nyilvános helyen beltéren és kültéren egyaránt. Otthon kell maradni délután fél 1-től hajnali 5-ig. Minden, nyilvános és magánterületen tartandó találkozó tilos, bezártak a bíróságok, a játszóterek, az antik látnivalók, a múzeumok és a színházak. Az éttermekben csak elvitelre lehet rendelni. Miután az ország tavasszal sikeresen vette fel a harcot a járvánnyal szemben a mozgásra és gyülekezésre vonatkozó szigorú korlátozó intézkedéseivel a járvány második hullámára is akciótervet készített a kormány. Ennek értelmében azok a területek, amelyek a fertőzöttek magas száma miatt a piros zónába tartoznak, vesztegzár alá kerülnek, míg a többi területen, ahol jobb a helyzet, enyhébb intézkedéseket vezetnek be.